KÜLFÖLD
Beperelték az Európai Bizottságot: NGO-kon keresztül befolyásolták az Európai Parlament döntéseit
Létrehozva2025. 07. 24. 14:15
Újabb botrány Brüsszelben! Az Európai Adófizetők Egyesülete beperelte az Európai Bizottságot, mivel a gyanú szerint 7 milliárd eurót adtak különböző nem kormányzati szervezeteknek.
Egyre súlyosabb botrányokra derül fény Brüsszelben. Ezúttal az Európai Adófizetők Egyesülete (TAE) tett jogi lépéseket az Európai Bizottság több korábbi vezetője ellen. A nyíltan magyarellenes kirohanásairól híres Frans Timmermans és Virginijus Sinkevičius állnak az ügy középpontjában.
A TAE a müncheni ügyészséghez fordult az ügyben, a feljelentést pedig elküldték a luxemburgi székhelyű Európai Ügyészség számára is. Az Európai Adófizetők Egyesülete azt állítja, hogy az Európai Bizottság 2009 és 2014 közötti hivatali időszakban euró milliárdokat különített el bizonyos nem kormányzati szervezetek (NGO-k) számára.
A konkrét számok szerint 7 milliárd eurót (kb. 3000 milliárd forint) különíthettek el megfelelő ellenőrzés nélkül az NGO-k finanszírozására. Az átláthatatlan és illegális forrásokkal többek között az Európai Parlament döntéseit is befolyásolták több olyan esetben is, amely az Európai Bizottság érdekei ellen való volt.
Egyes civilszervezetek azért kaptak pénzt, hogy befolyásolják az Európai Parlament képviselőit a növényvédő szerekről és vegyszerekről szóló szavazások előtt.
A TAE szerint ide sorolható a Mercosur-ügy is.
Mi az a Mercosur?
A Mercosur egy dél-amerikai gazdasági és politikai alközösség, melynek hivatalos neve "Dél-amerikai Közös Piac" (Mercado Común del Sur).
A magyar kormány többször is bírálta az EU és a Mercosur közötti megállapodás tervezetet. "A gazdálkodók megélhetését ellehetetlenítené, az élelmiszer-biztonságot pedig veszélyeztetné az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás, különösen úgy, hogy Brüsszel ezzel egyidejűleg megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt is" – jelentette ki közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az EU-Mercosur szabad kereskedelmi egyezmény elfogadása esetén az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac országai közötti vámok jelentős részét megszüntetné, és egy új, mintegy 800 millió fős piac jönne létre. A megállapodás jelenlegi formájában számos negatív hatást gyakorolna az Európai Unió mezőgazdaságára, beleértve Magyarországot is. A tervezet alapján kezelhetetlen mennyiségben érkeznének az unióba kifogásolható minőségű, az európai termelési normáknak meg nem felelő agrártermékek, például baromfi- és marhahús, valamint cukor és méz.
Michael Jäger, az egyesület elnöke bűnügyi nyomozást követel. Szerinte ugyanis a közpénzek elosztásának átláthatónak és érthetőnek kell lennie.
Ursula von der Leyent is elmarasztalták
Brüsszelben mostanában egymást érik a botrányok. Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is elmarasztalták egy másik ügyből kifolyólag. Az Európai Unió Bírósága a Pfizer vezérigazgatójával folytatott SMS-váltások ügyében marasztalta el von der Leyent. Az elhíresült vakcinabotrány kapcsán csaknem négy év után született döntés. De még most sem tudni, hogy mit is jelent végül ez az elmarasztalás, kap-e valamiféle büntetést a Magyarországot üzemszerűn vegzáló EU-főnök.
A bíróság döntése szerint az Európai Bizottság nem adott elfogadható magyarázatot arra, miért nem bocsátotta rendelkezésre a sajtó által kért dokumentumokat, és miért nyilvánította semmisnek a bizottság elutasító határozatát.
Az ügy középpontjában egy 2021 tavaszán kötött, 1,8 milliárd adag Covid–19 vakcina szállításáról szóló megállapodás áll a bizottság és a Biontech/Pfizer között, amelynek értékét akkoriban 35 milliárd euróra becsülték. A The New York Times beszámolója szerint a szerződés megkötésében kulcsszerepet játszott Von der Leyen és Albert Bourla Pfizer-vezér személyes kapcsolata, beleértve SMS-váltásaikat is.
A lap újságírója és a The New York Times hozzáférést kért minden szöveges üzenethez, amelyet Von der Leyen és Bourla 2021. január 1. és 2022. május 11. között váltott. A bizottság azonban elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik ilyen dokumentumokkal. Az újságíró és a lap ezt megtámadta az EU Bíróságán.
A bíróság ítéletében kiemelte, hogy az EU-s intézmények dokumentumainak általában hozzáférhetőnek kell lenniük a nyilvánosság számára. A bíróság hangsúlyozta, hogy a bizottságnak hiteles magyarázatot kell adnia arra, miért nem találhatók meg ezek a dokumentumok.
Az ítélet még nem jogerős.
Ripost hírek
