Így aknázhatja ki az építőipar a digitális forradalmat

Egy német stratégiai elemző és tanácsadó cég a digitális tervezési eszközök hatékonyságáról készített elemzést az építőiparban. A Roland Berger európai országokban végzett kutatásából kiderül, az építkezési projektekre kifejlesztett szoftverek akár 10 százalékot is lefaraghatnak a költségekből a beszerzés területén. Ugyanakkor a felmérés szerint az építőipari vállalatok kevesebb mint 6 százaléka használ digitális tervezési eszközöket a folyamat elejétől a végéig.

A tanulmány rámutat, nagy jelentősége lehet a logisztikában használt szoftvereknek, melyekkel az építőanyag pont akkor érkezik az építkezésre, amikor arra szükség van. Az ilyen just-in-time szállítási módszerekkel csökkenthető a raktározáshoz szükséges hely és költség, éppúgy, mint az építőmunkások munkájának azon része, amelyet az alapanyagok mozgatásával, a terep rendezésével vagy azzal töltenek, hogy az építőanyagokat keresik.

Ez a tevékenység jelenleg a munkaidejük akár 70 százalékát is kitöltheti.

Hogy a kábeltálca ne kaparja le a bőröndöt a szalagról

A tanácsadó cég kiemelte az épület-információs modellezés (Building Information Modelling - BIM) szerepét, ami a nagy volumenű projekteknél lehetővé teszi a digitális szimulációt az építkezés előtt, csökkentve a tervezési hibákat és az extra költségeket.

A BIM szerepéről a MÜÉP Építőmérnöki Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar BIM Szövetség elnökségi tag beszélt. Szabó László elmondta, a BIM a kivitelezés előtt olyan ütközésvizsgálatra képes, ami összeveti minden a projektben érintett szakember tervadatait.

„Így azonnal kiderül, hogy ez a cső azzal a vezetéknyomvonallal ütközik, vagy hogy az egyik kábeltálca a szállítószalagról lekaparta volna a bőröndöt.”

A szakember hangsúlyozta, egy 20 ezer négyzetméteres, berendezésekkel teli gyártócsarnoknál komoly esély van rá, hogy több dolog is ütközik egy ilyen vizsgálat nélkül, ami viszont utólag jelentős többletmunkákat, többletköltségeket és időveszteséget okozhat.

„A BIM által óvatos becslések szerint a költségek 10-15 százaléka megfogható a kivitelezési időszakban. A BIM nagy versenyelőny, elmaradnak az olyan improvizációk, melyekben például át kell fúrni egy vasbetonfödémet, vagy vissza kel bontani valamit.”

Hierarchia helyett körkörös információáramlás

Szabó László, aki hozzátette, a BIM elfogadottságát, terjedését lassíthatja, hogy általa jelentős mértékben nő az átláthatóság, az összes információ minden szakterület számára elérhetővé válik – vagyis az információ nem hierarchikusan, hanem körkörösen áramlik, - amihez egyelőre nincs hozzászokva az iparág.

„Újfajta gondolkodásmódra lesz szükség az alkalmazásához.”

A BIM költségeit nagyságrendileg a beruházás 1,5-3 százalékát kitevő összegre becsüli az ügyvezető, ami biztosan megéri a 10-15 százalékos költségcsökkentéssel szembe állítva. Kifejtette, jelenleg minden nagyobb projektnél beleszámol kis tartalékot az árba a kivitelező, „mert tudja, hogy lesz egy csomó visszabontás, utólagos fúrás.” Ha viszont egy cég a BIM-et hosszabb távon alkalmazva biztossá válik a dolgában, akkor ezzel már nem kell kalkulálnia, így az árajánlata olcsóbb lehet, nő a versenyképessége a piacon.

Van ahol a piac, van ahol az állam hozta be az építőiparba

A BIM további előnye, hogy a beruházó által kért bármilyen változtatás azonnal végigfuttatható a rendszeren, és percek alatt kiderül, az újítás hogyan befolyásolja az időt és a költségeket. A BIM óriási adatbázisa emellett a kivitelezés után a magas szintű épületüzemeltetéshez is kiváló alapot teremt.

A modell használatát néhány európai országban az állami infrastruktúra beruházások esetében ma már kötelezővé tették, 2020-tól Németországban is az lesz.

„Angliában már kötelező, a franciák most kóstolgatják”

– árulta el Szabó László. „Skandináviában és az USA-ban a piaci folyamatok hozták be: a piaci szereplők rájöttek, hogy pénzt spórolnak vele. Ázsiában Japán és pár távolkeleti ország is alkalmazza.” A szakember elmondta, információi szerint a magyar kormány is elkötelezett a BIM alkalmazásában a közbeszerzések terén. Ugyanakkor abban az irányban is megtörténtek az első szabványügyi lépések, hogy Magyarországon is létre jöjjön egy BIM-szabvány, amihez mindenki igazodni tud.