A 90 milliárd euró nem lesz elég, Ukrajna máris több pénzt követel az EU-tól

Diplomáciai forrásokra hivatkozva a Wall Street Journal arról számolt be, hogy Ukrajnának biztosan nem lesz elegendő az Európai Unió által frissen jóváhagyott, mintegy 90 milliárd eurós pénzügyi csomag, és Kijevnek további uniós forrásokra lesz szüksége a talpon maradáshoz.

Az Európai Unió által nemrég jóváhagyott 90 milliárd eurós hitel célja, hogy 2026 és 2027 között biztosítsa Ukrajna működőképességét. A pénzből elsősorban az alapvető állami kiadásokat, köztük a közszolgáltatásokat és a nyugdíjakat fizetnék a pénzügyi csőd szélén táncoló országban. Mindez azt jelenti, hogy finanszírozás strukturális jellegű, tehát Ukrajna nemcsak egyszeri támogatásra szorul, hanem folyamatos külső pénzügyi injekcióra.

Erre alapoznak az ügyet jól ismerő diplomaták is, akik szerint a most jóváhagyott 90 milliárd eurós csomag nagyjából a szükségletek kétharmadára lesz elegendő a következő két évben. Tehát már most látható egy több tízmilliárd eurós hiány, amelyet más forrásokból kell pótolni. Az hogy pontosan mekkora lesz végül a hiány, több tényezőtől függ: a fronthelyzet alakulásától, az energiahordozók árától, az újjáépítési igények gyorsaságától, valamint attól is, hogy a nyugati szövetségesek – különösen az Egyesült Államok – milyen mértékben folytatják a támogatást.

A Wall Street Journal beszámolója szerint a kérdés tehát nem az, hogy szükség lesz-e további pénzre Ukrajnának, hanem az, hogy honnan érkezik majd ez a finanszírozás. A lap értékelése szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a későbbiekben felmerülő hiányt szintén az Európai Unió fogja fedezni.

- fogalmazott egy neve elhallgatását kérő diplomata a lapnak.

Összességében tehát a 90 milliárd eurós csomag nem végleges válasz Ukrajna pénzügyi kihívásaira. Sokkal inkább egy átmeneti stabilizációs eszköz, amely időt nyer a csőd szélén álló Ukrajna számára. A jelenlegi elemzések alapján szinte biztosra vehető, hogy további forrásokra lesz szükség – de az, hogy ezek milyen formában, milyen arányban és milyen politikai feltételek mellett érkeznek majd, továbbra is nyitott kérdés.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök ugyan leköszön májusban, további akadályok merülhetnek fel Ukrajna uniós tagsága kapcsán – erről ír a brüsszeli Politico meg nem nevezett uniós forrásokra hivatkozva. A portál szerint az uniós vezetők ugyan lelkesedéssel fogadták a Fidesz-KDNP szövetség választási vereségét, ennek ellenére az európai uniós megosztottság nemhogy enyhült volna, hanem épp ellenkezőleg: felszínre hozta azokat a korábbi ellentéteket, amiket eddig a magyar kormányfő személye fedett el.

Miután a magyar kormány feloldotta a vétót, az Európai Tanács jóváhagyta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hiteltervezetet, ezen felül megállapodás született Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomag tartalmáról is.

A Politico brüsszeli kiadása szerint azonban az uniós vezetők is csak most kezdenek kijózanodni a ciprusi csúcstalálkozó után, arra utalva ezzel, hogy számos további kihívásra kell még megoldást találniuk:

• Ukrajna uniós csatlakozásának megvalósítása.
• Az EU kölcsönös védelmi záradékának megerősítése.
• Az iráni háború gazdasági-energetikai következményeivel szemben való védekezés.
• Az 1.8 milliárd eurós költségvetés ügyének rendezése.

Orbán Viktor távozásával megszűnik az egysége látszata, nem lehet többé mögé bújni

A portál szerint az EU-s vezetők közötti nézeteltérés épp az ukrán csatlakozás kapcsán figyelhető meg: mint írták, eddig „a 26 tagállam” (bár ebbe a csehek és a szlovákok nem feltétlenül férnek bele, az ő álláspontjuk gyakran közelebb volt Orbánéhoz – a szerk.) közötti egységnek, vagy látszategységnek nem volt más megalapozottsága, mint az Orbán Viktorral szembeni fellépés,. Azonban a miniszterelnök leköszönésével, vagyis a közös ellenfél elköszönésével még inkább felszínre kerülhetnek az EU belső nézetkülönbségeit.

