kulcsár edina
Ukrajna további 3,9 milliárd dollár (1420 milliárd forint) segélyt kapott az Egyesült Államoktól – közölte hétfőn Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter.
„Ez egy nagyon fontos hozzájárulás Ukrajna államháztartásához az Oroszországi Föderáció átfogó agressziójával szembeni ellenállása idején” – jelentette ki Marcsenko.
Az ukrán pénzügyminiszter szerint a pénzből mindenekelőtt a tanárok, a polgári védelmi szolgálatok munkatársai és más közalkalmazottak bérét fizetik, valamint az országon belüli menekültek, alacsony jövedelmű családok és fogyatékkal élők támogatását is fedezik. Hangsúlyozta, hogy a támogatást nem kell visszatérítenie a kijevi vezetésnek.
Az ukrán pénzügyminisztérium adatai szerint az Egyesült Államok 2022 februárja óta csaknem 27 milliárd dollár közvetlen támogatást nyújtott az ukrán költségvetésnek, a kijevi vezetés partnerei pedig összességében több mint 90 milliárd euróval segítették a büdzsét. Az ukrán költségvetés több mint felét külföldről finanszírozzák 2024-ben.
A háború két és fél évvel ezelőtti kezdete óta az ukrán légierő több mint nyolcezer orosz légi célpontot semmisített meg, beleértve több száz repülőgépet és helikoptert, több ezer manőverező robotrepülőgépet és drónt – közölte Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka közzétett üzenetében.
A parancsok kiemelte, hogy az ukrán pilóták több mint húszezer harci küldetést teljesítettek. Szavai szerint „a modern nyugati fegyverek hatékony és ügyes használatával a légierő katonái nagy bátorságról, hősiességről, professzionalizmusról és találékonyságról tettek tanúbizonyságot”.
Olescsuk hozzátette, hogy a háború kezdete óta a légierő 4475 katonája részesült állami kitüntetésben, közülük 47-en lettek Ukrajna hősei, 25-en a haláluk után kapták meg az elismerést.
A jelentés szerint az orosz hadsereg eltalált egyebek mellett egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt, egy üzletet, négy többszintes lakóépületet és 11 családi házat. Ezen felül megrongálódott egy gázvezeték, egy busz, egy mentőautó és több személygépkocsi is.
A légierő parancsnoka a Telegramon közölte, hogy az éjjel az orosz erők négy rakétával és öt csapásmérő drónnal támadták Ukrajnát, a légvédelem mindegyik ellenséges drónt lelőtte.
Az ukrán állami vasúttársaság tájékoztatása szerint a közép-ukrajnai Poltava megyében az éjszakai orosz ágyúzások következtében megrongálódott a vasúti infrastruktúra.
Az északkeleti Szumi megyében – az északi műveleti parancsnokság közlése szerint – az orosz támadások következtében két, közelebbről nem megnevezett infrastrukturális létesítmény rongálódott meg.
Az ukrán vezérkar vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 583 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 59 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 41 drónt.
Az ukrán erők eltalálták és elsüllyesztették a Rosztov-na-Donu orosz tengeralattjárót a Krím félsziget partjánál – közölte szombaton az ukrán vezérkar a Facebookon.
„Az ukrán védelmi erők egy tengeralattjárót és egy ellenséges Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert támadtak meg az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten” – áll a közleményben. A vezérkar hozzátette: a megerősített információk szerint pénteken az ukrán rakétaegységek a haditengerészettel együttműködve súlyosan megrongálták egy Triumf légvédelmi rendszer négy kilövőállását Szevasztopol kikötőjében, és ugyanott sikeresen eltalálták az orosz fekete-tengeri flotta Rosztov-na-Donu tengeralattjáróját, amely a helyszínen elsüllyedt.
A vezérkar rámutatott, hogy a Rosztov-na-Donu egyike azoknak a tengeralattjáróknak, amelyek képesek Kalibr típusú rakétákat indítani. A tengeralattjáró – amelyet 2014. december 26-án helyeztek üzembe – már 2023. szeptember 13-án súlyosan megrongálódott egy ukrán rakétatámadás következtében. Ezután a szevasztopoli kikötőben javították és tesztelték. A tengeralattjáró árát 300 millió dollárra becsülik. „A Rosztov-na-Donu megsemmisítése ismét bizonyítja, hogy a Fekete-tenger ukrán felségvizein nincs biztonságos hely az orosz flotta számára” – fűzte hozzá az ukrán katonai vezetés.
