Nem fogadunk be illegális migránsokat

Magyarország nem fog befogadni illegális bevándorlókat, akárhogyan is erőszakoskodnak Brüsszelből, hazánk álláspontja továbbra is változatlan a frissen elfogadott európai uniós migrációs és menekültügyi paktum ügyében – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető a Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel közös tartott sajtótájékoztatóján az EU migrációs és menekültügyi paktumának előző napi elfogadására reagálva leszögezte, hogy ennek ügyében Magyarország álláspontja „határozott és megváltoztathatatlan”, arról ugyanis népszavazáson született döntés.

Szavai szerint ezen referendum során a magyar emberek kimondták azt, hogy „Magyarországra illegális bevándorló nem jöhet be, Magyarország nem hajlandó alkalmazni semmilyen elosztási mechanizmust, semmilyen kvótát vagy bárhogy is hívják azt”.

Szijjártó Péter aláhúzta: „Magyarországra egyféleképpen lehet bejönni, ha mi, magyarok úgy döntünk, hogy valaki bejöhet. Magyarországon egyféleképpen lehet tartózkodni, ha mi, magyarok úgy döntünk, hogy valaki itt tartózkodhat.”

„És ezt a jogunkat mi semmilyen módon nem fogjuk feladni, sem részben, sem egészben (…) Ide illegális migránsok nem jöhetnek be, megvédjük a határainkat fizikai eszközökkel, és megvédjük magunkat jogi eszközökkel is” – emelte ki.

„Akárhogy is erőszakoskodnak Brüsszelből, Berlinből, Washingtonból vagy akárhonnan, Magyarország illegális bevándorlókat nem fog befogadni a határon, s Brüsszelben is ki fogunk állni az igazunk mellett”

– tette hozzá.

A miniszter végül kifejtette, hogy hazánk nem fogja feladni azt a jogát, hogy maga döntse el, hogy kivel kíván együtt élni és kivel nem, ezzel ugyanis a szuverenitását adná fel az állam.

Magyarország nem fogadja el migránskvóták kényszerítését, kifejezetten káros és ésszerűtlen, hogy az új menekültügyi uniós csomagban foglaltak alapján 20 ezer euró büntetést kell fizetni migránsonként azoknak az országoknak, amelyek nem hajlandók a kötelező kvóta szerint migránsokat befogadni területükre – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva kedden Brüsszelben.

Az Európai Unió Tanácsa kedden véglegesen jóváhagyta az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét. Ennek kapcsán a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország más tagországokkal együtt nem fogja végrehajtani a paktum intézkedéseit, mivel meglátása szerint a migrációt másféle módszerekkel kell kezelni.

„Nem a problémát kell Európába importálni és meghívót küldeni a migránsoknak, hanem a megoldásokat kell a kibocsátó országokba elvinni” – hangsúlyozta. Varga Mihály szerint Brüsszel „hajthatatlan” a migrációs kérdést illetően, ezért változásra van szükség az EU-ban.

„Június 9-én minden magyar polgárnak megvan a lehetősége arra, hogy a migráció kérdésében szavazatával kifejezze az álláspontját.

Mindenki gondolja át a szavazófülkében, hogy egy migránsok által elözönlött országban akar-e élni, vagy pedig felemeli ez ellen a szavát” – hívta fel a figyelmet.

A miniszter felidézte, hogy Magyarország déli határszakaszán létrehozott kerítés eddig 700 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a költségvetésért felelős uniós biztoshoz fordult, aki szerint az Európai Bizottság továbbra sem hajlandó ehhez támogatást adni.

Azzal összefüggésben, hogy az Európai Unió Tanácsa kedden véglegesen jóváhagyta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós hosszú távú pénzügyi támogatás rendszeres kifizetéseit, Varga Mihály elmondta:

a magyar álláspont az, hogy ugyanazoknak a szigorú felhasználási szabályoknak kell eleget tenni ennek a források felhasználásakor, mintha bármilyen más területen nyújtott európai uniós támogatásról lenne szó.

„Nem lehet kettős mércét alkalmazni, a felhasználás szigorúbb szabályait itt is érvényesíteni kell. Törekedni kell továbbá arra, hogy ebből a pénzből azoknak a régióknak is jusson, akik nem közvetlenül frontvonalban vannak, például Kárpátaljának” – emelte ki. Mint mondta, Kárpátalján egyre nehezebbé válik a belső menekültek ellátásának terhe, ezért ennek a területnek is szüksége van az uniós forrásokra.

Arra is rámutatott, hogy Ukrajna nem minden ajánlást tartott be eddig, ami a pénzek felhasználásához tartozik. Véleménye szerint az emberi jogi, nemzeti kisebbségekre vonatkozó ajánlásokat, köztük a Velencei Bizottság ajánlásait nem fogadta el eddig Ukrajna.

„Itt pedig nagyon fontos feltételekről beszélünk, mert elvárjuk, hogy Ukrajna uniós támogatások felhasználásával együtt az uniós alapértékeket is fogadja el” – szögezte le. Varga Mihály a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról szólva elmondta:

a régió gazdasági felzárkózása kulcskérdés az Európai Unió számára.

Mint mondta, ezek az országok hosszú ideje várnak a csatlakozásra, gazdasági erősödésükkel pedig lehetőséget kínálnak arra, hogy az EU is fejlődjön a kontinensek közötti versenyképesség terén. A pénzügyminiszter szerint a nyugat-balkáni államokban a külföldi befektetések folyamatosan nőnek, és a lakossági fogyasztás is egyre erősebb.

