tóth gabi
Érdemes meggondolni hőszivattyú telepítését, de nem minden házba való. Hőszivattyú-kisokos.
Mindenki spórolni szeretne egy kicsit a rezsin, aminek több lépcsője is létezik: kevesebb energiát használunk, szigetelünk, korszerűsítünk, alternatív energiát használunk. Nagyjából a költségráfordítás-hányad is ebben a sorrendben emelkedik. A hőszivattyú a költségesebb, de nagyon hatékony energiamegtakarítási módszerek egyike, viszont nem való mindenkinek.
A hőszivattyús rendszerek a környezetben lévő energiát használják fűtésre, melegvíz-előállításra, vagy akár hűtésre. Logikájukban és működésükben leginkább egy hűtőszekrényhez hasonlítanak – áll az MNB kisokosában. Vagyis egy hőszivattyús rendszer úgy fűt vagy hűt, hogy az épület saját hőmérsékletéhez képest hidegebb vagy melegebb vizet, hőcserélő folyadékot állít elő és keringet a csövekben.
A legelterjedtebb a talajszondás hőszivattyú, ami a geotermikus hőt hasznosítja, a víz-víz hőszivattyú, ami a talajvizet használja és a levegő-víz hőszivattyú, ami a hőt a levegőből nyeri ki, és vizet melegítünk vele.
Igen, a szakemberek szerint egy átlagos méretű családi ház energiafogyasztása akár 60 százalékkal is csökkenhet hőszivattyús rendszer alkalmazása esetén.
A beruházási költsége magasabb, mint a hagyományos rendszereké. A hőszivattyú telepítésének költsége jelenleg nagyjából háromszorosa egy gázkazán telepítésének. A hatékonyság pedig attól függ, milyen adottságokkal rendelkezik a ház, amibe telepítik. A legjobban akkor működik egy ilyen rendszer, ha az épület padlófűtéssel vagy modern fal-, vagy mennyezetfűtéssel rendelkezik. Ugyanakkor alkalmazhatók nagy méretű radiátorok esetében is.
A szakemberek szerint egy teljesen új építésű, megfelelően szigetelt ház esetében a megtérülési idő 2-3 év lehet. Ám ha meglévő ingatlant korszerűsítünk – figyelembe véve a rendszer megfelelő működéséhez szükséges egyéb feltételeket is – ez az idő akár 10 év is lehet. Vagyis nagyon át kell gondolni, hogy belevágjunk-e egy ilyen rendszer telepítésébe.