„Az Ukrajna EU-csatlakozását ellenző vezetők többé nem bújhatnak Orbán álláspontja mögé”

– fogalmazott egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő ezzel kapcsolatban a portálnak.

A megoszló véleményekre fel is hoztak pár példát. Míg Kristen Michal észt miniszterelnök az újságíróknak azt nyilatkozta, hogy támogatja Ukrajna csatlakozásának „felgyorsítását”, azzal szemben Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szinte gúnyosan reagált arra az elképzelésre, hogy Kijev a közeljövőben csatlakozna az Unióhoz. „Nem tartom reálisnak, hogy ez 2027. január 1-jén megtörténjen” – mondta, miközben utalt arra is, hogy az EU-hoz 2013-ban, legutóbbi tagként csatlakozó Horvátország esetében is a „viszonylag gyorsan” történő csatlakozási folyamat ellenére is  „hat évig tartottak a tárgyalások”. Mindeközben Emmanuel Macron francia elnök annyit mondott: „Fontos, hogy pontos ütemtervet adjunk Ukrajnának és Moldovának.”

De nemcsak az ukrán uniós tagság ügyében, hanem a védelempolitikában sincs egyetértés. Ebben a kérdésben a Politico szerint az EU kölcsönös védelmi záradékának – az alig használt 42.7-es cikkely – gyakorlati alkalmazása jelent problémát, mivel ennek részletei továbbra sincsenek megfelelően kidolgozatlan. Mindez az iráni háborúval összefüggésben merült fel, mivel Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök — akinek országa nem NATO-tag, és az iráni konfliktus elején Sahíd drónok támadták — az EU biztonságára próbálta terelni az egyeztetést, egyúttal egy ütemtervet is be akart mutatni arra, hogyan válhatna működőképessé a 42.7-es cikkely.

„Szükségünk van egy működési tervre (…) Ez nem fog azonnal működni a csúcs után, de az előkészületeket el kell kezdeni”

– fogalmazott Nikosz Hrisztodulidisz.

A csúcstalálkozón végül a közös védelem kérdése elsikkadt, miközben a geopolitikai kérdések és az energiaárak kerültek napirendre, ezzel kapcsolatban Nikosz Hrisztodulidisz az iráni háborúra utalva arról beszélt: nem lehet béke a Közel-Keleten Európa nélkül.

„Nem érhetünk el feszültségcsökkentést Iránban az Európai Unió aktív részvétele nélkül”

— fogalmazott.

Sok európai vezető azonban továbbra sem szívesen avatkozik be érdemben a konfliktusba. Brüsszelben és más fővárosokban az a domináns vélemény, hogy ez egyszerűen nem Európa háborúja, és a megbeszélések inkább csak a térségben állomásozó hadihajók átcsoportosítására korlátozódnak – írta a Politico.

Az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján jóváhagyta a 90 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajnának, valamint megállapodtak az Oroszország elleni új, immár 20. szankciós csomagról – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.

A brüsszeli közlemény szerint a vonatkozó jogszabályok tanácsi elfogadása lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy a lehető leghamarabb, akár már 2026 második negyedévében megkezdje a hitel első részletének kifizetését Ukrajnának. Az uniós tanács közleményében hangsúlyozta: a hitel 2026-ban és 2027-ben az ország legsürgősebb költségvetési és védelmi ipari szükségleteit fedezi majd.

A finanszírozás szigorú feltételekhez kapcsolódik, például a jogállamiság betartásához, beleértve a korrupció elleni harcot is – emelték ki.

A hitelből 30 milliárd euró jut makrogazdasági támogatásra, ami Ukrajna legsürgetőbb költségvetési szükségleteinek kezelésére lesz elhasználható. A maradék 60 milliárd euró Ukrajna védelmi ipari kapacitásainak bővítését teszi lehetővé. Az EU többéves pénzügyi keretrendszerre vonatkozó szabályozásának elfogadott módosításai lehetővé teszik az Európai Bizottság számára, hogy a pénzügyi piacokon megkezdje a hitelfelvételt, majd megtegye a szükséges lépéseket a hitel első részletének folyósításához.

Az EU az összeget két részletben, 2026-ban és 2027-ben egyaránt 45-45 milliárd eurót tervez kifizetni Ukrajnának.

