Bild: a német családok 6 ezer euróval fizettek többet rezsire, amióta nem érkezik orosz gáz

Az orosz-ukrán háború 2022-es kirobbanása óta minden német nagycsalád átlagosan körülbelül 6000 euróval (2,3 millió forint) fizetett többet a rezsiért - jelentette energiaügyi szakértőkre hivatkozva a Bild német napilap online kiadása. A lap értékelése szerint ez a brutális többletköltség egyértelműen annak köszönhető, hogy Németország teljes egészében levált az olcsó orosz energiahordozókról. 

A háború kirobbanása előtt Németország a földgázszükségletének 55 százalékát Oroszországtól kapta, aminek nagy része az Északi Áramlat gázvezetéken került leszállításra. Mint ismert, 2022 szeptemberében ez a vezeték egy szabotázsakció következtében megsemmisült, a nyugati szankciók miatt pedig az alternatív szállítási útvonalak ellehetetlenültek Lengyelországon keresztül.

A orosz gázszállítások teljes leállása után a német energiapiacon soha nem látott hullámzás alakult ki. 2022 októberében a gázár a 2021-es bázishoz képest 213 százalékkal ugrott meg, az áram pedig 74 százalékkal drágult. Bár azóta valamelyest mérséklődtek az árak, a háztartások számára a számlák továbbra is súlyos terhet jelentenek.

A Verivox intézet kutatása szerint az egyszemélyes háztartás több mint 1700 euróval fizetett többet az elmúlt években, amiből több mint 1200 euró kizárólag a gázszámlára ment el. Egy kétfős háztartás esetében a pluszkiadás közel 3800 eurót tett ki, míg egy négytagú családnál a töblet meghaladja a 6000 eurót.

– mondta Thorsten Storck, a Verivox energia szakértője, hozzátéve, hogy háború előtti árszinthez való visszatérés rövid távon nem várható.

A Bild hangsúlyozza, hogy az energiaköltségek robbanásszerűen emelkedtek 2022 tavaszától kezdve. Bár a német statisztikai hivatal egyes mutatói 2023-ban némi árcsökkenést jeleztek, Storck és a Verivox számításai szerint a valóságban a háztartások tényleges kiadásai továbbra is a háború előtti szint többszörösén mozognak. A gáz ára a konfliktus kirobbanása óta például 74 százalékkal magasabb, míg az áram 14 százalékkal drágább, mint 2021-ben volt.

A REPowerEU nevű intézkedés keretében Brüsszel teljesen megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba. A Századvég elemzése szerint a döntés miatt kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal emelné meg. Ilyen terhek mellett pedig a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.

Az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt az EU gázellátásának több mint 40 százalékát Oroszország biztosította. A háború nyomán kialakuló kereskedelmi konfliktus következményeképpen ez az arány 2024-re 20 százalék alá csökkent, ami a gáz átlagárát a korábbiak kétszeresére emelte az irányadó holland tőzsdén. Az Európai Bizottság új stratégiája 2027 végéig teljesen betiltaná az orosz gázbeszerzéseket az Unióban, ami a korábbiakhoz hasonló mértékű negatív sokkot eredményezne. 

A Századvég számítása alapján egy ekkora kínálatcsökkenés, lineáris árhatást feltételezve, mintegy duplájára emelné a jelenlegi árakat, így azok 35 euró/MWh-ról csaknem 70 euró/MWh-ra nőnének. Fontos megjegyezni, hogy – ahogyan a 2022-es árrobbanás is rámutatott – a nagy volumenű kínálati sokkok árhatása gyakran egyéb nem várt – például spekulatív – folyamatokat is beindíthat, amelyek a lineárist meghaladó mértékű drágulást váltanak ki, így a brüsszeli terv könnyen a fenti becslésnél is erősebb árrobbanást eredményezhetne.

A magyar családok terhei drasztikusan növekednének

A kialakuló árnyomás jelentős mértékben rontaná a magyar gazdaság helyzetét. Hazánk a hosszú távú gázszerződése alapján évente 4,5 milliárd köbméter orosz gázt importál, ami tavaly a teljes belső felhasználás több mint felét tette ki. A megnövekedett árak mellett ezen mennyiség alternatív beszerzése mintegy 660 milliárd forinttal növelné a hazai energiaszámlát. Ezenfelül azonban további jelentős gázmennyiség is érkezik Magyarországra Oroszországból. Amennyiben a teljes, évi 7,5 milliárd köbméter import kiesne, az addicionális kiadás megközelítené az 1100 milliárd forintot.

Ilyen feltételek mellett a magyar gazdaság versenyképessége jelentős mértékben visszaesne, a rezsicsökkentés pedig finanszírozhatatlanná válna. A program alapját jelentő hatósági árszabályozásnak köszönhetően ma az EU-ban a magyar családok fizetik a legalacsonyabb díjakat: egy átlagos háztartás évente 176 900 forintot költ fűtésre. Amennyiben a védőháló nem lenne, és a tarifákban a jelenlegi tőzsdei gázárak érvényesülnének, ez az összeg 355 310 forintra emelkedne. 

