Mi marad Európában az átjárható határokból?

Dániához hasonlóan Hollandia sem akar a jövőben csatlakozni az uniós menekültügyi szabályokhoz. Erről tájékoztatta Marjolein Faber holland menekültügyi és migrációs miniszter az Európai Bizottságot, miután Németország határellenőrzés bevezetése mellett döntött. „Ismét magunknak kell szabályoznunk a menekültügyi politikánkat” – mondta Faber.

Ezt követően Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter közösségi oldalán bejelentette: az illegális migráció megfékezése érdekében drasztikus lépésekre van szükség, ezért a magyar kormány – csatlakozva Hollandiához – kérni fogja azt, hogy mentességet kaphasson az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól, amennyiben az alapszerződés módosítása ezt lehetővé teszi. Az ehhez szükséges jogi és adminisztratív lépéseket megtesszük. 
Magyarország ugyanakkor elkötelezett tagja a Schengeni térségnek, és ez a jövőben is így marad.
A holland lépéssel kapcsolatban Orbán Viktor magyar miniszterelnök is üzent a közösségi oldalán.

– írta a kormányfő.

Határellenőrzés a migrációs válság miatt

A holland és a magyar bejelentés is jól példázza, hogy Brüsszel migrációs politikája megbukott. Futják még a köröket, hogy egy ilyen kivételes szabályhoz – az úgynevezett opt-outhoz – általában mind a 27 EU-tagállamnak meg kell állapodnia. Emellett az uniós országok már megállapodtak az új menekültügyi reformról, és most tetszik, nem tetszik, végre kell hajtaniuk azt. Márpedig nem tetszik Ausztriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Hollandiának, Szlovákiának. Németországnak pedig az nem tetszik, hogy az illegális bevándorlók pufferzónája lett.
Az illegális migrációt elutasító AfD megerősödése, és a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények kényszerhelyzetbe hozták a német kormányt. A német belügyminiszter  bejelentette a határok ideiglenes lezárását. Kilátásba helyezte azt is, hogy visszaküldik a migránsokat oda, ahol Európába érkezve először regisztrálták őket, vagy oda, ahol már korábban menedékjogot kaptak.
Ez nagyon nem tetszik Ausztriának, Lengyelországnak és Görögországnak. 
A német bejelentés után a görög kormány is úgy látja, hogy fel kell hívni a figyelmet a „migráció problémájára”. Az északról délre tartó dominóeffektustól tartanak, vagyis attól, hogy ha más tagállamok is követik a német példát, akkor az nagyon nehéz helyzetbe hozhatja az EU külső határán fekvő Görögországot.
Kyriakos Mitsotakisz miniszterelnök a múlt héten Bécsben Karl Nehammer osztrák kancellárral tartott egyfajta válságtalálkozón világossá tette, hogy országa pusztán a kialakult helyzet miatt nem tud aránytalanul nagy terhet elviselni. 
A megoldás Európa számára a külső határvédelem megerősítése lehetne, és a menekültügyi eljárások lefolytatását is Európán kívül kellene elvégezni. Orbán Viktor kormányfő már áprilisban közölte: „Ha nem vagyunk elég bátrak ahhoz, hogy kimondjuk: mindenkinek a határokon kívül kell maradnia mindaddig, amíg ügyükben döntés nem születik, bármilyen más határozatot is hozunk, az nem fog működni.”  Amennyiben a migrációs csomag elfogadásának menete többségi szavazással történik és nem egyhangúsággal, az egész paktum nem fog működni, a végrehajtása pedig meg fog bénulni.
Ennek vagyunk most tanúi.

A holland kormány szerdán hivatalos kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy kimaradhasson a 2026-ban életbe lépő új menekültügyi és migrációs paktumból.

„Most tájékoztattam az Európai Bizottságot, hogy Hollandia ki szeretne maradni a paktum megvalósításából. Újra a saját kezünkbe kell vennünk menekültügyi politikánkat” – közölte az X-en Marjolein Faber migrációs ügyekkel foglalkozó miniszter.