„Magyarország mindig is támogatta e régió országainak csatlakozását, és azt sürgetjük, hogy ez minél gyorsabban történjen meg a gazdasági felzárkózásukat követően” – hangsúlyozta.

Azokban az országokban, ahol nagy arányban vannak jelen illegális bevándorlók, egyre inkább jellemzőek lesznek a támadások, ezért egyre inkább kritikussá válik a biztonság – hangsúlyozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna műsorában arra utalva, hogy a közelmúltban Olaszországban rendőrökre támadtak illegális bevándorlók.

Bakondi György felidézte, hogy 2015 óta számtalan példa van arra, hogy illegális migránsok erőszakos tetteket hajtanak végre, amelyek között vannak nagyon súlyos, több száz ember halálát okozó terrorcselekmények is. Hozzátette, voltak már templomok, egyházi személyek elleni merényletek is, illetve utcai járókelők elleni támadások.

A főtanácsadó szerint a cselekmények kapcsán fel lehet tenni a kérdést, hogy az elkövetőket „küldték-e mint alvó ügynököket, akiknek az a feladatuk, hogy terrorcselekményt kövessenek el, rombolják az adott ország közbiztonságát, bizonytalanságot, félelemet keltsenek”. A támadások többségét olyan személyek követik el, akik tisztázatlan személyazonosságuk miatt nem kapják meg az adott országban a menekültstátuszt, így nem jutnak jövedelemhez sem; ezért a társadalom peremére szorulnak, köztörvényes bűncselekményeket követnek el, illetve az államhatalmat szimbolizáló rendőrökkel szemben indítanak támadást – mondta.

Az események azt jelzik, hogy az illegális migrációt alapvetően biztonsági kérdésként kell kezelni, nem szociális vagy jóléti kérdésként – emelte ki, megjegyezve, hogy ezt az álláspontot képviseli Magyarország. A biztonság elsődleges, azt határőrizettel, az ideiglenesen itt tartózkodók felügyeletével biztosítaniuk kell a hatóságoknak – hangoztatta.

Bakondi György úgy látja, az európai bírósági határozatok és a nemrégiben elfogadott migrációs paktum nem könnyíti meg a biztonság érvényre jutását. Mint mondta, a paktumba nem került be sem a határőrizet, sem pedig az, hogy a menekültkérelmeket az Európai Unió (EU) határán kívül kell benyújtani, és csak az utazhat be, akinek a hatóságok menekültstátuszt biztosítottak.

A migrációs kvóta ellen egyre több ország fogalmaz meg kritikát, Magyarország mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Olaszország is – közölte. Hozzátette: a negatív vélekedések egyre inkább szaporodni fognak a végrehajtási szabályok ismertté válásával.

Bakondi György az európai jogállamiság újabb durva megsértésének nevezte azt az uniós jogi szabályozást, hogy az illegális bevándorlás segítése nem minősül bűncselekménynek, illetve szabálysértésnek, ha azt civil szervezet végzi, akár juttatás ellenében. Mint mondta, ez különösen kritikussá teszi a biztonság kérdését.

Kitért arra is, hogy Magyarország az EU soros elnökeként intenzíven foglalkozik majd az illegális migrációval összefüggő tapasztalatokkal, különösen annak fényében, hogy a júniusi választások után új összetételű Európai Parlament jön létre. Reményét fejezte ki, hogy a választások eredményeképpen „a baloldali-liberális túlsúly helyett” az európai uniós polgárok érdekeit képviselő, a tagállamok együttműködését hangsúlyozó parlament jön létre.

Magyarország nem az egyetlen európai uniós tagállam, amely nemet mond a migránsok szétosztására, magukat sokkal európaibbnak valló nemzetek is ugyanezt teszik – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő egy milánói sajtórendezvényen.

Giorgia Meloni kijelentette, nincsen tudomása arról, hogy Franciaország vagy Németország „olyan sok embert átvett volna Olaszországtól”. Arra utalt, hogy az olaszországi partokra évente több mint százezer érkező bevándorlóból kevés tagállam vett át embereket.

A miniszterelnök a La Verita jobboldali napilap szervezte találkozó vendége volt, amit Olaszország és Európa jövőjéről rendeztek az európai parlamenti választások kampányeseményeként kedden.

Giorgia Meloni elmondta, amikor 2022 októberében elkezdte a kormányzást, Európában kizárólag a migránsok szétosztásáról folyt a vita.

„Magyarország ellenáll a szétosztásnak, de magukat sokkal európaibbnak valló nemzetek is ugyanúgy ellenállnak” – fejtette ki.

Úgy vélte, az egyetlen járható út, amely mindenki érdekeit figyelembe veszi az, ha a vita arról folyik, hogy miként lehet megállítani az illegális bevándorlást Európába. „Az egyetlen komoly hozzáállást az együttműködés képviseli a származási és a tranzit-országokkal” – hangoztatta Giorgia Meloni.

Hozzátette, hogy kormánya az utóbbi másfél év alatt megállapodásokat kötött Tunéziával, Egyiptommal és Líbiával az illegális bevándorlás megállításában való együttműködésről.

Eredményként nevezte meg, hogy tavaly tavasz óta a Földközi-tenger nyugati medencéjében hatvan százalékkal csökkent a migrációs nyomás.

„Ezt az utat kell követni, és szavazatukkal a tagállamok polgárai ezt üzenhetik az Európai Uniónak (.) szavazatuk alapvető jelentőségű, hogy a mi és a hozzánk hasonlóan gondolkodók állásfoglalását erősítsék” – húzta alá Giorgia Meloni.