Óriási felfedezés Egyiptomban: titkos földalatti várost rejt a Szfinx?

A gízai piramisok alatti „földalatti város” rejtélye tovább mélyült, miután tudósok új szkennelési eredményeket tettek közzé, amelyek egy akna jelenlétét mutatják a Nagy Szfinx alatt.

Az olasz kutatók, akik már korábban is  felhívták magukra a figyelmet, miután egy hatalmas szerkezetre gyanakodtak a Khephrén-piramis alatt, most egy újabb felfedezéssel álltak elő: azt állítják, hogy egy óriási függőleges aknát és két kamrát azonosítottak a Szfinx alatt. Az eredményeket az észak-karolinai Cosmic Summiton mutatták be – ez az esemény az alternatív őstörténeti elméletek bemutatásának egyik központja.

Bár a hagyományos régészek az elméletet tudománytalannak és spekulatívnak nevezik, a kutatócsoport kitart amellett, hogy legújabb szkenneléseik rendkívüli dolgokra utalnak. Filippo Biondi, a skóciai Strathclyde Egyetem radarszakértője, a kutatás társszerzője így nyilatkozott a DailyMailnek:

A szkennelések egy spirálszerű lépcső által körülvett, nagy mélységbe ereszkedő aknát mutattak ki, amely a Szfinx alapjából indul lefelé, két négyzet alakú kamrához – az egyik 600 méterrel, a másik 1.200 méterrel a föld alatt található.

Armando Mei, egyiptológus és társszerző hozzátette: "Hasonló földalatti jelenségeket észleltünk mindhárom fő piramis alatt, ami egy egységes építészeti tervet jelez. Ez a felfedezés bizonyítja, hogy a Gízai-fennsíkot már jóval a dinasztikus kor előtt megtervezték, talán i.e. 36.400 körül, ahogy a kutatásaim is sugallják."

Ha igazolást nyer, ez a felfedezés alapjaiban írhatja újra az ókori Egyiptom történelmét, megkérdőjelezve azt a régóta vallott nézetet, miszerint a piramisokat csak királyi sírhelyként építették – és ehelyett egy elfeledett, fejlett mérnöki ismeretekkel bíró civilizációra utalhat.

A Gízai piramisokat és a Nagy Szfinxet régóta tartják az ókor mérnöki csodáinak, melyeket kb. 4500 éve építettek lenyűgöző pontossággal – még ma is zavarba ejtik a szakértőket. A kutatók azonban ezt az idővonalat kiforgatják, azt állítva, hogy a híres építmények sokkal régebbi, rejtett struktúrákra épülhettek, amelyek tízezrekkel megelőzhetik az ismert történelmet.

Minden márciusban kezdődött, amikor a csapat bejelentette, hogy négy hatalmas aknát és kamrát találtak a Khephrén-piramis alatt, szonártechnológia segítségével. Ehhez SAR Doppler tomográfiát használtak – ez egy modern műholdas radaralapú módszer, amely apró földmozgásokat érzékel.

A radarjelek és visszaverődési mintázatok elemzése révén a csapat 3D térképeket készített, amelyek rejtett földalatti struktúrákat tártak fel. Ez a technológia már lektorált folyóiratban is publikálásra került. Azonban a legújabb munka – amelyet Corrado Malanga (Pisai Egyetem), Biondi és Mei végeztek – még nem jelent meg szakmai lektorálással, de 2026-ra terveznek publikációt.

A begyűjtött adatok egy rejtett szerkezetekből álló hálózatra utalnak a felszín alatt – ez akár egy egész földalatti várost is jelenthet, ami akár a teljes Gízai-fennsík méretét is elérheti.

Mei elmondta, hogy elméletük az „elveszett városról” az ókori egyiptomi szövegekből merít, különösen a Halottak Könyve 149. fejezetéből, amely említést tesz a „halottak városának 14 lakóhelyéről”. Biondi hozzátette, hogy a 4000 lábnál (kb. 1.200 méternél) mélyebben fekvő kamrák kapcsolatban állhatnak a legendás „Feljegyzések Csarnokával” (Hall of Records). Ez egy mitikus kamra, amely állítólag a Nagy Piramis vagy a Szfinx alatt található, és az elveszett ősi tudás rejtekhelye lehet.

Bár rendkívül izgalmas az elképzelés, eddig nincs szilárd bizonyíték a Feljegyzések Csarnokának létezésére. A csapat azt feltételezi, hogy a komplexumot egy fejlett civilizáció építette, amelyet kb. 12.000 évvel ezelőtt egy „isteni özönvíz” – egy aszteroida-becsapódás – pusztított el. Elméletük szerint a piramisok ennek az ősi társadalomnak az utolsó túlélő megaépítményei.

Az alternatív történészek (köztük Graham Hancock, aki gyakori vendég Joe Rogan podcastjában) régóta állítják, hogy egy fejlett ősi civilizációt pusztított el egy globális kataklizma, például egy üstökös becsapódása. Ez az elmélet azt vallja, hogy a katasztrofális áradások és zűrzavar eltüntette ennek a civilizációnak a legtöbb nyomát – a túlélők pedig a csillagászati, mérnöki és szakrális tudást adták át a későbbi kultúráknak, köztük az egyiptomiaknak.

A kutatók most abban reménykednek, hogy engedélyt kapnak az egyiptomi hatóságoktól a Gízai-fennsík alatti ásatásokra, hogy tesztelhessék elméletüket – és ezzel átírhassák az emberiség történetét.