Lottó régen és ma: az 1950-es évek

Reszkess Totó, jön a Lottó!

Az első budai számsorsolást követően majd kétszáz évvel indult el hódító útjára a legújabbkori hazai szerencsejáték-történet egyik legsikeresebb játéka, az Ötöslottó. Valószínűsíthető, hogy az 1956-os forradalom leverését követően, némiképp kedélyjavító intézkedésként is került sor a lottójáték hazai bevezetésére, melynek bevételeit a hazai lakásépítés támogatására kívánták fordítani. A lottó könnyen érthető, egyszerűen játszható mivolta és várhatóan magas megnyerhető összegei alapján a korabeli sajtó jól érzékelte, hogy az új számsorsjáték akár az ország kedvenc sportfogadási játékának népszerűségét is veszélyeztetheti: „Reszkess Totó, jön a Lottó!” – harsogták a napilapok.

Az Ötöslottó értékesítése 1957. február 13-án kezdődött. Ekkor már egy részletes játékszabály is segítette a játékosokat a szelvény kitöltésében.

A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek.

Az Ötöslottó beindításának évében 1957-ben (és még több mint 20 évig) a lottó alapjátékának ára három forint harminc fillér volt, és megegyezett egy Totószelvény árával. Ennek 50%-át az összesen 4 nyerőosztály együttes nyereményeire fordították. Kezdetben a nyerőosztályok egyenlően részesedtek a nyereményalapból. A szelvény árának 10%-a pedig a jutalomsorsolások nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. 

Az első sorsolást másfélmilliónál is több szelvény tulajdonosa várta izgalommal. Az első sorsolást 1957. március 7-én, csütörtökön tartották a budapesti MEDOSZ (Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete) kultúrotthonban, ahol ünnepi műsor kíséretében sorsolták ki a játék legelső öt nyerőszámát, melyek a 16, 61, 71, 77, 89 voltak. Ezen a sorsoláson ugyan nem volt telitalálatos, de a hét négytalálatot elért játékos mindegyike 160 ezer 810 forintot nyert.

Mennyit ért egy korabeli telitalálat?

Hogy az 50-es években a jellemzően egymillió forint körüli telitalálatok mekkora összegnek számítottak, arról sokat mond, hogy ekkoriban 9 forint volt egy kiló hús, 90 fillér egy kiló kenyér, 30 fillér egy tojás, 1-2 forint egy liter tej. Egy doboz (20 szálas) cigaretta 2 forintba került. A motorbenzin (74/76 oktános) literenkénti áráért 1 forint 60 fillért számoltak fel. Egy helyi telefonhívás 60 fillér volt hívásonként, egy normál levél feladása vidékre pedig szintén 60 fillérbe került. De a legrangosabb, I. osztályú Szondy étteremben az étlap legdrágább ételeiért – roston készített süllő, sült csirke – is csak 13-15 forintot kértek.

A legelső telitalálatost elérő Ring Sándorné kapcsán az újságokban még az is megjelent, hogy Budapesten, a XI. kerületben él, és gyermekei, valamint saját életkorát (23, 26, 33, 37, 66) játszotta meg a lottón. Özvegy Ring Sándorné boldogan újságolta mindenkinek örömét, hisz méltán gondolhatta, hogy korábbi nehéz sorsa miatt senki sem irigyli majd tőle a nyereményt. Férje állampénztári főtiszt volt, akit a II. világháború végén egy bombatámadásban elveszített. Ráadásul, otthonuk, annak teljes berendezésével együtt is megsemmisült. Míg Fortuna rá nem mosolygott, szerény 226 forintos özvegyi nyugdíjából és néhány nagyobb gyermekének támogatásából nevelte a kisebbeket.

Ezen időszak másik nagy nyertese pedig Puskás Erzsébet XX. kerületi lakos volt, aki közel 1 millió forintot ért el főnyereményével.

Különleges lottóhúzások

A pesti-, csepeli-, pesterzsébeti kultúrházak termei után már igencsak különleges helyszín adott otthont az 1957. július 19-ei, pénteki sorsolásnak. Ezen a napon ugyanis a Kossuth-sétahajó fedélzetén húzták ki az Ötöslottó nyerőszámait, így a sorsoláson résztvevőknek egy kellemes sétahajózásban is részük lehetett. A hajójegyek kizárólag a budapesti Totó-Lottó kirendeltségeken kerültek szétosztásra, és mivel a hajó befogadóképessége korlátozott volt, arra kérték a játékosokat, hogy csak az igényeljen jegyet, aki a sorsoláson feltétlenül meg is jelenik. Néhány résztvevő nevét megörökítette az utókor, köztük a korábbi sokszoros válogatott labdarúgó, az 1889-ben született Schlosser Imréét is.

