kulcsár edina
Megrendülten áll a magyar zenésztársadalom Török Ádám halála előtt. Horvát Charlie szerint felfoghatatlan barátja elvesztése, amivel még nem is nagyon tud mit kezdeni. Az énekes abban bízik, hogy csütörtökön a zenészbarátokkal megtartott gyertyagyújtás és közös sztorizgatás kicsit könnyít majd a lelkén.
Török Ádám januárban ünnepelte 75. születésnapját, amit nagyszabású koncerttel szeretett volna megünnepelni zenészbarátaival és a rajongókkal május 8-án az Erkel Színházban.
Török Ádám hónapok óta készült a születésnapi bulira, sok kedves zenésztársat, barátot hívott meg vendégként, válogatták a dalokat, próbáltak. De az örömzenélést már nem élte meg.
Végtelen fájdalom és űr maradt utána, amivel még nem is tudok mit kezdeni
– kezdte lapunknak Horváth Charlie.
"Ez a korosztály, a miénk egy nagy harcos volt, nekünk meg kellett harcolnunk mindenért, sok mindenkivel. Török Ádám, vagyis nekünk Gyugyó olyan fazon volt, akit nem lehetett nem szeretni. Szerette is mindenki, én meg egyenesen imádom, imádtam… Nagyon nehéz róla múlt időben beszélni, lehet sose fogok tudni úgy beszélni róla, úgy emlékezni rá, hogy ne fájjon. Azt kevesen tudják, hogy van egy szűk körű, zenészekből álló baráti társaságunk, akikkel évek óta minden csütörtök este, a kedvenc helyünkön összejövünk. Kibeszéljük a világ nagy történéseit, iszogatunk, jókat dumálunk. Ez a baráti társaság most először csütörtökön Török Ádám nélkül találkozik… De mi többiek összejövünk, gyertyát gyújtunk a barátunk életéért, iszogatunk, sztorizgatunk arról az emberről, akitől mindannyian sokat kaptunk!"
Charlie arról is beszélt, hogy 1959-ben kezdtek együtt dolgozni, számtalan közös emlék, nagy bulik , közös fellépések kötik össze őket.
"Mi barátok voltunk, együtt harcoltunk a beat zenéért. Én a lázadó, ő a mindig nyugodt, de lehengerlő zenész, aki fanatikus művész volt. Neki is mindene volt a zene… Olyan zenei örökséget hagyott itt, amit ápolni kell, amiből a mostani fiatalok elképesztő útmutatást kaphatnak!"