Orosz-ukrán háború: Szlovákia adhat otthont a béketárgyalásoknak

Orosz-ukrán háború. Szlovákia vállalná a közvetítő szerepet az Oroszország és Ukrajna közti béketárgyalások során, ezt pedig Oroszország sem utasítaná el - nyilatkozta újságírói kérdésekre Vlagyimir Putyin orosz elnök, kiemelve, hogy ezt maga Robert Fico szlovák kormányfő ajánlotta fel neki vasárnapi moszkvai látogatása során - írja a Paraméter.

Orosz-ukrán háború: béketárgyalások helyszíne lehet Szlovákia

„Igen, nem vagyunk ellene, ha ez megtörténik. Miért ne? A mi szempontunkból Szlovákia semleges álláspontot képvisel” – mondta csütörtökön az orosz elnök.

Juraj Blanár külügyminiszter közleményében közvetve megerősítette Fico ajánlatát. Szerinte Szlovákiában második békecsúcsot tarthatnak. Az elsőre 2024 júniusában Svájcban került sor az ukrán diplomácia kezdeményezésére, az orosz fél részvétele nélkül.

„Ebben az összefüggésben az orosz elnök kijelentését, aki elismerte, hogy a béketárgyalások egy részét Szlovákiában is le lehet folytatni, pozitív jelzésként fogjuk fel a háború, a vérontás és a pusztítás mielőbbi befejezésére” – írta Blanár. Hozzátette: az ukrán félnek már a kormányok együttes ungvári ülésén is beszéltek az ajánlatról.

Az ukrán elnök azzal vádolta meg szombaton a szlovák kormányfőt, hogy az orosz elnök utasítására második energiafrontot nyitott Ukrajna ellen.

Volodimir Zelenszkij az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta: „úgy fest, (Vlagyimir) Putyin arra utasította (Robert) Ficót, hogy nyisson egy második energiafrontot Ukrajna ellen a szlovák emberek kárára”. Hozzátette, szerinte „csak ez magyarázhatja, hogy Fico azzal fenyegette meg Ukrajnát:

már a téli fűtésidényben elvághatják az országot a létfontosságú elektromosáram-szállítmányoktól, miközben orosz csapások érik az ukrajnai erőműveket és elosztóhálózatot”.

A szlovák miniszterelnök egy péntek este közzétett Facebook-videóban azt mondta: megtorló intézkedéseket vezethet be Ukrajnával szemben Szlovákia abban az esetben, ha Kijev újév után valóban leállítja az orosz gáz tranzitját Szlovákia felé.

„Január 1-je után megvizsgáljuk a helyzetet, és felmérjük annak lehetőségét, hogy viszonválaszt adjunk Ukrajna számára. Ha elkerülhetetlen, akkor leállítjuk az elektromos áram szállítását Ukrajnába vagy valami más intézkedést hozunk”

– közölte Fico.

Szlovákia idén január és november között 2,4 millió megawattóra áramot szállított Ukrajnának, ami az előző év azonos időszakához képest 152 százalékos növekedést jelentett – derült ki a Reuters hírügynökség egy korábbi jelentéséből.

Kijev már korábban bejelentette, hogy nem fogja meghosszabbítani az orosz gáz ukrajnai tranzitjára vonatkozó szerződést, amely december 31-én lejár.

A szlovák miniszterelnök pénteken azt is közölte: az orosz gáz alternatív útvonalakon történő szállítása jelentős többletköltséggel járna. Az ukrajnai tranzit leállítása az Európai Unió versenyképességét is hátrányosan érintené, becslései szerint a 27 tagállamnak az ebből adódó költségei a 120 milliárd eurót is elérhetik a következő két évben – tette hozzá.

Fico vasárnap Moszkvában járt, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. Putyin néhány nappal később elmondta, hogy a szlovák miniszterelnök kifejezte készségét arra, hogy hazája az orosz-ukrán tárgyalások helyszínéül szolgáljon. Az orosz elnök hozzátette: Moszkva nem ellenzi ezt a felvetést.

Megtorló intézkedéseket vezethet be Ukrajnával szemben Szlovákia abban az esetben, ha Kijev újév után valóban leállítja az orosz gáz tranzitját Szlovákia felé – jelentette be pénteken Robert Fico szlovák miniszterelnök egy Facebook-videóban.

„Január 1-je után megvizsgáljuk a helyzetet, és felmérjük annak lehetőségét, hogy viszonválaszt adjunk Ukrajna számára. Ha elkerülhetetlen, akkor leállítjuk az elektromos áram szállítását Ukrajnába vagy valami más intézkedést hozunk” – közölte Fico.

Kijev már korábban bejelentette, hogy nem fogja meghosszabbítani az orosz gáz ukrajnai tranzitjára vonatkozó szerződést, amely december 31-én lejár.