Az Ötöslottó 100. sorsolását, 1959. január 30-án, péntek délelőtt a Corvin moziban, ünnepélyes keretek közt tartották, amire meghívták a játék korábbi nyerteseit is. A 9 órakor kezdődő műsorra már reggel hétre annyi érdeklődő érkezett, hogy a környező utcákat is elfoglalták. Voltak, akik a tetőre mászva, a kéményen keresztül próbáltak a sorsolásra bejutni, őket a rendőröknek kellett jobb belátásra bírnia. A 100. lottósorsolás zenés műsorában a korszak nagy sztárjai, Záray Márta, Vámosi János énekeltek. Az ünnepi műsort vezető Brachfeld Siegfried nagy sikert aratott azzal, hogy a közönséget is kifaggatta, mire költenének, ha telitalálatuk lenne.

Az első megkérdezett csak egy fél mondatot mondhatott el, mert a közönség nevetése félbeszakította („Először is, nem nősülnék meg…”). De a második megkérdezett rövid válaszát is éljenzés fogadta. A másodikként megszólaló ugyanis csak annyit válaszolt:

én már nyertem 922 ezer forintot.

Õ ugyanis a közönség soraiban helyet foglaló Huszár Ferenc, az 1957. év 37. hetének nyertese volt. A szerencsés szobafestőt már az egész ország ismerte az újságokból. Azt is mindenki tudhatta róla, hogy nyereményéből egy szép, világos, kertes lakás megvásárlásával felesége régi vágyát tervezte valóra váltani.

Hihetetlen telitalálatok

Már 1959-ben is előfordult, hogy egy sorsolás alkalmával két telitalálatos is született, de azt két különböző játékos érte el.  1960-ban viszont, az év 15. sorsolásán az a hihetetlennek tűnő eset állt elő, hogy ugyan három szelvény nyert, de valójában két nyertes örülhetett szerencséjének. Ugyanis a két játékos közül az egyik nem egy, hanem két alapjátékkal játszott, és a két szelvény mindegyikén ugyanazt az öt számot jelölte be.

A boldog kétszeres nyertes egy bányász 16 éves leánya, Kovács Ildikó volt, aki a telitalálatosokra jutó nyereményalap-hányadból több mint egymillió forintot nyert el a 6, 11, 53, 59, 83 számokkal. Egyes városi legendák szerint az ifjú hölgy először elment a lottózóba, de hazamenve nem találta az igazoló szelvényt, ezért a biztonság kedvéért újra játszott.  És milyen jól tette!

A kor lottózási szokásairól sokat mond több, kollektíven feladott telitalálat története.  Például az angyalföldi Akkumulátor gyár dolgozóié, akik közösen lottóztak, és az 1962. év 24. játékhetében értek el telitalálatot. Variációs játékkal játszottak, és 1.621.000 forintot nyertek. A nyeremény-kifizetésre bőrönddel érkeztek, abba rakták bele az OTP-nél százforintosokból összeállított kötegeket.

Tuti tippek mindenkinek

A közösen lottózó munkahelyi, baráti társaságok szinte bibliaként tekintettek a korabeli szervező által kiadott ún. lottó-index könyvekre, melyek a „nagyüzemben játszó” lottójátékosoknak szolgáltak számvariációs tanácsokkal.

Ezekben a gyűjteményekben a kedvenc számok és a megjátszani tervezett szelvények darabszáma szerinti kombinációkból válogathattak a játékosok.

Az első gyűjteményt 1958-ben adta ki az OTP SLIG, benne 66 féle variációs játékot ismertettek. Az 1960-as, kiegészítő kiadás újabb 50 variációt mutatott be. Az egyik legegyszerűbb játék 9 kedvenc szám 9 szelvényen való megjátszása a variációs könyvben bemutatott csoportosítása révén biztos 4 találatot ígért, amennyiben a 9 kiválasztott számból 5-öt kisorsolnak.

Wartburgon szállni élvezet…

Az Ötöslottó heti számsorsolásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás is kísérte. Az első tárgy-nyereménysorsolást 1957. április 5-én tartották. A nagy eseményig több mint hét millió szelvényt küldtek játékba a Fortuna kegyében reménykedők.

