Amerikai elnökválasztás: egy hét van hátra az év legfontosabb politikai eseményéig

Amikor az Egyesült Államokban választás van, akkor az amerikaiak nemcsak a saját sorsukról, hanem a világ alakulásáról is döntenek. Az amerikai elnökválasztás eredménye hatással van szinte mindenre, legyen szó migrációról, gazdaságról vagy háborúról. Donald Trump azzal kampányol, hogy ismét elhozza a békét, míg Kamala Harris lényegében a "bideni" politika fiatalosabb kiadását kínálja a választóknak.

Amerikai elnökválasztás: a legérdekesebb kérdések

A megszokással ellentétben az Egyesült Államokban nem hétvégén, hanem hétköznap van a választás utolsó napja. Azért az utolsó, mert az USA-ban lehetőség van korábban és levélben voksolni is. A legfrissebb adatok szerint közel 45 millió voks érkezett be eddig a rendszerbe, ami jóval több, mint a 2020-as választáson.

Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy miért pont kedden van az amerikai elnökválasztás utolsó napja. A voksolást Amerikában is négyévente tartják, mindig egy november 2-a és 8-a közöttre eső kedden. Ennek az a történelmi háttere, hogy annak idején szombatig végeztek a parasztok a heti munkával, vasárnap templomba mentek, hétfőn útnak indultak, és végül kedden értek a legközelebbi városba, ahol szavazhattak.

Mások pedig arra kíváncsiak, hogy mik azok az úgynevezett billegő államok. Az Egyesült Államokban vannak pirossal és kékkel jelölt államok. A pirosak elkötelezett republikánus szavazók, ilyen például Texas vagy Kansas. A kék színnel jelzett államokban, például Kaliforniában vagy New Yorkban pedig többségben vannak a demokrata szavazók. Az egyik színnel sem jelölt régiók az úgynevezett billegő államok. Az elnökjelöltek különösen ezekre a területekre koncentrálnak, ott ugyanis nem lehet előre megjósolni, hogy melyik párt jelöltje kap majd több szavazatot.

Durvul a kampány

A Republikánus elnökjelölt, Donald Trump az elmúlt hetekben erőteljesen kezdte el támadni Kamala Harrist. Trump szerint ugyanis a Demokrata-jelölt - aki egyben a jelenlegi elnök alelnöke is - éppen annyira felelős a romló gazdasági helyzetért, mint Joe Biden. A republikánus jelölt szerint a jelenlegi alelnöknek is szerepe van abban, hogy egyre több háború van a világban, de a magas inflációért és az egyre drámaibb migrációs helyzetért is a demokraták a felelősek szerinte.

Trump folyamatos hazudozással is vádolja ellenfelét. Legutóbb például egy McDonald'sba állt be krumplit sütni. Ez onnan jött, hogy Kamala Harrist próbálják eladni a nép egyszerű gyermekeként, akinek fiatal korában a biztos megélhetés miatt egy gyorsétterembe kellett dolgoznia. Erre azonban semmilyen bizonyíték sincs. Éppen ezért a munka végén Trump azt mondta az újságíróknak, hogy ő már negyed órával többet dolgozott a Mekiben, mint Harris. 

De a mostani kampány egyik legemlékezetesebb pillanata kétség kívül az marad, amikor az elnökjelölti vitában Donald Trump azt állította, hogy több államban is elviselhetetlen mértékeket ölt a demokraták által támogatott illegális bevándorlás. 

Háború vagy béke

Egyes politikai elemzők szerint Kamala Harris külpolitikája észbon­tóan veszélyes. Lényegében semmi változás nem jönne: folytatódna a Fehér Ház elmúlt évtizedeinek háborúpárti története, vagyis az, hogy az Egyesült Államok távoli országok háborújába száll be, vagy éppen ők maguk provokálják azt ki. Ennek ismeretében Harris esetleges hatalomra kerülésével nagymértékben megnőne egy globális háború veszélye.

Donald Trump ezzel szemben azzal kampányol, hogy vissza tudja terelni a nyugati világot a helyes útra. Többször is emlékeztetett a kampánya során arra, hogy előző adminisztrációja több békeszerződés megkötésével segítette a világbékét, és 

Amióta Joe Biden megérkezett a Fehér Házba, négy nagy nemzetközi konfliktus is zajlott: 

• a tálibok elfoglalták Afganisztánt;
•  Oroszország megtámadta Ukrajnát;
• Azerbajdzsán örmény területeket vett birtokba; 
• a Hamász pedig támadást indított Izrael ellen. 

Donald Trump többször kijelentette, hogy ha ő lett volna az elnök, akkor ezekre a konfliktusokra biztosan nem került volna sor.