Az új Pénzmúzeumban elkap majd minket az aranyláz

Az elmúlt egy-két év slágere a nemzetközi pénzügyi szférában a kriptovaluta, de a Bitcoin vagy az Ethereum már a nagyok játszótere, kis befektetéssel nagy hozamot csak egy nagyobb csoda révén érhetünk el. Az átlagemberek számára sokkal okosabb döntés, ha aranyba fektetnek be, ha van olyan megtakarításuk, amit nem szeretnének csak a bankban tárolni. Az arany árfolyama ingadozik ugyan, de az esések után is mindig helyreáll az árfolyam, és nincs csődkockázata. Az arany gazdasági tulajdonságairól vagy a hazai aranykészletről sokat megtudhatunk majd a Pénzmúzeumban, ami 2022. március 15-től látogatható a Széll Kálmán téri egykori Postapalotában.

Világszínvonalú múzeumot tekinthetünk meg a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott intézményben. A világ vezető kiállítási trendjei alapján létrehozott Pénzmúzeumban leomlanak a pénzzel és a gazdaság működésével kapcsolatos tabuk, akiknek ismeretlen volt a pénzügyek világa, vagy csak idegenkedtek tőle, azok egyedülálló módon szerezhetnek magabiztos tudást már egy órás séta alatt is. A XXI. századi, interaktív élménytérben 58 lenyűgöző installáció (például bankjegytervezés, aranyrúd emelés vagy a Pénzmúzeum robotjai) és közel 2000 műtárgy tartalmas és szórakoztató vizsgálata várja a látogatókat. A látványosságokat egy olyan átívelő játék köti majd össze, amelyben a látogatás során gyűjtött virtuális vagyonukat a kiállítás végén ajándékra válthatják az érdeklődők.

Az interaktív kiállítások során azt is megtudhatjuk, hogy miként lett Magyarország a középkori Európa legnagyobb aranykitermelője. A 13. és a 15. század között hazánk a világ aranykitermelésének 25, ezüstkitermelésének pedig 20 százalékát adta. Európai összehasonlításban az adatok még jelentősebbek: a legkiemelkedőbb időszakban a Magyar Királyság évi 2500 kg-os mennyiséggel a kontinens teljes aranykitermelésének mintegy 80 százalékát adta.