A legelső alkalommal meghirdetett tárgynyeremény-lista igazi kortörténeti csemegének számít, hiszen olyan, akkoriban hiánycikknek számító álomnyeremények szerepeltek rajta, mint kombináltszoba-bútor, zongora, csillárok, herendi étkészlet, zománcozott kályhák, padlókefélő gépek, varrógépek, férfiöltönyök, női kosztümök, bőrkabátok, sőt kalapácsos darálók, vetőgépek, lóvontatású acélgereblyék.

Persze ehhez érdemes felidéznünk, hogy az ötvenes-hatvanas évek nem számítottak a fogyasztás fénykorának, az ellátás és a kínálat a legenyhébben fogalmazva is szűkös volt. Így az a lottózó, aki a jutalomsorsoláson egy „Tetőtől talpig felöltözhet” vagy egy „Éléskamra” feliratú utalványt nyert, nagyon boldog lehetett.

A kisebb-nagyobb nyereménytárgyak a Lottó (azelőtt Minőségi) áruház árukészletét képezték, ezért a nyereményeket ott lehetett beváltani. Az élelmiszercsomagokat pedig a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán, az akkor éjjel-nappalinak nevezett, ma is meglévő élelmiszerboltban kellett átvenni.

Természetesen a jutalomsorsolások egyik valódi álomnyereménye a személygépkocsi volt, annál is inkább, mert a lakásokkal ellentétben, 1957-ben magánszemély csak külön engedély birtokában vásárolhatott autót. Hiába volt valakinek elegendő pénze egy új kocsira, akkor sem biztos, hogy kapott engedélyt a vásárláshoz.

Nem csoda hát, hogy az első lottó különsorsolás főnyereményéért, egy Wartburg 311-es gépkocsiért tolongtak az emberek. Ezt pedig nem akárki, hanem egy akkor 13 éves kunszentmártoni fiú, Molnár Tibor nyerte meg, aki ezzel egy időre az ország legismertebb iskolásává lépett elő. Egy 20 évvel később vele készített interjúból az is kiderült, hogy felnőve az autószerelést választotta szakmájának. Az ő esetében biztosan igaz az a megállapítás: egy lottónyeremény bizony megváltoztatja az emberek életét…

Lottó Ottó színre lép…

Az ötvenes években igazi aranykorát élte a magyar reklámgrafika. A korszak leghíresebb képzőművészei szinte egytől egyig az Ötöslottó népszerűsítésére is készítettek plakátokat. A Macskássy fivérek mellett Fejes Gyula, Káldor László, Pál György, Méhely Iván, Szilas Győző is gyártottak lottóreklámokat, és az Ötöslottó ismertségének növelésében óriási hatása volt plakátjaiknak, melyek tízezer számra kerültek fel a hirdetőoszlopokra.

Ezen időszak vitathatatlanul legismertebb figurája Lottó Ottó, Macskássy János grafikusművész alkotása lett. Kezdetben minden lottósorsoláson 5 darab Lottó Ottó figura várta a sorsoláson megjelenteket, és a számhúzónak kisorsolt szereplők mindegyike egy-egy, kézzel készített babát kapott emlékül. Arról nincs pontos adatunk, hogy a sorsoláson résztvevő számhúzókon kívül kiknek juttattak még a szervezők Lottó Ottó babákat, de a régi fotók tanulsága szerint az első évek nyertesei közül Puskás Erzsébet és Molnár Tibor is büszkén mutatkozott egy-egy kabalafigura társaságában.

Hamarosan sor került a figura megszemélyesítésére is: Kabos László viselte a sárga, számtáblás inget és a négylevelű lóherés kalapot, amiket később lelkes szülők ezrei igyekeztek leutánozni gyermekeik farsangi rendezvényeire.  A korszak vállalkozói, műanyagipari fröccsöntői, szalvéta- és édesség-gyártói sokszáz változatban árulták a Lottó Ottó figurával, felirattal ellátott gyufákat, kártyanaptárokat, tippelőket, tudva, hogy az Ötöslottó népszerűsége az általuk gyártott termékeket is jobban eladhatóvá teszi.
 

A sztárok is megpróbálják időnként a szerencséjük: Oscar-díj­jal bú­csú­zott a lot­tó­sor­so­lás­tól Bay Éva

További érdekességek: www.szerencsejatekgaleria.hu