KÜLFÖLD
"Erről szó sem lehet. Kizárt" - fogalmazott az államfő.
Zoran Milanović horvát köztársasági elnök kijelentette, hogy Horvátország katonái biztosan nem fognak részt venni más országok háborúiban, különösen nem az ukrajnai konfliktusban. Az elnök nyilatkozata azután érkezett, hogy Andrej Plenkovic horvát kormányfő csatlakozott a "Tettrekészek Koalíciója" nevű csoporthoz, ami aktív katonai támogatást fontolgat Ukrajna területén.
Milanović egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy a kormányfőnek nincs felhatalmazása arra, horvát katonákat telepítsen külföldre, mivel katonai kérdések mindig a köztársasági elnököt illeti meg az utolsó szó. Az államfő hangsúlyozta: Horvátország kizárólag az Európai Unióban és a NATO-ban vállalt kötelezettségeinek tesz eleget.
„Mivel a Horvátország miniszterelnöke a közelmúltban csatlakozott az úgynevezett Tettrekészek Koalíciója országainak tárgyalásaihoz, amely olyan országokból áll, amelyek vezetői bejelentették: katonákat küldenek Ukrajnába, emlékeztetek arra, hogy Horvátország az Európai Unió (EU) és a NATO tagja, és csak ezekben a szövetségekben való tagságból eredő kötelezettségei vannak”
– írta Milanovic a közösségi oldalán.
„Horvátországnak nincsenek politikai vagy katonai megállapodásokból eredő kötelezettségei az úgynevezett Tettrekészek Koalíciója országai vezetőivel, és a horvát kormányt senki sem hatalmazta fel arra, hogy Horvátországot olyan új koalíciókba taszítsa, amely magába foglalhatja horvát katonák részvételét az ukrajnai háborúban. Megbízást kaptam a horvát néptől, hogy képviseljem ezt az álláspontot, ezért ismét hangsúlyozom, hogy horvát katonák nem vesznek részt más népek háborúiban”
- tette hozzá a köztársasági elnök.
A horvát államfő álláspontja nem előzmény nélküli. Már 2024-ben többször leszögezte, hogy amíg ő tölti be az elnöki tisztséget, horvát katonákat nem fognak háborúba vezényelni. Tavaly márciusban és októberben is elutasította, hogy Horvátország bármilyen formában részt vegyen a NATO ukrajnai kiképző- vagy támogatási misszióiban, mondván: „Ez teljesen kizárt.” Az alkotmány szerint a hadsereg bevetéséről az elnök dönt, így Milanović szavai nem pusztán politikai nyilatkozatok, hanem tényleges állami irányvonalat jelentenek.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Milanović és Plenković régóta éles politikai riválisok, és szinte minden kül- és biztonságpolitikai kérdésben ellentétes álláspontot képviselnek. Míg a miniszterelnök igyekszik Horvátországot minél szorosabban az euroatlanti szövetségi rendszerekhez kötni, az elnök következetesen hangoztatja a szuverenista álláspontot, amely szerint Horvátország érdekeit kell előtérbe helyezni, és kerülni kell minden olyan szerepvállalást, amely közvetlen háborús kockázatot jelentene. Ez a retorika egybeesik a közvélemény többségének véleményével: a horvát társadalom döntő része elutasítja, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába.
Ripost hírek
