KÜLFÖLD
Nem vicc: oroszul énekelt az ukrán transzvesztita, rendőrségi ügy lett belőle
Létrehozva2025. 06. 16. 18:54
Frissítve2025. 06. 16. 18:54
Az eset kapcsán még az ukrán parlament nyelvi ombudsmanja is megszólalt.
A kijevi főügyészség vizsgálatot indított Vjerka Szergyucska transzvesztita ukrán énekes ellen, miután a legutóbbi fellépésein több zeneszámát is orosz nyelven adott elő - jelentette a TCH ukrán bulvárlap.
Vjerka Szergyucska egy kitalált transzvesztita énekesnő, akit Andrij Danilko ukrán művész személyesít meg. Az énekes 2007-ben vált széles körben ismertté, miután második helyezést ért el az Eurovíziós Dalfesztiválon.
A művész "nyelvbotránya" hétvégén robbant ki, miután felvételek jelentek meg a közösségi médiában arról, ahogy a koncertjein orosz nyelven énekeli a saját - egyébként orosz nyelven írodott - slágereit. Ezekre videókra hivatkozva Tarasz Kremin, az ukrán parlament nyelvi ombudsmanja rendelt el vizsgálatot, mondván, az orosz nyelven történő éneklés sérti a 2023-ban bevezetett kulturális- és nyelvtörvény. A hivatkozott jogszabály előírja az állami nyelv használatát kulturális rendezvényeken, bár művészi indokok alapján bizonyos kivételek megengedettek.
„Vjerka Szergyucska esetében núlyos jogsértésekre utaló bizonyítékokat azonosítottunk. Nem csak a nyelvtörvényről van szó, hanem a nemzeti méltóságról is. Ennek súlyos következményei lesznek"
- fogalmazott az ombudsman, hozzátéve, hogy a rendőrség már vizsgálja az ügyet.
A transzvesztita művész nem először kerül bajba orosz nyelvhasználat miatt. Legutóbb 2024 májusában kapott éles kritikákat, miután orosz dalokat is előadott egy kijevi koncerten.
Danilko akkor védelmébe vette az orosz nyelv használatát, amely szerinte „kommunikációs eszköz”, és egy kétnyelvű társadalomban lehetetlen törvényi erővel betiltani. 2024-ben a lett LTV televíziónak adott interjúban azt mondta, hogy Ukrajna vezetése „az orosz nyelv megsemmisítésére” törekszik.
A művészt azonban ezzel együtt sem lehet "orosz-pártisággal" vádolni, hiszen a háború kirobbanása óta több nagy összegű adomány is eljuttattatott az ukrán fegyveres erőknek, miközben egy sérült katonák rehabilitációjával foglalkozó programot is támogatott. Sőt, az orosz-ellenes kijelentései miatt 50 évre kitiltották Oroszországból.
Az invázió kezdete után az ukránok 76 százaléka mondta azt, hogy az ukrán az elsődleges nyelvük és csupán minden ötödik válaszadó mondta azt, hogy többnyire még mindig oroszul beszél
– derült ki a Ratings Group ukrán közvélemény-kutató vállalat felméréséből.
A közvélemény-kutatásból kiderült, a háztartásokban egyre jobban visszaszorul az orosz nyelv használata: míg idén áprilisban a megkérdezettek 48 százaléka mondta azt, hogy otthon ukránul beszélnek, arányuk nyár végére 51 százalékra növekedett. Hasonló tendenciáról számolnak be Ukrajna keleti és déli területeiről, ahol a lakosság több mint fele mindkét nyelvet anyanyelvi szinten beszéli, azonban egyre csökken azok száma, akik a mindennapokban az orosz nyelvet használják. A felmérés arra is rámutatott, egyre nagyobb a szakadék az államnyelv kérdésében: a megkérdezettek 86 százaléka szerint az ukránnak kell maradnia az egyetlen hivatalos nyelvnek, mindössze három százalékuk támogatta az orosz mint második hivatalos nyelv bevezetését.
Az adatok azért is meglepők, mert egy tíz évvel ezelőtt, 2012-ben készült felmérés során a válaszadók negyven százaléka az oroszt nevezte meg anyanyelvének és 57 százalékuk mondta azt, hogy az ukrán az elsődleges nyelvük.
Egy Harkivban született ukrán üzletember például azt mondta,
miután 2014-ben Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, továbbra is oroszul beszélt – noha a Kreml politikájával nem értett egyet –, azonban Moszkva február végén indított háborúja után hátat fordított anyanyelvének.
Nemcsak a nyelvhasználatban, hanem a tartalomfogyasztásban is jelentős változásokat okozott az Ukrajna ellen indított háború. A Ratings Group felmérése szerint a válaszadók több mint negyven százaléka már nem néz orosz tévésorozatokat, ugyanennyien orosz zenét sem hallgatnak. Mindezek arra utalnak, hogy az ukránok igyekeznek felvenni a harcot az oroszosítással, amelynek jelei más területeken is láthatók. Az erre irányuló törekvések különösen a Krím félsziget elfoglalása után erősödtek fel.
Például 2016 óta a vasútállomások és repülőterek tábláin csak ukránul és angolul közölnek információkat. Továbbá, több közigazgatási terület is igyekszik visszaszorítani az orosz kultúrát: 2018-ban a Lviv megye vezetése döntött úgy, hogy betiltják az orosz nyelvű filmek, könyvek és zenék terjesztését, amíg az orosz erők ki nem vonulnak a Krím félszigetről. A tilalmat azonban emberi jogi és alkotmányellenes okokból hatályon kívül helyezték.
Az oroszosítással szembeni harcot azonban tovább fokozta az idén kirobbantott háború: falvak és városok változtatták meg utcaneveiket, valamint szovjet és orosz műemlékeket bontottak le. A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk volt az első olyan város, amely minden orosz eredetű helységnevet letörölt a térképről.
Egy áprilisban készült közvélemény-kutatás szerint az ukránok 76 százaléka támogatta az Oroszországhoz kapcsolódó utcák, épületek és más intézmények, létesítmények átnevezését.
A háború előtt több mint 41 millióra becsülték Ukrajna teljes lakosságát, azonban, ha a demográfiai és a nyelvi megoszlás pontos adataira vagyunk kíváncsiak, csupán az utolsó, 2001-es hivatalos népszámlálási adatokra támaszkodhatunk, a következőt ugyanis 2026-ra tervezik. A több mint húsz évvel ezelőtti felmérések arról számoltak be, az ukrajnai lakosság 67,5 százalékának ukrán az anyanyelve, az orosz ajkúak aránya pedig 29,6 százalék. Az orosz anyanyelvűek aránya már akkor is a Krím félszigeten és Donbaszban volt a legmagasabb. Szintén a 2001-es adatok arról tanúskodnak, a lakosság 77,8 százaléka vallotta magát ukrán etnikumúnak és 17,3 százalékuk sorolta magát az oroszok közé.
Ripost hírek
