Közel ezer éves ezüstérmék tettek milliomossá egy kincskeresőpárt

Egy kincskeresőpár hatalmas összeggel gazdagodott miután egy ártatlannak tűnő fémdetektorozás közben közel ezeréves pénzérmékre bukkantak. A lelet ritkaságnak számít, így valóban nem kis összeget fizettek a találatért.

A kincskeresőpár csak a barátaikat szerették volna tanítani

Lisa Grace és Adam Staples még 2019-ben adták arra a fejüket, hogy megtanítják a barátaikat arra, hogyan kell a fémdetektort használni. Akkor még nem gondolták, hogy az Egyesült Királyság legnagyobb éremkincsére bukkannak rá a keresgélés során. A hihetetlen leletre a Somerset megyei Chew Valleyben bukkantak rá, és hatalmas összeg ütötte a páros kezét a megtalálásuk után. 

Az érmék, amelyeken több, a normann hódítások előtti királyok képe is látható, nagyjából 950 évesnek saccolták a szakértők, és a megtalálóik 2584 darabot találtak a ritka ezüstérmékből. Az ezüst érmék 1066 és 1068 között készültek, ugyanis az érmék Edward, a Gyóntató, Harold Godwinson és Vilmos, a Hódító képével voltak ellátva. 

A páros 2019-ben találta a hatalmas összegű leletet, de csak 2024-ben vásárolta fel a South West Heritage Trust 4,3 millió fontért, azaz kb. 1,9 milliárd forintért, azonban az angliai törvények értelmében csak az összeg felét fizették ki a megtalálóknak. Az angol törvények értelmében, ha valaki kincset talál azt be kell jelentenie, és a történelmi lelet eladásából származó összeg felét a megtaláló, a föld tulajdonosa között - ahol a lelet előkerült - osztják el. 

Béketeremtés érdekében áshatták el az érméket

A történészek úgy vélik, hogy az érméket 1068 körül ásták el, hogy biztonságban tartsák őket.  Ebben az évben Vilmos, a Hódító ostrom alá vette a közeli Exeter városát, ahol Harold Godwinson anyja, Gytha menedéket talált, útközben pedig kifosztotta a városokat. 

A normann hódítás utáni időszak különösen veszélyes volt, mivel Vilmos brutális módon leverte az angolszászok ellenállását, amelynek leghalálosabb következménye az úgynevezett „Harrying of the North” volt, amelynek során az észak-angliai lakosság becslések szerint 75 százaléka meghalt vagy elköltözött, hogy soha többé ne térjen vissza. Egyes modern tudósok ezt népirtásnak nevezik. Így érthető, hogy valaki, akinek nagy vagyona volt, és nem akarta, hogy elvegyék tőle, vagy akár megöljék érte, eltemette a kincset, hogy ne váljon célponttá, amikor a normannok megérkeztek a béketeremtés érdekében. 

A Chew Valley-i kincsben becslések szerint 46 pénzverde érméi találhatók, amelyeket Anglia szerte készítettek, melyeket végül a Somersetben ástak el, hogy 50 évnyi feledésbe merülés után újra felszínre kerüljenek. - olvasható a LADbible cikkében.