Jákob Zoltán őszintén vallott a kapuzárási pánikjáról: „Szeretnék hosszú életet, de nem mindenáron”

A férfiak erősek, bátrak, hőstípusok és egyébként sem érintik meg őket az olyan „butaságok,” mint az idő múlása. Nos, ez az első mondat, nettó butaság, vagy maximum részben és csak kevesekre igaz. Belül lesznek a rendőrök, tűzoltók, katonák, vagy sarkos esetben őfelsége titkosügynökei. De mit csinálhat az, aki  nehezen barátkozik meg a korával? Nos, pont azt, amit Magyarország egyik leggazdagabb embere tett egy ideig. Fél, begubózik, tagadja a korát és úgy általában igyekszik eltávolodni az idő múlásának gondolatától. Vagy választhatja azt az utat is, amire Jákob Zoltán később lépett, az elmúlt 5 évben: tudomásul veszi, majd felveszi a kesztyűt, rátalál a lelki békéjére és mindent elkövet annak érdekében, hogy ne csak az unokái, de az ükunokái lakodalmán is táncolhasson. A Ripost ezt a kérdéskört járta körbe az üzletember szemszögéből. 

„Egy sarokban sajnáltam magam...”

„Viszonylag korán, a negyvenedik születésnapomon kezdődött nálam a kapuzárási pánik. Pont akkoriban »bácsiztak« le először és köszöntek nekem »csókolommal«, illetve kezdett őszülni a hajam. Aztán észrevettem, hogy a párkeresésben is egyre inkább akkor vagyok sikeresebb, ha nyitok az idősebb korosztály felé.

Nem is ünnepeltem meg. Otthon ültem egy sarokban és sajnáltam magam. Pont így történt egy évvel később is. Gyakorlatilag két éve kihagytam és csak a 42. születésnapomra szedtem össze magam annyira, hogy újra bulizzak a kollégáimmal és a barátaimmal” – kezdte lapunknak egy vallomással Jákob Zoltán, akivel 50 éves kora körül nagyot fordult a világ és szemléletet váltott.

Jákob Zoltán kiegyensúlyozottabb

„Ekkorra persze még koránt sem dolgoztam fel, hogy az idő megállíthatatlanul rohan. 

Azóta viszont annyit változott körülöttem a világ, hogy egyszerűen kiegyeztem a korommal, és azon dolgozom, hogy a lehető legtovább élhessek egészséges, tartalmas és tevékeny életet. Amióta mélyrehatóbban tanulmányozom a távol-keleti vallásokat, sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok. Nemrég pedig Svájcban jártam, ahol részt vettem egy élethosszabbító programon, aminek a pozitív hatásai minden módon érezhetőek” – tette hozzá a magyar milliárdos, majd megjegyezte, szerinte közel a tudományos áttörés, ami kitolja majd az ember életének határait. 

„Hatalmas áttörés...”

„Kezdjük megfejteni az öregedés titkát, és nagyon bízom abban, hogy ebben a tekintetben hamarosan egy robbanásszerű áttörést érnek el a kutatók. Ebben hitem szerint hatalmas szerepe lesz a mesterséges intelligenciának.

Nemrég egy laborban, két egeret egy keringési rendszerre kapcsoltak. A fiatal elkezdett őszülni, míg az idősebb visszanyerte a szőrszínét. Ez ugyan még nem az örök fiatalság titkának megfejtése, de mégis hatalmas áttörés” — fogalmazott bizakodva Zoli, aki már ábrándozni is mer egy hosszú, tartalmas életről. 

„Huszonöt év múlva, valahol a kozmoszban utazom...”

„Szeretnék hosszú életet, de nem mindenáron. Vagyis csak azért nem szeretnék 100 lenni, hogy az ágyban feküdjek és a tévé távirányítóját nyomkodjam naphosszat. 

 Ha az, ami neki, nekem is megadathatna, akkor most aláírnám, hogy cél a 100 év, és még tovább. Sosem gondolkodtam még azon, hogy mit csinálok majd 80 éves koromban, de most jól esik ezen lamentálni. Tudok rajta álmodozni és már ez felölt” — gondolkodott el az üzletember, aki egy egészen extrém helyre vizionálja időskori önmagát. „Ha arra a rohamos fejlődésre gondolok, amin az emberiség éppen átmegy, nem kizárt, hogy 25 év múlva, valahol a kozmoszban utazom sokad magammal, és éppen keressük a bolygót, ahol elképzelhető a Földhöz hasonlatos élet. 

Mert bár a mesterséges intelligencia talán mindent is tud majd, de egyvalamire biztosan képtelen lesz. Érzelmeket adni és fogadni...” — fejtette ki lapunknak Jákob Zoltán.