
Horvátországnak mintegy 236 millió dollárt kell fizetnie a Molnak, de ennél is több forog kockán
Egy amerika bíróság súlyos pénzeket ítélt meg a Molnak. Horvátországnak fizetnie kell.
Horvátországnak fizetnie kell. Egy washingtoni amerikai szövetségi bíró megerősítette, hogy Horvátországnak nagyjából 236 millió dollárt (80 milliárd forintot) kell fizetnie a Molnak az évtizedek óta húzódó, a horvát INA felvásárlása kapcsán indult vita lezárásaként - írja a Világgazdaság. A bíróság határozata zöld utat adott ahhoz, hogy az amerikai jogrendszerben is elismerjék a Mol igényét, és végrehajthatóvá tegyék, magyarán lefoglalható lenne a horvát állami vagyon.

Horvátországnak rosszkor jött a bírósági döntés
A legutóbbi hírek szerint a horvátok nem hajlandók önként fizetni, érvelésük szerint a kártérítési összeg kifizetése sértené a horvát szuverenitást és a költségvetési stabilitást. Hortay Olivér a Századvég Energia- és Klímapolitikai üzletágának vezetője úgy látja, az amerikai bíróság friss döntése jelentősen javítja a Mol alkupozícióját a horvát állammal szemben. Hortay szerint Andrej Plenković horvát miniszterelnök azért „állt be” Volodimir Zelenszkij mögé, mert Zágráb, Kijev és Brüsszel közösen próbálják sarokba szorítani Magyarországot energetikai kérdésekben.
Hortay az Infostart Aréna című műsorában úgy nyilatkozott, hogy Horvátország az Adria-kőolajvezetéket (JANAF) használja „fegyverként”, míg Ukrajna a Barátság vezetéket, hogy nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra és a Molra.
„Zágráb összejátszik Kijevvel és Brüsszellel”.
Hortay szerint Plenković támogatása Zelenszkij felé nem csupán szolidaritás, hanem egy olyan szövetség, amelynek célja az orosz olajszállítások ellehetetlenítése, kényszerítve Magyarországot a sokkal drágább horvát tranzitútvonal igénybevételére. A szakértő úgy véli, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is támogatja ezt az irányt, elnézve a horvátok által kért kirívóan magas tranzitdíjakat.
Hortay Olivér véleménye szerint tehát a horvát miniszterelnök ukránpárti retorikája mögött kemény energetikai és gazdasági érdekek állnak, amelyek célja a Mol és Magyarország mozgásterének szűkítése.






