Kapu Tibor részletesen beszámolt az űrutazásról

Kapu Tibor, a Hunor-program első magyar űrhajósa 20 nap után tért vissza a Földre és Houstonban adott interjút a Mandinernek. A magyar űrhajós elárulta, hogyan zajlottak a kísérletek, milyen volt együtt dolgozni amerikai és orosz kollégákkal, és milyen érzés volt magyarként meghódítani a világűrt.    

Maradéktalanul sikerült minden kísérletet elvégezni, teljes sikerrel zárták a programot, válaszolta a riporter kérdésére Kapu Tibor, aki

különleges megtiszteltetésnek érezte és gondolta, hogy magyar trikolórral felszerelt szkafanderrel léphetett be a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.

„Egy egész nemzet büszke lehet, mindarra, amit elértem” – mondta és hozzátette: mindaz, amit elért, nemzetegyesítő küldetés is lehet, hiszen a honfitársai beletették azt az előkészítő munkát az elmúlt három évben, aminek ezt a sikert köszönheti.

És igen, válaszolt a fiatal magyar űrhajós egy újabb kérdésre, Magyarország felkerült arra a térképre, amin eddig nem volt, de ott is kell tartani, ezen még rengeteget kell dolgozni:

„Én szeretem azt gondolni, hogy a HUNOR – Magyar Űrhajós Program egy hatalmas dolognak a kezdete, hatalmas lendületet kaptunk ezáltal mind a programban dolgozók, mind az ország egésze

(…) Én nagyon szeretném, ha az emberek hinnének ebben, én nagyon szeretném tiszta szívvel kommunikálni, hogy a gyermekek, akik arra adják a fejüket, hogy az űrszektorban akarnak dolgozni, nekik legyen majd 20 év múlva hol dolgozniuk.”

A Nemzetközi Űrállomáson Kapu Tibor által elvégzett munka jelentőségét a hétköznapi emberek is tapasztalni fogják életük során – hangsúlyozta Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős kormánybiztos az M1 csatorna adásában.

Ferencz Orsolya kiemelte: a HUNOR program keretein belül elvégzett kísérletek olyan eredményeket produkálnak, amelyek hasznosíthatóak, piacképesek és földi technológiákba visszafordíthatók.

A kormánybiztos beszámolója szerint Kapu Tibor, aki az Axiom-4 küldetés legénységének tagjaként kedden tért vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), jelenleg családjával van, majd csaknem kéthetes rehabilitációs időszak vár rá, pihennie kell orvosi felügyelet mellett. Az űrhajósra vár még több kísérlet, amelyet a Földön végeznek el, valamint az űrben elvégzett kísérletek kiértékelése is hátravan.

Ferencz Orsolya emlékeztetett arra, hogy az eredetileg 14 naposra tervezett küldetés közel 20 napig tartott, mivel az ISS pozíciója olyan volt, hogy nem engedték a kidokkolást. Ez viszont Tibor számára hasznos volt, mert maximálisan ki tudta használni a plusz napokat – mutatott rá.

Ferencz Orsolya szerint

hétéves munka gyümölcse ez a küldetés, a Nemzetközi Űrállomáson elvégzett munka jelentőségét a hétköznapi emberek az életük során is tapasztalni fogják, többek között az ott elvégzett gyógyszerkísérleteknek köszönhetően.

A magyar kutatóűrhajós 25 kísérlete közül Ferencz Orsolya kiemelte a Debreceni Egyetem növénytermesztési kísérletét, amelyben retek-, búza- és paprikamagokból sikerült jó eredménnyel növényeket csíráztatni és hajtatni, és amelyről úgy vélte, hogy a klímaválság miatt kihívásokkal küzdő agráriumnak óriási megtérülést biztosít majd. „Ez az innováció legmagasabb szintje” – hangoztatta a miniszteri biztos, hozzátéve: azok a magyar egyetemek, amelyek részt tudtak venni a programban, a nemzetközi piacon versenyképesebbé váltak.

