Döbbenetes felfedezés Erdélyben: megtalálták Szent László eltűnt székesegyházát a föld alatt

Ha ma valaki Szent László nyomait keresi, leginkább régi templomok falain találkozhat a lovagkirály alakjával. A fennmaradt emlékek többsége székelyföldi falkép, amelyek a legendás uralkodó hőstetteit mutatják be. Most a modern technikának köszönhetően olyan leletre bukkantak, amire eddig nem volt példa.

Van egy hely Erdélyben, ahol maga Szent László is élt és uralkodott egy ideig. Ez a mai Romániában található Bihar település földvára. A kutatók itt olyan felfedezést tettek, amelyre régóta vártak: megtalálták annak a székesegyháznak a maradványait, amely még Szent László korában szolgálta a bihari püspökséget - számolt be a nagyváradi konferencia alapján a Maszol.

A szenzációt nem ásóval, hanem modern technológiával érték el. A szakemberek georadaros és geomágneses vizsgálatokat végeztek a földvár teljes területén. Ezek a műszerek képesek megmutatni, hogy mi rejtőzik a felszín alatt anélkül, hogy mindent fel kellene ásni. Egyszerűen fogalmazva: olyan, mintha egy óriási röntgenfelvételt készítettek volna a várról. Megtudtuk: a  vizsgálatok során több olyan pontot találtak, ahol a föld szerkezete eltért a környezetétől. Ez arra utalt, hogy valaha épületek állhattak ott. Amikor a régészek ásni kezdtek, hamarosan előkerült az a lelet, amelyre senki sem számított.

A feltárást a régi millenniumi emlékmű közelében kezdték meg. Itt bukkantak rá annak az épületnek a maradványaira, amelyet a kutatók minden kétséget kizáróan a bihari püspökség első székesegyházával azonosítottak. Ez azért rendkívül fontos, mert a történészek régóta tudják, hogy a püspökség eredetileg nem Nagyváradon működött, Szent László ugyanis nem új püspökséget alapított, hanem a már meglévő bihari püspökséget helyezte át a közeli Váradra, a mai Nagyváradra. Most először sikerült kézzelfogható bizonyítékot találni arra, hogy pontosan hol állhatott az eredeti egyházi központ.

Emődi Tamás műépítész és műemlékvédelmi szakmérnök szerint ma már biztosan kijelenthető, hogy a bihari földvár nem Szent István idején épült. A jelenlegi kutatások alapján az erődítmény létrejötte valószínűleg az 1040-es évekre tehető. Ez azért érdekes, mert Szent László uralkodása előtt két évtizeden át ez volt a hercegség központja, vagyis a későbbi király nemcsak ismerte ezt a helyet, hanem napi szinten használta is. Minden bizonnyal a  vár falai között intézhette ügyeit, katonai és politikai döntéseit, amikor még hercegként készült a trónra. A bihari földvárat már az 1960-as évektől kutatták a régészek. A munka azonban hihetetlenül lassan haladt. Huszonöt év alatt a teljes területnek mindössze 2,5 százalékát sikerült feltárni.

Vajon Szent László miért tette át Nagyváradra a központot?

A közeli Nagyváradon folyt át a Sebes-Körös, amely a középkor egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalának számított. Aki ellenőrizte ezt az útvonalat, az ellenőrizhette a kereskedelmet is. Bihar ezzel szemben valamivel távolabb feküdt a fő közlekedési útvonalaktól, ezért dönthetett úgy Szent László, hogy a püspökség központját a stratégiailag sokkal kedvezőbb Nagyváradra helyezi át.