kulcsár edina
A tánc a szenvedélyről szól. Mégsem feltétlenül jó, ha a parketten talál rá az emberre a szerelem – állítja az ország egyik legismertebb profi táncosa. Keleti Andrea éppen fordítva élte át: a táncba vitte bele a romantikát.
A táncos tévéműsorokat látva sokszor fel sem merül bennünk, hogy a pár tagjai nem szerelmesek egymásba. Keleti Andrea a hot! magazinnak elmondta, hogy ez csak a külső szemlélő számára tűnik önfeledt szenvedélynek.
A tánc erről szól. Másrészt viszont nagy kihívásokkal teli folyamat, ami inkább munka, mint más. Ezért nem lesz feltétlenül mindenki szerelmes a partnerébe
– oszlatta el a tévhitet a táncművész.
„Az óriási szellemi és fizikai kihívás mellett eltörpül az intimitás. De nyilván vannak az életben nagy pillanatok: előfordul, hogy két ember összetalálkozik, egymásra néz, és elindul a kémia.” Ahogy Andrea kiemelte: ami a próbák alatt nem jön elő, az nem létezik. Mint kiderült, nem feltétlenül jó, ha egy táncospár szerelembe esik, mert elvész a távolságtartás; a próbatermi vitákat hazaviszik, vagy éppen fordítva.
Keleti Andrea férjével, Kovács Zoltánnal idén ünneplik a 25. házassági évfordulójukat. Ellentmondásnak tűnhet, hogy ők profi táncosokként estek szerelembe – de Andrea rögtön meg is adta a magyarázatot.
„Mi már külön-külön is elértük azt, amit akartunk, amikor egymásba szerettünk. Másfél év telt el, mire rájöttünk, hogy ez tényleg komoly kapcsolatnak ígérkezik, és akkor már az lenne a legcsodálatosabb, ha együtt is táncolnánk” – mesélte, de gyorsan hozzátette, hogy annak már nem volt tétje, csak javíthatott a kapcsolatukon. „Azt mondtuk, hogy ha nem működik, maximum nem táncolunk tovább, hiszen akkor mi már házasságra, gyerekekre készültünk.”
Mint kiderült, a parketten is összepasszoltak, és később a közös munkában, a tánctanításban is tökéletes partnerek lettek. Ők munka közben élték meg azokat az intim pillanatokat, amikre egy átlagember külön időt szán.
A táncosnő és a férje manapság már pároknak tartanak táncórákat, ami a résztvevők számára nemcsak szabadidős elfoglaltságot jelent, hanem sokszor párterápiát is.
„Ahogyan a mi házasságunkban, úgy a párok esetében is nagy mágus a férjem: ha feszültség adódik, rögtön felderíti az okát, és nagyszerű humorral azonnal egyenesbe hozza” – ecsetelte a tánctanár, aki azt is elárulta, hogy ezek a trükkök nem csak az órákon válnak be. „Ez nálunk is működik, hála az égnek! Persze a kapcsolaton mindig dolgozni kell, mert az élet változik körülöttünk.” Az ő életük is változik, méghozzá a legnagyobb természetességgel. A lányuk évek óta nem lakik otthon, és a fiuk is betöltötte már a tizennyolcat, ő is máshogy van jelen a családban. A nagyszülői szerep derűs nyugalma még várat magára, de a versenytáncot felváltották a hobbitáncosok, a családi négyest pedig az édes kettes. Ahogy Andrea fogalmazott: ez így van rendjén.
Egy kicsit újból felfedezzük a saját életünket, ami másképpen megy most, mint, mondjuk, az elmúlt húsz évben.