Élet az űrben: így hódították meg a csillagos eget Kapu Tibor elődei – Galéria

Hosszú út vezetett odáig, hogy Kapu Tibor és csapata 3 hetet tölthessen a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). A világűrben töltött hetek elsősorban kemény munkával és tudományos kutatásokkal teltek, de a szigorú napirendbe azért belefért némi szabadidő is. Az űrállomáson landoló asztronauták élete hatalmas változáson ment keresztül elődeikhez képest, és bár a világűrben lévő körülmények közel sem nevezhetőek kényelmesnek, azért lényegesen jobb már az élet odafönt, mint pár évtizeddel ezelőtt. Nézd meg a retró képgalériánkat arról, hogy milyen volt az élet az űrben Kapu Tiborék előtt.

Tudtad például, hogy Kapu Tibor és családja telefonon, illetve Teams videóchaten keresztül tudta tartani a kapcsolatot egymással? Vagy hogy olyan űrkajákból válogathatnak már az űrhajósok, mint a ravioli, a sült csirkeszárny, vagy a fahéjas tekercs? Sőt, 2019-ben csokis kekszet is sütöttek az ISS konyhájában, de akár egy közös kis zenéléssel is elüthetik az időt. Kapu Tibor például szintén magával vitte a gitárját. 

Az ISS-en 2000. novembere óta landolnak az űrhajósok, azóta már 270 ember járt az űrállomáson és érdekesség, hogy azóta egy percre sem volt üresen hagyva az állomás, mindig tartózkodik ott asztronauta. De mi volt előtte? Hol landoltak korrában az űrhajósok és hogyan épültek ki ezek az állomások?

Mióta van élet az űrben?

Az 1950-es évekre konkrét űrverseny kezdett kibontakozni a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az USA között. Miután a szovjetek feljuttatták a világűrbe a Szputnyik-1 névre keresztelt első műholdat, nem döltek hátra, gondolták dobbantanak még egy nagyot. 1961-ben feljuttatták az első embert, Jurij Gagarint is a világűrbe, aki a Vosztok-1 űrhajóval 108 percet töltött a galaxisban –400 km híján egy teljes fordulatot tett a Föld körül. Ezek után az USA-nak volt mit behoznia.

A szovjet sikereket látva az Egyesült Államok gőzerőre kapcsolt, John F. Kennendy elnök bejelentette, hogy az Apollo-program keretében embert fog feljuttatni a Holdra. A NASA rohamtempóban próbálta teljesíteni az elnök ígéretét, miszerint „...még ebben az évtizedben embert juttatunk a Holdra, és biztonságban vissza is hozzuk.”

• Az Apollo-1 küldetés sajnos tragédiába torkollott, három űrhajós halt meg még kilövés előtt a kabinban kiütött tűzben.
• Ezután több Föld- és Hold körüli próbarepülés vette kezdetét.
• Végül 1969-ben, az Apollo-11 küldetés során megtörtént az első Holdra szállás Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins űrhajósokkal.

Hol landoltak az űrhajósok az ISS előtt?

A Nemzetközi Űrállomás előtt is voltak már űrállomások, bár ezek kisebbek és rövidebb életűek voltak. Előtte a különböző országok saját űrállomásokat üzemeltettek, amiben elsősorban Oroszország és az Egyesült államok járt az élen. Az első űrállomás a szovjet Szaljut-1 volt. Ide főleg tudományos, illetve katonai expedíciókat indítottak. Az első olyan űrállomás, ahol hosszabb időt tudtak eltölteni az asztronauták, szintén orosz fejlesztés eredménye volt és a Mir nevet kapta. 1986-tól egészen 2001-ig működött. Ezt már amerikai űrhajósok is látogatták, így itt fektették le a nemzetközi együttműködés alapköveit. 

De hogy is néztek ki ezek az űrállomások, illetve mik voltak azok a mérföldkövek, amik mind hozzátettek ahhoz, hogy Kapu Tiborék missziója is megvalósulhasson? Nézd meg az erről szóló retró képgalériánkat!