Faber az Európai Bizottsághoz címzett levelében azt írja, hogy az új holland kormány „drasztikusan” csökkenteni akarja a Hollandiába irányuló migrációt, „hogy továbbra is teljesíteni tudja alkotmányos kötelezettségeit: a lakhatás, az egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítását”. A holland kormány kérni fogja a kívülmaradást az uniós szerződés módosításakor – írja Faber a levélben.

Az Európai Bizottság szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján a kívülmaradási kérelemmel összefüggésben hangsúlyozta: a menekültügyre és a migrációra vonatkozó uniós szabályok továbbra is kötelezőek Hollandiára nézve, s az így is marad az uniós alapszerződés esetleges módosításáig.

„Nem számítunk arra, hogy az uniós szerződést a közeljövőben módosítják” – mondta az uniós szóvivő. Üdvözölte viszont, hogy Marjolein Faber levelében azt írta: hogy Hollandia folytatja az év elején elfogadott és alig két év múlva hatályba lépő európai menekültügyi paktum végrehajtását.

„A holland kormány nagyon világosan fogalmazott, hogy a kívülmaradást a szerződésmódosítás megnyitása esetén tennék meg, ami most egyelőre nem fog megtörténni” – hangsúlyozta szóvivő.

A holland kormánykoalíció azt tervezi, hogy rendkívüli állapotot hirdet, és felfüggeszti a menekültügyi törvény egyes részeit a parlament jóváhagyása nélkül. Ez a kérdés azonban egyelőre megosztja a négypárti koalíciót, az Új Társadalmi Szerződés jobboldali párt már bejelentette, hogy nem fogja támogatni rendkívüli állapotról szóló törvénytervezet, amennyiben annak nem lesz megfelelő jogalapja.

Eredményesebb és hatékonyabb az Európai Unió (EU) külső határait megvédeni az illegális migránsokkal szemben, mint a schengeni övezeten belül visszaállítani az ellenőrzéseket – mondta  Budapesten, a Szerbiába utazó újabb magyar rendőri kontingens búcsúztatásán a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence kiemelte, a Szerbia déli határán szolgáló magyar és szerb rendőrök munkájának eredményeképpen az Észak-Macedóniával közös szakaszon enyhült a migrációs nyomás, az embercsempészek jelenleg inkább Horvátország felé igyekeznek szállítani a migránsokat.

Ez a körülmény, illetve a szerb hatóságok hozzáállása, hogy visszaszállítják az illegális bevándorlókat Észak-Macedóniába vagy Bulgáriába, nagymértékben tehermentesíti Magyarország déli határát – tette hozzá.

Az államtitkár beszámolója szerint a kerítés megépítése utáni időszakban a magyar-szerb határon az ott szolgáló rendőrök és határvadászok egymillió illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg,

a szerb hatóságokkal közös munka eredményeképpen a helyzet azóta lényegesen enyhült.

Rétvári Bence hangsúlyozta: bár még vannak az EU-n belül kritikus hangok, a magyar kormány egyre több elismerést kap az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselőitől azért a munkáért, amellyel a közösség külső határát igyekszik megvédeni.

Hozzátette, hogy az unió szárazföldi határai lényegesen rövidebbek, mint a schengeni övezet belső határai, ezért észszerűbb és eredményesebb az előbbieket megvédeni, mint a közösségen belül visszaállítani az ellenőrzéseket.

Az államtitkár úgy vélekedett, Németország lépése, amellyel visszaállította a határellenőrzéseket, éppen azokat az alapelveket – például a szabad mozgás lehetőségét – veti el, amelyek mentén a közösség egykor létrejött. A tagállamok az utóbbi időben több mint húsz, a Németországéhoz hasonló intézkedést vezettek be egymással szemben, ami komoly gazdasági károkat is okoz – tette hozzá.

Rétvári Bence szerint az, hogy a migrációs válság 2015-ös kirobbanása után csaknem tíz évvel az EU tagállamai még mindig a helyzet megoldásán gondolkodnak, azt jelenti, hogy az eddigi, a bevándorlást támogató elképzelésük nem vált be.

A megoldás az EU külső határainak erős védelme, ahogy azt Magyarország teszi – hangoztatta. Az államtitkár minden magyar ember nevében köszönte meg az egy hónapra Szerbiába induló rendőri kontingens tagjainak a munkájukat.