Ezzel a projekttel javult a ferihegyi áruszállítás hatékonysága

Elkészült a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér iparvágány felújításával az A-Híd Zrt. A vasúti pályás munkák:

A vágányhálózat mentén és az átrakó területén új térvilágítás épült, a tüzivíz hálózatot mintegy 700 méteren kibővítették. Az ágyazatot és a betonaljakat új beszerzésből, a síneket legalább 20%-ban új anyagból kellett biztosítani. A vágányok 70%-ban úgynevezett „légi oldalon”, azaz a repülőtér biztonságilag ellenőrzött területén belül helyezkednek el.

Ezért volt szükség a beruházásra

A budapesti repülőtér iparvágány hálózata 1977-ben épült ki, elsősorban a fűtést és melegvíz-ellátást biztosító központi kazánház tüzelőanyag szükségletének kiszolgálására. A nyolcvanas évek végétől kihasználatlan hálózat 2013-tól ismét funkciót kapott, amikor a légi forgalom üzemanyag szükségletének biztosításához a csővezeték mellé a vasúti tartálykocsis beszállítás lehetőségét is kiépítették. Ez a régi betonüzem területén egy lefejtő telep és az ahhoz vezető iparvágány kialakítását jelentette.

Az elmúlt években ez a megoldás bizonyította létjogosultságát, ezért a Budapest Airport Zrt. egy további lefejtő építését, egyúttal a vágányhálózat kibővítését határozta el. A projekt továbbá magában foglalta a Budapest-Arad vasútvonal multimodális csomópontba történő bekötéseként egy új, négyvágányos konténerátrakó kiépítését is. A vágányhálózat és az átrakó megvalósítását sikerült közbeszerzési eljárás során az A-Hídnak megnyernie, és az idei év márciusa és novembere között megvalósítania. Az átrakó és a vágányok 30%-a már a „földi oldalon” találhatók.

Az üzemanyag lefejtő kibővítése külön közbeszerzési eljárásban, egy párhuzamos projektként készült el a Vamag Elit Kft. vállalkozásában, de a lefejtő területére benyúló vágány az A-Híd kivitelezésében épült. Ha szükséges, a vasúton történő üzemanyag beszállítás akár már idén is üzemelhet.

Számos kihívást kellett legyőzni a repülőtéri helyszín miatt

Kovács Dénes, az A-Híd munkatársa lapunknak a projekt kihívásairól így számolt be:

„A műszakilag egyébként nem túl bonyolultnak látszó létesítmény megvalósítása során a repülőtéren történő munkavégzés miatt számos nehézséggel kerültünk szembe. A dolgozó személyzet és a gépek, járművek beléptetési procedúrája, a kíséret biztosítása, a kapunyitások és engedélykérések minden nap külön kis ütközetet jelentettek, amelynek eredményeként

jó esetben kilenckor megkezdhető volt a munka, rosszabb esetben néhány ember nem jutott be aznap.

Az első hónapok után nyilvánvalóvá vált, hogy az ütemterveink ilyen viszonyok között nehezen tarthatóak, erőforrás-növelést igényelnek, amely persze újabb személyzet és géppark beléptetésével járt. Az egymás mellett futó, részben egymásra épülő munkák lebonyolításában a megrendelő rugalmas, konstruktív hozzáállása nagy segítségünkre volt.”