A szlovák miniszterelnök közölte: az orosz gáz alternatív útvonalakon történő szállítása jelentős többletköltséggel járna. Azt is hangsúlyozta, hogy az ukrajnai tranzit leállítása az Európai Unió versenyképességét is hátrányosan érintené, becslései szerint a 27 tagállamnak az ebből adódó költségei a 120 milliárd eurót is elérhetik a következő két évben.

Videoüzenetében Fico Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt hibáztatta a kialakult helyzetért. Azt is mondta, hogy Zelenszkij „érthetetlen módon” visszautasítja a tűzszünetet, és ezzel egész Ukrajnát katasztrófa felé vezeti. A szlovák kormányfő szerint az ukrán elnök tárgyalási pozíciója napról napra romlik, és Ukrajna „hatalmas árat fog fizetni ezért a nyugati kalandért: területeket fog veszíteni és külföldi csapatok érkeznek majd az országba”.

Robert Fico vasárnap Moszkvában járt, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. Putyin néhány nappal később elmondta, hogy a szlovák miniszterelnök kifejezte készségét arra, hogy hazája az orosz-ukrán tárgyalások helyszínéül szolgáljon. Az orosz elnök hozzátette: Moszkva nem ellenzi ezt a felvetést.

Magyarországot nem érinti az orosz földgáz ukrajnai tranzitjának várható leállítása, hiszen mára hazánk ellátása döntően a Török Áramlat nevű vezetéken keresztül zajlik – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtóértekezleten arról számolt be újságírói kérdésre válaszolva, hogy az ukrajnai földgázszállítások valószínűsíthető felszámolása nem érinti hazánkat, mivel annak idején Szerbiával, Bulgáriával és Törökországgal „rendkívül bátor döntést” hoztak a Török Áramlat vezeték megépítéséről.

„És akik részt vettek az építésben, az előkészítésben, és ott voltak, amikor az építkezést elkezdtük, azok pontosan tudják, milyen fenyegetésekkel szembesültünk a szövetségeseink részéről, emlékeznek arra, hogy szövetségeseink hogyan is próbáltak minket erről lebeszélni. Ki kedvesebben, ki fenyegetőleg” – mondta.

„Hogyha nem lettünk volna elég bátrak, akkor ma óriási bajban lennénk.

Ha nem építettük volna meg a Török Áramlat gázvezetéket, ma maximum nagyon nehezen, de inkább sehogy sem tudná garantálni Magyarország a földgázellátásának biztonságát” – tette hozzá.

Majd hangsúlyozta, hogy mára a magyar földgázellátás döntően ezen a vezetéken keresztül biztosított, idén már több mint 5,6 milliárd köbméternyi földgáz érkezett ezen az útvonalon.

„Ezáltal minket nem érdekel, nincs ránk hatással, hogy az oroszok és az ukránok mire jutnak, vagy mire nem jutnak a gáztranzit tekintetében (…) Vannak közép-európai országok, akiknek ez problémát jelent. Mi az elmúlt években Magyarországon nagyon sokat invesztáltunk a gázszállítási infrastruktúrába, és akinek lehet, segítünk természetesen” – fogalmazott.

Szijjártó Péter az esetleges ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ma az ország felvétele a harmadik világháború kirobbanását idézné elő a kollektív védelemről szóló cikkely miatt.

„Én azt gondolom, aki józan ésszel végiggondolja ezt a dolgot, nem akarja ezt a veszélyt előidézni. Tehát a magyar álláspont világos: Ukrajna felvételére a NATO-ba nincsen lehetőség” – szögezte le.

„Szeretném kiábrándítani az idealistákat. A helyzet ugyanis az, hogy mikor zárt ajtók mögött tárgyalunk NATO-tagállamok külügyminiszterei, vagy épp négyszemközt beszélgetünk, akkor a NATO-tagállamok külügyminisztereinek döntő többsége ezt az álláspontot képviseli” – mutatott rá.

„Rendkívül tisztességtelennek tartom egyébként az ukránokkal szemben, ahogy viselkedik a NATO-tagországok egy jelentős része.

Nem mondják el nekik őszintén, hogy mit gondolnak erről a kérdésről, és hogy milyen álláspontot képviselnek” – tette hozzá.

Majd ezt az Európai Unió bővítéséhez hasonlította, mondván, hogy Szerbiát is a csatlakozással hitegetik egyesek, szűkebb körben viszont azt sorolják, hogy ez miért nem lehetséges. „Nagyon tisztességtelen gyakorlat, én azt gondolom” – vélekedett.

A miniszter végül kifejtette, hogy a kínai elektromos járművekre kivetett EU-s büntetővámokat csupán tíz tagállam szavazta meg, öten ellene voltak, tizenketten pedig tartózkodtak.

„Ha ebből valaki azt hozza ki, hogy a többség a javaslat mellett van, az vagy hülyének nézi az európai közösség teljes egészét, vagy elég lesújtó véleményt ad az európai demokráciáról, vagy kompletten meg akarja ölni az európai versenyképességet” – mondta.