Az Európai Bizottság intézkedése különösen aggasztó annak fényében, hogy a háború és a szankciók már eddig is rendkívüli terheket okoztak az európaiaknak. A Századvég becslése alapján a 2022 óta megemelkedett energiaárak, az exportpiacok elvesztése és a megdrágult forrásbevonás már 2,2 millió forintot kivett egy átlagos magyar háztartás zsebéből. 

A meglévő terheket Ukrajna gyorsított csatlakozásának közvetlen költségei évente 458 000 forinttal növelnék, az orosz gáz tiltására vonatkozó új célkitűzés pedig átlagosan további 448 000 forint többletkiadást okozna. Kijelenthető tehát, hogy Brüsszel három legmagasabb prioritású célkitűzése – Ukrajna felfegyverzése, gyorsított EU-csatlakozása, valamint az orosz energia betiltása –  elviselhetetlen terheket róna a magyar családokra.

A Századvég számításai szerint, amennyiben Brüsszel megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba, akkor a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést  idézne elő az európai gáztőzsdéken. Ez tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.

Az sem titok, hogy szoros kapcsolat van Ukrajna gyorsított uniós felvétele, és aközött, hogy Brüsszel 2027 végére teljesen megtiltaná a tagállamok számára az orosz energiaimportot. 

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára szerint Magyarország energiaszámlája 800 milliárd forinttal emelkedne, ha az Európai Unió az orosz gáz, kőolaj és urán szolgáltatásra embargót vezetne be. Az államtitkár hangsúlyozta, ha bevezeti az Európai Bizottság ezeket az intézkedéseket, akkor "megkérdőjeleződhet" a rezsicsökkentésre szánt összeg, mivel az „kísérteties módon” 880 milliárd forint, és ez 340 ezer forint plusz kiadást eredményezne évente egy átlagfogyasztó családnak, amely a mai árak két és félszeresét jelentené.

Vagyis Brüsszel háborúpárti politikája a konfliktus eszkalációja miatt veszélyezteti a magyar emberek biztonságát és drasztikusan növelné az emberek anyagi terheit. 

A finn VaasaETTfriss jelentése szerint áprilisban 

• a románok 1,76-szor, 
• a szlovákok 2,17-szer, 
• a lengyelek 2,68-szor, 
• az osztrákok 3,74-szer, 
• a csehek 3,87-szer, 
• míg a németek 4,41-szer magasabb árat fizettek a gázért, mint a magyarok.

 A lakossági áram tekintetében még rosszabb a helyzet. Pozsonyban 2,46-szor, Bukarestben 2,48-szor, Varsóban 3,77-szer, Prágában 4,09-szer, Berlinben 4,67-szer, Bécsben pedig 5,59-szer magasabb árat fizettek, mint mi Budapesten.

Februárban Brüsszel ultimátumot adott Magyarországnak a rezsicsökkentés eltörlésére, ennek határideje már lejárt, de a kormány továbbra sem enged a Bizottság nyomásának. Brüsszel azt akarja elérni, hogy az energiaszolgáltatók "szabadon határozhassák meg, milyen áron kínálják az elektromos áramot a fogyasztóknak.” Ez a rezsicsökkentés halálos ítéletét jelentené, és amennyiben Magyarország nem enged, az ügy bíróság elé kerül.

Rezsicsökkentés: ultimátumot adott Brüsszel a kormánynak a támogatás eltörlésére

Vitályos Eszter kormányszóvivő az ultimátummal kapcsolatban korábban megerősítette: egyértelművé kell tenni sokadszorra, hogy a magyar kormány nem enged a nyomásnak, nem hátrál meg, és kitart amellett, hogy Magyarországon továbbra is Európa legalacsonyabb rezsiárai maradjanak. Azt mondta, a tét óriási, ha Brüsszel „lenyomja ezt az Európai Bíróság torkán és győz”, az a magyar családok számára drasztikus áremelkedést hoz.

A rezsicsökkentésnek köszönhetően évente több száz milliárd forintot spórolnak meg a magyar családok, és a nemzetközi árak összehasonlítása azt mutatja, hogy márciusban is az európai rezsi töredékét fizették a magyar fogyasztók. Márciusban az áram végfelhasználói ára 9,04 eurócent, a gázé pedig 2,48 eurócent volt kilowattóránként. Németh Szilárd rezsibiztos a közösségi oldalán korábban közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozás Hivatal (MEKH) összehasonlító adatait.  

A Fidesz energiapolitikájának középpontjában a magyar családok állnak - írta Németh Szilád. "Ezért állunk ellen Brüsszel és hazai kitartottjaik - a rezsicsökkentést megszüntetni akaró - erőszakos és veszélyes nyomásának. A rezsicsökkentéssel minden magyar család jól jár, így azt mindenkivel szemben és minden eszközzel megvédjük. Ameddig a Fidesz-KDNP kormányoz, addig marad a rezsivédelem politikája.