Marics Peti
Izrael támadja Libanont, cserébe Irán bosszút esküdött a zsidó állam ellen, miközben az Egyesült Államok több ezer katonát küld a Közel-Keletre, hogy megvédje Izraelt. A harmadik világháború esélye napról napra nő.
Egyelőre ellentmondásos információk láttak arról napvilágot, hogy az izraeli hadsereg valóban bevonult-e Dél-Szudánba, de mindenesetre az biztos, hogy a térségben heves harcok alakultak ki Izrael és a Hezbollah terrorszervezet emberei között. A Hezbollah a minap azt közölte, hogy újabb tűzérségi támadást indított Izrael északi részeinek további területei ellen: katonákra lőttek a libanoni határhoz közeli Avivim régióban. Közben az izraeli hadsereg is támadja Hezbollah dél-libanoni állásait, az a céljuk, hogy felszámolják a síita milícia infrastruktúráját, hogy ne támadhassák az észak-izraeli településeket.
A legnagyobb veszély azonban az, hogy a regionális háború feltehetően eszkalálódni fog. A Hezbollahot és a Libanont támogató régiós nagyhatalom, Irán ugyanis arra szólította fel az összes muszlimot, hogy lehetőségeik szerint minden eszközzel támogassák őket az Izrael elleni harcban. Szintén növeli a feszültséget, hogy nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra nézve, hogy Irán rendelkezik-e nukleáris fegyverekkel vagy sem.
Az iráni fenyegetés lehet az egyik oka annak, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, több ezer katonát küld a térségbe. Ezzel két céljuk van:
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter arról beszélt egy interjúban, hogy a katonák küldésére még úgy is szükség van, hogy már 40 ezer amerikai katona szolgál a Közel-Keleten. Ezek közül azonban csak pár százan lehetnek Izraelben, a legtöbben Szíriában, Szaúd-Arábiában, Irakban és Katarban állomásoznak.
Az amerikai vezetés egyébként abban bízik, hogy a katonai jelenléttel sikerül Iránt elriasztani attól, hogy csapást mérjenek Izraelre.
Az amerikai reakciók sem tántorították el attól Iránt, hogy több száz rakétát lőjenek ki Izrael irányába kedden este. A történtek hatására közel 10 millió ember vonult óvóhelyekre. Egy palesztin életét vesztette Ciszjordániában, és két izraeli sérült meg a lehulló törmelékektől, amelyek károkat és tüzeket okoztak a térségben.
A támadás után, amely nagyrészt sikertelen volt, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök figyelmeztette Teheránt:
Nagy hibát követtek el ma este, és meg fognak fizetni érte.
Izrael állam Magyarország stratégiai partnere. Ez a partnerség kölcsönös tiszteleten, mély, történelmi, kulturális és emberi kapcsolatokon, egyre szélesedő gazdasági együttműködésen, közös értékeken és kölcsönös érdekeken alapul
– mondta el Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, majd hangsúlyozta: a térség konfliktusai, a migráció és a terrorizmus formájában közvetlenül fenyegetik Európát is. Izrael támogatása befektetés saját biztonságunkba. Szerinte ezekkel a szervezetekkel nem lehetséges, nem elképzelhető a kapcsolatok bármilyen normalizálása.
A miniszter azzal folytatta, hogy Izrael államnak és népének jogában áll biztonságban élnie saját hazájában. Ez a jog nem korlátozható, ez a jog nem köthető feltételekhez. Ez a jog viszont kikényszeríthető.
Az Egyesült Államokban november 5-én választásokat tartanak, ahol az emberek nem csak az elnök személyéről, de a háború és béke kérdéséről is döntenek. A Demokrata Pártnak ugyanis érdeke a háborúk folytatása, így az orosz-ukrán és a közel-keleti konfliktusban sem várható jelentős előrelépés Kamala Harris győzelme esetén.
Donald Trump azonban a béke embere lehet.
A republikánusok elnökjelöltje ugyanis többször kijelentette, hogy ha 2020-ban ő maradhatott volna az Egyesült Államok elnöke, akkor nem tört volna ki egyik fegyveres konfliktus sem. Trump éppen ezért azzal kampányol, hogy az idei újraválasztása esetén rövid idő alatt véget vet a háborúknak és egy sokkal békésebb hellyé változna a világ.