Zelenszkij elrendelte egy hároméves háborús akcióterv kidolgozását: Brüsszel pedig továbbra is tolja a pénzt fegyverekre

Az ukrán elnök a hírek szerint szűk körben elárulta, nem bízik az amerikai béketervben. Zelenszkij elrendelte egy hároméves haditerv kidolgozását.

Zelenszkij belső köréből származó információt osztott meg a Wall Street Journal (WSJ) újságírója, Bojan Pancsevszkij. Állítása szerint az ukrán elnök a müncheni biztonsági konferenciát követően elrendelte egy katonai akcióterv kidolgozását a következő három évre.

Zelenszkij a háború további folytatására készül, és ebben Brüsszel támogatására számít

Pancsevszkij egy Spotify-podcast-ben nyilatkozva azt mondta, hogy Zelenszkij egy közeli tanácsadókkal folytatott zártkörű találkozón kijelentette, hogy a tárgyalások kudarcot vallanak, és utasította csapatát egy hároméves haditerv készítésére. Európai tisztviselők azt is elmondták a WSJ-nek, hogy szerintük a konfliktus további három évig folytatódhat.

Pancsevszkij szerint az ukrán elnök azzal érvelt, hogy már nem hisz az Oroszországgal folytatott tárgyalásokban, és ez összefügghet az Ukrajnának nyújtandó amerikai biztonsági garanciákkal. Az újságíró szerint Zelenszkij ezeket elégtelennek tarthatta. A The Sun korábban arról számolt be, hogy Zelenszkij a genfi tárgyalások közepette ostorozta az amerikai vezetőt.

Zelenszkij kritizálta Trump békefolyamathoz való hozzáállását, igazságtalannak nevezte azt, és figyelmeztetett, hogy Ukrajna „soha nem fog megbocsátani az Egyesült Államoknak”. Az ukrán elnök a múlt szerdai orosz-amerikai-ukrán tárgyalási forduló előestéjén is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Trump már esetleg meghozott egy Kijevnek nem kedvező döntést, és bírálta az amerikai elnök engedményekre való felhívásait.

Az információt ugyan az ukrán Dmitrij Litvin elnöki tanácsadó hamisnak mondta, de bizonyosan nem hamis, hogy az uniós országok vezetői már a decemberi csúcstalálkozón eldöntötték, hogy – Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia részvétele nélkül – közösen vesznek fel hitelt. A 90 milliárdos csomag Kijev 2026-os és 2027-es pénzügyi igényeinek mintegy háromnegyedét állhatja. Az összeg kétharmadát – nagyjából hatvanmilliárd eurót – katonai célokra fordíthatják, míg a fennmaradó harmincmilliárd euró az ukrán költségvetés működését segítheti. Ezt a csomagot azóta az Európai Parlament jóváhagyta.

Orbán Viktor csütörtökön a Béketanács első ülése után tartott sajtótájékoztatóján kitért az Ukrajnában zajló háborúra is. Elmondta, az amerikaiak folyamatosan kezdeményezéseket tesznek, folyamatosan közvetlen kapcsolatban vannak az oroszokkal, tárgyalnak, miközben az európai vezetők a háború folytatását határozták el. Orbán Viktor hozzátette: az európai vezetők nem tervezik, meg gondolkodnak erről, hanem döntést hoztak arról, hogy ukrán területen le kell győzni az oroszokat és erről nyíltan beszélnek. Rámutatott: ez nem a béke, hanem a háború irányába mutat.

Nemrég kiszivárgott az a dokumentum is, hogy Brüsszel tervei szerint az európai adófizetők állnák Ukrajna újjáépítési költségének jó részét, ami nyolcszázmilliárd dollárra rúgna. Ebben pedig még nincsenek benne a hadi kiadások.

Orbán Viktor miniszterelnök a kaposvári háborúellenes gyűlésen mindenkit a nemzeti petíció kitöltésére biztatott, hiszen, mint mondta, a tervek még a dédunokáinkat is eladósítanák.

Európa eldöntötte, hogy 2030-ig háborúba megy - mondta Orbán Viktor 2026-os évértékelő beszédében. Nem akar, lehet, tervezi – eldöntötte! Az áprilisi választás lesz az utolsó magyar választás a háború előtt. A következő kormánynak kell majd döntenie háború és béke kérdésében. Brüsszel eldöntötte, Ukrajna területén legyőzik az oroszokat. Miközben senki nem tudja a választ arra az egyszerű kérdésre, hogyan lehet legyőzni egy atomhatalmat anélkül, hogy bevetné a nukleáris fegyvereit.

Orbán Viktor közölte, ki kell maradnunk a háborúból, ehhez pedig nemeket kell mondani, és konfliktust kell vállalni Brüsszellel. Ezért indította el a kormány a nemzeti petíciót, s minél többen küldik vissza válaszukat, annál erősebb lesz a magyar álláspont.