Amíg a világ a Közel-Keletre figyelt, Kína csendben blokád alá vett egy kritikus tengeri szorost

A kínai haditengerészet úszó akadályokkal és hadihajókkal vette blokád alá a Dél-kínai-tengeren található, vitatott hovatartozású Scarborough-zátony bejáratát - jelentette a Reutes nemzetközi hírügynökség. A portál értékelése szerint a Kína által előidézett helyzet könnyen fegyveres konfliktusba is torkollhat, a zátonyra ugyanis a saját területeként tekint a Fülöp-szigetek is.

A Fülöp-szigetek és Kína évtizedek óta verseng a Dél-kínai tengeren található, stratégiai jelentőség szigetek és zátonyok ellenőrzéséért. Ezek egyike a Scarborough-zátony, ami a térség legvitatottabb tengeri területe. Ez egy hagyományosan gazdag halászterület, amely teljes egészében a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozik, Kína azonban saját területének tekinti. Teszi ezt annak ellenére, hogy 2016-ban egy nemzetközi választott bírósági kimondta: Kína területi igényei nem állják meg a helyüket a nemzetközi jog szerint.

A zátony térségében több kisebb-nagyobb összecsapásra is sor került az elmúlt időszakban a kínai és fülöp-szigeteki haditengerészet között, de a területet egyik fél sem vonta egyértelműen az ellenőrzése alá. Most azonban Kína parti őrségi hajókat és úgynevezett „maritime militia” egységeket vezényelt a térségbe, és teljesen blokád alá vette a zátonyt. Műholdképek bizonyítják, hogy Peking egy száz méter hosszú úszó akadállyal is blokkolta a lagúna bejáratát, ami példa nélkülinek számít.

A Kína által alkalmazott módszer nem új, de mostani formájában látványosabb és direktebb, mint korábban. Az elmúlt években Peking következetesen erősítette jelenlétét a Dél-kínai-tengeren: mesterséges szigeteket épített, kifutópályákat és katonai létesítményeket hozott létre, miközben diplomáciailag is igyekezett legitimálni követeléseit. A Scarborough-zátony azonban különösen érzékeny pont, mivel a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetének közelében található, és hagyományosan fontos halászterületnek számít a helyi közösségek számára.

A Fülöp-szigetek kormánya tiltakozott a történtek miatt, és hangsúlyozta, hogy az ilyen lépések sértik a nemzetközi jogot és a tengeri közlekedés szabadságát. Manila az utóbbi években egyre szorosabb védelmi kapcsolatot épít ki az Egyesült Államok-kal, amely kulcsszereplő a térségben. Washington rendszeresen hajt végre úgynevezett „szabad hajózás” műveleteket, demonstrálva, hogy nem ismeri el Kína kiterjedt tengeri igényeit.

A kínai védelmi minisztérium nem kommentálta a zátonynál történteket, ahogy az akció céljaira sem adott magyarázatot.