Határellenőrzés: Dől a schengeni dominó a német lépés után

Dániához hasonlóan Hollandia sem akar a jövőben csatlakozni az uniós menekültügyi szabályokhoz. Erről tájékoztatta Marjolein Faber holland menekültügyi és migrációs miniszter az Európai Bizottságot, miután Németország határellenőrzés bevezetése mellett döntött. „Ismét magunknak kell szabályoznunk a menekültügyi politikánkat” – mondta Faber.

Ezt követően Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter közösségi oldalán bejelentette: az illegális migráció megfékezése érdekében drasztikus lépésekre van szükség, ezért a magyar kormány – csatlakozva Hollandiához – kérni fogja azt, hogy mentességet kaphasson az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól, amennyiben az alapszerződés módosítása ezt lehetővé teszi. Az ehhez szükséges jogi és adminisztratív lépéseket megtesszük. 
Magyarország ugyanakkor elkötelezett tagja a Schengeni térségnek, és ez a jövőben is így marad.
A holland lépéssel kapcsolatban Orbán Viktor magyar miniszterelnök is üzent a közösségi oldalán.

– írta a kormányfő.

Határellenőrzés a migrációs válság miatt

A holland és a magyar bejelentés is jól példázza, hogy Brüsszel migrációs politikája megbukott. Futják még a köröket, hogy egy ilyen kivételes szabályhoz – az úgynevezett opt-outhoz – általában mind a 27 EU-tagállamnak meg kell állapodnia. Emellett az uniós országok már megállapodtak az új menekültügyi reformról, és most tetszik, nem tetszik, végre kell hajtaniuk azt. Márpedig nem tetszik Ausztriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Hollandiának, Szlovákiának. Németországnak pedig az nem tetszik, hogy az illegális bevándorlók pufferzónája lett.
Az illegális migrációt elutasító AfD megerősödése, és a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények kényszerhelyzetbe hozták a német kormányt. A német belügyminiszter  bejelentette a határok ideiglenes lezárását. Kilátásba helyezte azt is, hogy visszaküldik a migránsokat oda, ahol Európába érkezve először regisztrálták őket, vagy oda, ahol már korábban menedékjogot kaptak.
Ez nagyon nem tetszik Ausztriának, Lengyelországnak és Görögországnak. 
A német bejelentés után a görög kormány is úgy látja, hogy fel kell hívni a figyelmet a „migráció problémájára”. Az északról délre tartó dominóeffektustól tartanak, vagyis attól, hogy ha más tagállamok is követik a német példát, akkor az nagyon nehéz helyzetbe hozhatja az EU külső határán fekvő Görögországot.
Kyriakos Mitsotakisz miniszterelnök a múlt héten Bécsben Karl Nehammer osztrák kancellárral tartott egyfajta válságtalálkozón világossá tette, hogy országa pusztán a kialakult helyzet miatt nem tud aránytalanul nagy terhet elviselni. 
A megoldás Európa számára a külső határvédelem megerősítése lehetne, és a menekültügyi eljárások lefolytatását is Európán kívül kellene elvégezni. Orbán Viktor kormányfő már áprilisban közölte: „Ha nem vagyunk elég bátrak ahhoz, hogy kimondjuk: mindenkinek a határokon kívül kell maradnia mindaddig, amíg ügyükben döntés nem születik, bármilyen más határozatot is hozunk, az nem fog működni.”  Amennyiben a migrációs csomag elfogadásának menete többségi szavazással történik és nem egyhangúsággal, az egész paktum nem fog működni, a végrehajtása pedig meg fog bénulni.
Ennek vagyunk most tanúi.