Az ugyancsak csütörtökön elfogadott, Oroszország elleni 20. uniós szankciós csomag rendelkezéseivel az energia területén teljes tengeri szolgáltatási tilalmat vezetnek be az orosz nyersolaj kereskedelmére. Az EU további 46 hajót vesz fel az orosz energiahordozókra vonatkozóan bevezetett, az eddigi uniós szankciókat megkerülő úgynevezett orosz árnyékflottát érintő szankciós jegyzékbe. Ezzel a számuk eléri a 632-t.

Az EU két orosz kikötőt, a murmanszki és tuapszei kikötőt, valamint az indonéziai Karimun Oil Terminal kikötőjét is listára helyezte az árnyékflottával való kapcsolataik és az olajárplafon megkerülése miatt.

Az intézkedéssel megnehezítik a tartályhajók beszerzését, és átfogó tilalmat vezetnek be a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását végző tartályhajók, valamint jégtörők karbantartására és egyéb szolgáltatásaira. Ez – mint írták – lehetővé teszi az uniós üzemeltetők számára, hogy felmondják az orosz ügyfeleikkel kötött hosszú távú szerződéseket.

Az EU új intézkedéseivel korlátozza az orosz bankrendszer és az orosz gazdasági tevékenység finanszírozására szolgáló alternatív fizetési csatornák létrehozását is. Az Európai Unió exportkorlátozásokat vezet be az árukra és szolgáltatásokra a gumitól a traktorokon át a kiberbiztonsági szolgáltatásokig. Az intézkedés vonatkozni fog a jelenlegi szankciók hatálya alá még nem tartozó fémekre, vegyi anyagokra és kiemelten fontos ásványokra. Exportkorlátozások érvényesek továbbá a hadszíntéren használt termékekre és technológiákra, például a robbanóanyagok előállításához használt anyagokra és a drónokra is. A szankciók megkerülésének csökkentése érdekében az EU a továbbiakban megtiltja minden számítógépes vezérlésű eszköz és rádió exportját olyan országokba, amelyek esetében nagy kockázata van annak, hogy ezeket a termékeket továbbadják Oroszországnak. A csomag 60 szervezetet listáz – 32-t Oroszországban és 28-at más országokban, köztük Kínában, beleértve Hongkongot, Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben és Thaiföldön -, amelyek közvetlen vagy közvetett támogatást nyújtanak Oroszország katonai iparának, vagy szankciók kijátszásában vesznek részt.

Az új intézkedések szerint megtiltják az orosz kormánytól származó finanszírozást, beleértve az adományokat vagy támogatások elfogadását a kutatás és az innováció területén. Továbbá olyan médiaorgánumokat is érintenek, amelyek megkerülik az uniós sugárzási tilalmat azáltal, hogy tartalmaikat online terjesztik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közösségi oldalán üdvözölte a tagállamok megállapodását, és azt mondta: amíg Oroszország fokozza ukrajnai agresszióját, addig az EU a bátor ukrán nemzet támogatását fokozza, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megvédje magát, és nyomást gyakorol Oroszország háborús gazdaságára.

António Costa, az Európai Tanács elnöke üzenetében hangsúlyozta: az EU stratégiája, amely az ukrajnai igazságos és tartós béke elérését célozza, a 90 milliárd eurós hitel felszabadítására épül, amely biztosítja a pénzügyi és katonai támogatást Ukrajna számára 2026-ban és 2027-ben, valamint a 20. szankciós csomagra Oroszország ellen, amely Moszkvának a háború folytatását célzó képességét csökkenti.

„Európa szilárdan kiáll, egységes és rendíthetetlen Ukrajna támogatása mellett”

– fogalmazott bejegyzésében az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke sürgetőnek nevezte, hogy a hiteltámogatás a lehető leggyorsabban oda kerüljön, „ahol a legnagyobb szükség van rá”. Közölte:

Ukrajnának most azonnal szüksége van erre a támogatásra.

A 20. szankciós csomag elfogadásával együtt a tanács csütörtöki döntése fontos az európai biztonság védelmének szavatolásához és egy igazságos, tartós béke eléréséhez – írta az uniós parlament elnöke.

Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő bejegyzésében azt írta: „a patthelyzet megoldódott”.

Oroszország háborús gazdasága egyre nagyobb nyomás alatt áll, miközben Ukrajna jelentős lendületet kap – hangoztatta. Az EU biztosítja Ukrajnának azt, amire szüksége van pozíciójának megtartásához mindaddig, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök meg nem érti, hogy a háborúja sehová sem vezet – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.