Ferencz Orsolya emlékeztetett arra, hogy Kapu Tibor mellett Cserényi Gyula is kiképzett űrhajós, aki a Földről segítette az űrállomáson dolgozó magyar kutatóűrhajós munkáját. Magyarországnak így már két felkészült asztronautája van, amely komoly versenyelőnyt jelent, ugyanis tizenkét ország van csak, amely elmondhatja magáról, hogy rendelkezik nemzeti űrhajóssal – hangsúlyozta a miniszteri biztos.

Negyvenöt év után Magyarország most nem egy egyszeri fellángolással tért vissza az emberes űrrepülés világába – jelentette ki az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a HUNOR program vezetője korábban a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Ferencz Orsolya azt mondta: felfedezni, kutatni az emberi létezés alapja, ez segítette az emberi fajt abban, hogy egy magasrendű civilizációt alkosson, és magas kultúrát hozzon létre.

A miniszteri biztos hangsúlyozta: Farkas Bertalan küldetésével szemben – amikor annak idején csak a sikeres startot követően számolhatott be a sajtó az expedícióról – Kapu Tibor esetében a kezdetektől az volt a kormány szándéka, hogy a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt, a közvélemény és minden érdeklődő figyelmének felkeltésével vigyék végig a programot.

A szakember felidézte, a HUNOR program előkészítése hét évvel ezelőtt kezdődött.

2018-ban nevezték ki miniszteri biztosnak a Külgazdasági és Külügyminisztériumba, hogy építse fel a magyar űrszakpolitikát.

Emlékeztetett rá, a magyar űrkutatásban olyan elődök vannak, mint Kálmán Tódor, Bay Zoltán, Simonyi Károly. Ferencz Orsolya a mai szakemberek közül Both Előd és Kovács Kálmán munkáját emelte ki, mint akik fáradhatatlanul szolgálták és szolgálják a magyar űrkutatás ügyét.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, a 21. század a technológia évszázada, és ezek között a technológiai ágazatok között az egyik jelentős az űrkutatás. Az Európai Unió szakértői is leszögezték, az űrtechnológiákra a közösségnek nagyságrendekkel több forrást szükséges biztosítania, ha Európa meg akarja őrizni versenyképességét.

A HUNOR programot 2021-ben fogadta el a kormány, és ekkor indult el a toborzás. A 247 jelöltből száz, aztán 44, aztán 25, aztán 8 lett.

2024. május 26-án választották ki végül Kapu Tibort és Cserényi Gyulát, és akkor indult el a küldetés specifikus felkészítési szakasza, amely részben Magyarországon, részben az Egyesült Államokban zajlott – idézte fel a miniszteri biztos.

Nagyon széles szakmai grémium választotta ki a folyamatosan a beérkező javaslatok közül azokat a kísérleteket, melyeket elvégeznek az űrállomáson. Hozzátette: csak azok a kísérletek valósulhatnak meg az űrállomáson, amelyekre a NASA engedélyt ad. Feltétel volt, hogy a vizsgálatokkal valamilyen ténylegesen új eredményt kell elérni, amihez szűkség van az űrállomásra – közölte a szakember. A miniszteri biztos úgy fogalmazott,

az űrhajós munkaidejének egy perce egymillió forintba kerül, ezt azt jelenti, hogy ennyibe kerül például „egy cégnek mondjuk tesztelni a technológiáját, az anyagát, a gyógyszerét”, így nagyon szigorú sztenderdeknek kellett megfelelni.

Azonban a kiválasztottak kísérletekhez képest négyszer-ötször annyi fantasztikus javaslat és ötlet érkezett. Így amennyiben folytatható a program – és 45 év után Magyarország most nem egy egyszeri fellángolással tért vissza az emberes űrrepülés világába -, akkor bőven meg lehet tölteni még egy következő vagy még egy azután következő missziót is tudományos tartalommal.