Emmanuel Macron szörnyetegnek nevezte Putyint

A Fehér Házban tartott  csúcstalálkozót követően Emmanuel Macron francia elnök exkluzív interjút adott a TF1 francia közszolgálati televíziónak. A beszélgetésben Macron világosan fogalmazott: Oroszország hosszú távon is fenyegetést jelent Európa biztonságára, és a kontinens országainak fel kell készülniük arra, hogy a Kreml nem fog egyik napról a másikra visszatérni a békés és demokratikus működéshez. A francia elnök szerint naivitás lenne abban bízni, hogy a jelenlegi orosz vezetés hirtelen irányt vált, hiszen az ország költségvetésének közel felét katonai kiadásokra fordítják, és több mint 1,3 millió katonát mozgósítottak.

A francia elnök kemény szavakkal illette Vlagyimir Putyint, akit „ragadozónak” és „szörnyetegnek” nevezett, aki saját fennmaradása érdekében újra és újra konfliktusokat gerjeszt. Emlékeztetett arra, hogy az orosz vezető már 2007–2008 óta szisztematikusan megsérti ígéreteit, destabilizálja a környezetét, és újra akarja rajzolni a határokat, hogy növelje befolyását. Macron szerint ez a magatartás jelzi, hogy Oroszország tartósan a kontinens biztonságát veszélyezteti.

Az interjú egyik fő témája a Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti esetleges tárgyalás volt. Macron elmondta, hogy a washingtoni csúcstalálkozón sikerült előrelépést elérni ebben az ügyben: először egy kétoldalú orosz–ukrán megbeszélésre kerülhetne sor, majd amerikai részvétellel háromoldalú találkozóra, végül pedig egy szélesebb körű nemzetközi egyeztetésre, ahol az európaiak is jelen lennének. Úgy vélte, a tárgyalásnak semleges helyszínt kell biztosítani, például Svájcban – Genfet említette lehetséges opcióként –, de akár Törökország is szóba jöhet, hiszen ott korábban is tartottak kétoldalú egyeztetéseket.

Macron ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy különleges helyzet áll elő Putyin személyével kapcsolatban: az orosz elnök ellen háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság, ám államfői státusza miatt immunitást élvez. A francia vezető szerint ezért kivételt kell tenni annak érdekében, hogy a béketárgyalások egyáltalán létrejöhessenek. Mint mondta, az igazságszolgáltatásnak a maga módján kell eljárnia, de közben a diplomácia sem állhat le.

A francia elnök hangsúlyozta, hogy óvatosnak kell lenni a béke kérdésében. Szerinte súlyos hiba lenne elfogadni egy olyan „siettetett békét”, amelyet Oroszország valójában nem tartana tiszteletben. Úgy fogalmazott: Ukrajna csak olyan engedményeket tehet a tárgyalások során, amelyeket maga is igazságosnak és elfogadhatónak tart. Macron világossá tette: a béke nem jelentheti Ukrajna megadását, mert az nemcsak az ország, hanem egész Európa biztonságát is aláásná. Egy nukleáris hatalom közvetlenül az unió határainál, ráadásul előrenyomuló szándékkal, a hetven éve fennálló nemzetközi rend felbomlásához vezetne.

A washingtoni találkozón másik kiemelt téma Ukrajna jövőbeli biztonsági garanciáinak kérdése volt. Macron arról számolt be, hogy a résztvevő felek elindítják a közös munkát ezen a területen, és kedden a brit miniszterelnökkel, Keir Starmerrel közösen tájékoztatják a koalíciós partnereket a részletekről. Ezt követően az amerikaiakkal közösen dolgoznak azon, ki milyen konkrét vállalásokat tud tenni. Macron jelezte: ezek a garanciák nem jelentik Ukrajna NATO-tagságát, mivel Donald Trump ellenzi a bővítést. Ehelyett a cél egy olyan erős ukrán hadsereg kialakítása, amely képes elrettenteni Oroszországot egy újabb agressziótól.

Macron az amerikai NBC Newsnak is nyilatkozott, ahol elmondta: nem osztja Donald Trump optimizmusát a gyors békekötés lehetőségét illetően. Úgy vélte, a tények és a jelenlegi helyzet azt mutatják, hogy Putyin egyelőre nem akar valódi békét, bár hozzátette, lehet, hogy ő maga túlságosan pesszimista.

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt pénteken.

Donald Trump újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy két hét múlva döntést hoz. „Ez egy nagyon fontos döntést lesz arról, hogy lesznek-e súlyos szankciók, vagy súlyos vámok, vagy mindkettő, vagy semmit nem teszünk, hanem azt mondjuk, a ti harcotok” – fogalmazott az elnök.

Kifejtette, hogy döntése a két oldal hozzáállásán is múlik.

„Meglátom majd, hogy kinek a hibája és melyek az okok”

– fejtette ki az elnök.

Donald Trump a Munkácson amerikai befektetésből épült elektronikai üzemet ért csütörtöki orosz rakétatámadás kapcsán feltett kérdésre azt mondta, hogy egyáltalán nem örül neki, hozzátéve,

semminek nem örül, aminek köze van ehhez a háborúhoz.

Az elnök ismét elismerte, hogy az orosz-ukrán konfliktus rendezése nehezebb, mint gondolta, és megjegyezte, „azt gondoltam, hogy mostanra már megoldjuk, de rengeteg ott a gyűlölet”. Donald Trump a Fehér Házban a 2026 nyarán, Egyesült Államok társszervezésében rendezendő labdarúgó világbajnoksághoz kapcsolódó bejelentésen, Gianni Infantino FIFA-elnök jelenlétében kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szeretne ellátogatni a sporteseményre.

„Vagy el tud jönni majd, vagy nem, függően attól, hogy mi történik” – mondta, majd felmutatott egy fotót, amely a múlt héten róla és az orosz elnökről készült Alaszkában, és annak a véleményének adott hangot, hogy

Vlagyimir Putyin tisztelettel viszonyul hozzá mint amerikai elnökhöz és országához, miközben kevesebb tisztelettel viseltetik mások iránt.

Donald Trump az elnöki dolgozószóbában tartott rendezvényen bejelentette, hogy december 5-én Washingtonban, a Kennedy Központban rendezik a labdarúgó világbajnokság csoportjainak sorsolását.

„Ez az igazi áttörés”

Az amerikai The Federalist korábban arról írt, hogy már a háború 2022-es kezdetén világos volt, hogy Oroszország nem fogja elfogadni Ukrajna teljes függetlenségét és NATO-tagságát, aki ennek az ellenkezőjében hitt, az illúziót kergetett.

Kiemelték, hogy azt mindig is sejteni lehetett, hogy a háború lezárásával kapcsolatos áttörést csak az orosz és az amerikai elnök között történő sikeres tárgyalások hozhatnak.

Steve Witkoff, Donald Trump Trump különmegbízottja néhány napja úgy fogalmazott: „Olyan megállapodás körvonalazódik, amely lényegében az 5. cikkely nyelvezetét adja Ukrajnának – ez igazi áttörés.”