kulcsár edina
A lakásépítési engedélyek két és félszeres növekedése miatt idén 16 ezer, 2018-ban pedig 20 ezer új lakás átadására lehet számítani. A piacot azonban lassíthatja a kapacitáshiány. Az új lakások számában bekövetkezett 14 százalékos növekedés jellemzõen a tavaly elkezdett beruházásoknak köszönhetõ, még nem látszik benne a lakásépítést ösztönzõ állami intézkedések hatása.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakásépítési-engedélyezési jelentést adott ki, melyben ismerteti: 2016 év első három negyedévében 5307 új lakás épült, ami 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 21.414, ami csaknem két és félszerese a múlt év azonos időszakában jegyzettnek.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint
a 2016 évi lakásépítési adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a lakásépítési kedv fokozódik, ebben pedig az alacsony bázis is szerepet játszik.
Az elmúlt években ugyanis nagyon kevés új lakás épült, nem volt igény rájuk, miközben a lakásépítési kapacitások rendelkezésre álltak. Fordult a kocka, igény már van, ám a kapacitások, részben a munkaerőhiány miatt, szűkösnek tűnnek. A szakember hozzátette: bár az évi 16-20 ezer lakás átadása jelentős növekedés az utóbbi évekhez képest, a válság előtti szintektől elmarad, és kevés ahhoz is, hogy pótolja a lakásállomány amortizációját, amihez évi 30-40 ezer lakás megjelenésére lenne szükség.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt emelte ki, hogy az átadott új lakások számában bekövetkezett 14 százalékos növekedés a még tavaly elkezdett beruházásoknak köszönhető, a lakásépítést ösztönző állami intézkedések hatása nem látszik ebben az adatban. Az új lakásokra kiadott építési engedélyekből várhatóan 1-1,5 éven belül lesznek valódi lakások, 2018 közepéig 15-20 ezer új lakás kerülhet piacra.
Az ingatlan.com adatai azt mutatják, hogy több mint 16 százalékkal nőtt az új lakások iránt érdeklődők száma egy év alatt,
de a kínálat még nagyobb ütemben bővült.
2016. november elején 54 százalékkal több új lakást hirdettek a beruházók tavaly novemberhez képest, és így már több mint 13 ezer lakásból válogathatnak a lakásvásárlók, bár ezeknek a túlnyomó része csak 2017 második felében, és 2018-ban készül el.
Bár a harmadik negyedévben a másodikhoz képest 9,1 ezerről 7,3 ezerre csökkent az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma, a 2016 évi eredmények így is többéves csúcsot jelentenek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) különösen kedvezőnek tartja, hogy az engedélyek számának emelkedése elkezdett fokozottan megjelenni a tényleges lakásépítésekben is. A fordulat egyértelműen a kormány otthonteremtési programjának köszönhető. A minisztérium kommentárja szerint a kínálati oldalt illetően kedvező fejlemény, hogy 2016 első három negyedévében a továbbértékesítésre szánt, vállalkozások által épített lakások aránya a korábbi 41 százalékról 51 százalékra emelkedett.
2016 év első kilenc hónapjában csaknem 20 ezer család nyújtotta be CSOK kérelmét, amely összességében 56,5 milliárd forint értékű támogatást jelent. Az alacsony kamatkörnyezet, valamint a lakosság foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének javulása szintén segíti a háztartások lakásberuházási döntéseit. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2016 első három negyedévében megközelítőleg 40 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben.
Az NGM a következő negyedévekben is a lakásépítések számának további emelkedésére számít a tartósan kedvező gazdasági környezet és a CSOK szabályainak szeptemberben bejelentett újabb kedvező módosításai miatt.
A kiadott új építési engedélyek és bejelentések alapján összesen 9172 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma emellett 50 százalékkal emelkedett.
Az új lakóépületek között 56-ról 47 százalékra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 34-ről 43 százalékra nőtt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 94 négyzetméterre csökkent, ami 6 négyzetméterrel kevesebb, mint korábban.
A természetes személyek és a vállalkozások által épített lakások aránya 49 és 51 százalék, a korábbi 58-42-es arányhoz képest kiegyenlítődés tapasztalható.