
A földönkívüliek közelebb vannak, mint azt hittük? Hatalmas felfedezést tettek a tudósok
Egy örök, megválaszolatlan kérdésre érkezhet válasz. A tudósok nemrég 45 olyan bolygót azonosítottak, amelyek tökéletes feltételeket biztosíthatnak a földönkívüliek számára.
A tudomány örök kérdése az, léteznek-e földönkívüliek, és ha igen, akkor hol élhetnek. A tudósok nemrég hatalmas lépést tettek előre, annak érdekében, hogy választ találjanak ezekre a kérdésekre, miután a Cornell Egyetem Carl Sagan Intézetének szakértőinek 45, a Földhöz hasonló bolygót sikerült azonosítaniuk, amelyek ideális körülményeket teremthetnek az idegenek számára.

Hatalmas felfedezés: 45 olyan bolygót azonosítottak, amelyek ideálisak lehetnek a földönkívüliek számára
Ezek a bolygók mind az úgynevezett lakható zónában helyezkednek el, vagyis egy olyan területen, amely nincs sem túl közel a gazdacsillaghoz ahhoz, hogy túlságosan meleg legyen, sem túl messze, hogy túlságosan hideg. Ebben a zónában való tartózkodás felveti azt a lehetőséget is, hogy egy bolygó felszínén víz legyen, ami az élet kulcsfontosságú összetevője. Ezek közül a bolygók közül ráadásul néhány mindössze több tíz fényévnyire van tőlünk, így a jövőben akár el is érhetjük őket.
Az élet jóval sokoldalúbb lehet, mint azt most még elképzeljük, ezért kritikus fontosságú kideríteni, hogy a 6 ezer ismert exobolygó közül melyik adhat otthont a legnagyobb valószínűséggel földönkívülieknek
– mondta el Lisa Kaltenegger professzor, a tanulmány egyik szerzője.
A tudósok eddig már több mint 6 ezer exobolygót fedeztek fel, ám az eddig rejtély maradt, ezek közül pontosan melyiken van lehetőség az életre. Az új tanulmányukban a csapat 45 olyan bolygót azonosított, amelyeken élet lehet a lakható zónában, és további 24-et egy szűkebb, 3D-s lakható zónában. Ezek közt olyan, ismertebb bolygók is szerepelnek, mint amilyen a Proxima Centauri b, a TRAPPIST–1f és a Kepler-186f, míg egy kevésbé ismert objektum, a TOI–715 b, egy 137 fényévnyire található bolygó, amelyet a TESS műhold mindössze három évvel ezelőtt észlelt.
A kutatók szerint a legérdekesebb bolygók a TRAPPIST–1 d, e, f és g, amelyek mindössze 40 fényévnyire vannak a Földtől, a NASA szerint viszont jelenleg legalább 800 ezer évbe telne, mire elérnénk a TRAPPIST–1 rendszert. Azonban, ahogy az űrhajók egyre modernebb technológiákat használnak, mint amilyen a nukleáris impulzushajtás, potenciálisan ezt az időt néhány évszázadra csökkenthetjük.
Míg a lakható zónájukon belüli bolygók reményt keltenek az idegenek megtalálására, addig a kutatók abban is reménykednek, hogy a zóna szélén lévő bolygók fényt deríthetnek arra, pontosan hol ér véget a lakhatóság.
Bár nehéz megmondani, mi növeli az élet valószínűségét, az első és legfontosabb lépés annak meghatározása, hogy hol keressük
– magyarázta el a tanulmány egy másik szerzője, Gillis Lowry.
A tanulmány részeként a csapat meghatározta a 45 bolygó megfigyelésének legjobb technikáit is: ide tartozik a James Webb űrtávcső, a Nancy Grace Roman űrteleszkóp (a tervek szerint 2027-ben indul el) és a Rendkívül Nagy Teleszkóp (amely 2029-ben kezdi meg a működését).
Bár a tanulmány az exobolygókra összpontosított, a tudósok már korábban feltárták, hogyan rejtőzhetnek idegenek a saját Naprendszerünkben. Dr. David Armstrong, a Warwicki Egyetem exobolygó-kutatás szakértője a következőket nyilatkozta akkor a Daily Mailnek:
A Földön szinte mindenhol találunk életet, ahol folyékony víz van, így a földönkívüli élet keresésének legegyszerűbb helye ugyanott lehet. A legvalószínűbb hely, ahol megtalálhatjuk őket, a Szaturnusz és a Jupiter körüli holdak felszín alatti óceánjai lehetnek.
A Szaturnusz Enceladus holdját különösen ígéretes jelöltnek tartják a földönkívüli élet keresésére, mivel a déli pólusáról folyamatosan folyékony víz tör fel. Eközben a Titan, a Szaturnusz egy másik jeges holdja, szintén erős jelöltként szerepel a földönkívüli élet utáni kutatásban – írja a Daily Mail.







