Macron eladna két kis francia szigetet, a jobboldal szerint ez hazaárulás

Előrehaladott szakaszba léptek azok a Franciaország és Vanuatu között zajló tárgyalások, amelyek két, jelenleg Párizs fennhatósága alá tartozó sziget Vanuatu számára történő eladásáról szólnak - jelentette Le Figaro francia napilap online kiadása. Emmanuel Macron hivatala szerint a Csendes-óceáni szigetek értékesítésével jó üzletet kötnének, a jobboldali pártok és politikusok azonban úgy vélik, az elnök ezzel hazaárulást követne el.

Az üzlet központi részét két apró, lakatlan, vulkanikus sziget képezi a Csendes-óceán délnyugati részén. Ezek neve Matthew és Hunter, melyek Új-Kaledónia és Vanuatu között helyezkednek el. Franciaország a 20. század első felében szerezte meg a szigeteket, melyeket a mai napig birtokol. A szomszédos Vanuatu azonban 80-as évek óta megkérdőjelezi a francia fennhatóságot, és saját területének tekinti a két szigetet, földrajzi közelségükre, valamint bizonyos történelmi és kulturális kapcsolatokra hivatkozva.

A szigetek hovatartozása az elmúlt években újra előtérbe került, miután Franciaország és Vanuatu bejelentette, hogy újraindítják a kétoldalú tárgyalásokat a tengeri határok és a szigetek státuszának rendezéséről. Ezeket a megbeszéléseket mindkét fél hivatalosan békés, diplomáciai folyamatként írja le, hangsúlyozva a kölcsönös tiszteletet és a nemzetközi jog kereteit.

A francia belpolitikában a szigetek kérdése éles vitákat váltott ki. Jobboldali politikai szereplők és médiumok azt állítják, hogy a francia kormány – Emmanuel Macron elnök vezetésével – „átadná” vagy akár „eladná” a szigeteket Vanuatunak.

Jordan Bardella, a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke szerint a szigetek eladása "elfogadhatatlan fenyegetés Franciaország területi integritása és felbecsülhetetlen értékű kizárólagos gazdasági övezete ellen".

A kritikusok szerint a szigetek hovatartozása nem a szárazföldi területük, hanem az általuk generált tengeri gazdasági övezet miatt fontos. A nemzetközi tengerjog értelmében ugyanis egy szigethez akár több százezer négyzetkilométeres kizárólagos gazdasági övezet (ZEE) is kapcsolódhat, amely halászati jogokat, tengeri erőforrásokhoz való hozzáférést és stratégiai befolyást biztosít. A Matthew- és Hunter-szigetek körüli tengeri térség ezért mindkét ország számára kiemelt jelentőségű.

Szakértők szerint Macron egyedül szeretné a szigetek sorsát rendezni, de ehhez nincs meg a felhatalmazása. Franciaország területi integritásának módosítása ugyanis nem pusztán kormányzati döntés kérdése: alkotmányos, parlamenti és adott esetben helyi – Új-Kaledóniát érintő – eljárásokat is igényelne. Ráadásul Új-Kaledónia státusza önmagában is érzékeny politikai kérdés, így a Matthew- és Hunter-szigetek sorsa nem kezelhető elszigetelten.