Világháború: ismét egy lépéssel közelebb kerültünk hozzá

Egyelőre ellentmondásos információk láttak arról napvilágot, hogy az izraeli hadsereg valóban bevonult-e Dél-Szudánba, de mindenesetre az biztos, hogy a térségben heves harcok alakultak ki Izrael és a Hezbollah terrorszervezet emberei között. A Hezbollah a minap azt közölte, hogy újabb tűzérségi támadást indított Izrael északi részeinek további területei ellen: katonákra lőttek a libanoni határhoz közeli Avivim régióban. Közben az izraeli hadsereg is támadja Hezbollah dél-libanoni állásait, az a céljuk, hogy felszámolják a síita milícia infrastruktúráját, hogy ne támadhassák az észak-izraeli településeket. 

A legnagyobb veszély azonban az, hogy a regionális háború feltehetően eszkalálódni fog. A Hezbollahot és a Libanont támogató régiós nagyhatalom, Irán ugyanis arra szólította fel az összes muszlimot, hogy lehetőségeik szerint minden eszközzel támogassák őket az Izrael elleni harcban. Szintén növeli a feszültséget, hogy nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra nézve, hogy Irán rendelkezik-e nukleáris fegyverekkel vagy sem.

Az iráni fenyegetés lehet az egyik oka annak, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, több ezer katonát küld a térségbe. Ezzel két céljuk van:

• stabilizálni a helyzetet
• megvédeni Izraelt

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter arról beszélt egy interjúban, hogy a katonák küldésére még úgy is szükség van, hogy már 40 ezer amerikai katona szolgál a Közel-Keleten. Ezek közül azonban csak pár százan lehetnek Izraelben, a legtöbben Szíriában, Szaúd-Arábiában, Irakban és Katarban állomásoznak. 

Irán megtámadta Izraelt

Az amerikai reakciók sem tántorították el attól Iránt, hogy több száz rakétát lőjenek ki Izrael irányába kedden este. A történtek hatására közel 10 millió ember vonult óvóhelyekre. Egy palesztin életét vesztette Ciszjordániában, és két izraeli sérült meg a lehulló törmelékektől, amelyek károkat és tüzeket okoztak a térségben.

 A támadás után, amely nagyrészt sikertelen volt, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök figyelmeztette Teheránt:

Izrael támogatása befektetés saját biztonságunkba

– mondta el Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, majd hangsúlyozta: a térség konfliktusai, a migráció és a terrorizmus formájában közvetlenül fenyegetik Európát is. Izrael támogatása befektetés saját biztonságunkba. Szerinte ezekkel a szervezetekkel nem lehetséges, nem elképzelhető a kapcsolatok bármilyen normalizálása.

A miniszter azzal folytatta, hogy Izrael államnak és népének jogában áll biztonságban élnie saját hazájában. Ez a jog nem korlátozható, ez a jog nem köthető feltételekhez. Ez a jog viszont kikényszeríthető.

Amerika hamarosan választ

Az Egyesült Államokban november 5-én választásokat tartanak, ahol az emberek nem csak az elnök személyéről, de a háború és béke kérdéséről is döntenek. A Demokrata Pártnak ugyanis érdeke a háborúk folytatása, így az orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktusban sem várható jelentős előrelépés Kamala Harris győzelme esetén. 

A republikánusok elnökjelöltje ugyanis többször kijelentette, hogy ha 2020-ban ő maradhatott volna az Egyesült Államok elnöke, akkor nem tört volna ki egyik fegyveres konfliktus sem. Trump éppen ezért azzal kampányol, hogy az idei újraválasztása esetén rövid idő alatt véget vet a háborúknak és egy sokkal békésebb hellyé változna a világ.