Orosz kémhálózat felgöngyölítéséről számolt be hétfőn az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Az SZBU tájékoztatása szerint kilenc férfit vettek őrizetbe az ügyben.
Az SZBU azt állítja, hogy az orosz hírszerző szolgálat potenciális ügynököket toborzott a Telegram üzenetküldő alkalmazás egyik chatfelületén keresztül Ukrajna hat régiójában. Az ügynökök feladata információk továbbadása lett volna a kulcsfontosságú infrastruktúra létesítményeiről, illetve katonai célpontokról.
Az SZBU egy ideig megfigyeltette a kémeket, mielőtt elszánta volna magát a cselekvésre.
Az őrizetbe vett személyek között van két önkormányzati tisztségviselő Dnyipro és Juzsnij városokból. Őket azért szervezték be, mert aktív „kommentátorok” voltak Kreml-barát csevegőcsoportokban. Az SZBU szerint azonosítani tudták az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál (FSZB) dolgozó tartótisztjüket is.
Több jelentős nemzetközi hírportál is arról számolt be, hogy megérkeztek Ukrajnába az első F-16-os vadászrepülők, amelyeket a háborúban álló ország Hollandiától kapott. Az RBC Ukraine hírportál névtelen forrásokra hivatkozva megjegyezte, hogy ezeket hamarosan továbbiak követik Dániából. Az ukrán légierő egyelőre nem kívánta kommentálni ezt az információt.
Amíg Kijev hallgat, Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter megerősítette, hogy Ukrajna megkapta az első F–16-osokat.
F–16-osok Ukrajnában. Egy másik lehetetlen dologról derült ki, hogy teljesen lehetséges
– írta szerdán az X-en a tárcavezető. Kijev egyébként hónapok óta könyörög a nyugati szövetségeseinek az F–16-osokért, mondván, hogy szükség lenne azokra az Oroszország elleni háborúban. Ukrán illetékesek szerint az országnak legalább 130 darab F–16-os vadászgépre lenne szüksége az orosz légierő semlegesítéséhez. Ennek csupán töredékével rendelkezik jelenleg Kijev, legalábbis erről ír a nemzetközi sajtó.
A Magyar Nemzet a minap arról számolt be, hogy állítólag csak hat ukrán pilótát képeztek ki az európai NATO-tagországok az F–16-osok irányítására. Ez azonban azt jelenti, hogy amennyiben meg is érkeznek Kijevbe a Volodimir Zelenszkij elnök által várva várt repülők, alig lesz, aki vezetni tudja azokat.
Az ukrán légierő valójában így csak három vadászgépet tud üzemeltetni, gépenként két pilótával.
A The Washington Post ukrán és nyugati tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy nemcsak túl kevés a képzett pilóta ahhoz, hogy az F–16-osok Ukrajnát előnyhöz juttassák, hanem az orosz légvédelem javulása miatt a gépeket sem lehet azonnal bevetni a fronton. A tisztségviselők azt is elmondták, hogy Ukrajna idén csak egy F–16-os századot, azaz nagyjából húsz vadászgépet kap, sokkal kevesebbet, mint amennyit remélt.
Az F–16 Fighting Falcon (Harci Sólyom) negyedik generációs, egy hajtóműves vadászbombázó repülőgép, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban a General Dynamics fejlesztett ki. Kategóriájának legsikeresebb repülőgépe, a legyártott gépek darabszáma a jelenlegi megrendelésekkel együtt eléri a 4300 darabot. A 24 üzemeltető országból 14 adott le összesen 52 alkalommal utánrendelést, Egyiptom például összesen hétszer, Izrael ötször rendelt a típusból.
Az F–16 kiváló légiharc-képességekkel rendelkezik, ami a repülőgép aerodinamikai tulajdonságai, kedvező tolóerő-tömeg aránya, alkalmazott fegyverrendszerei, az elektronikus kormányvezérlő rendszer (Fly-by-wire) mellett főképp az olyan, a pilótafülkét érintő újításoknak köszönhető, mint a pilóta kilátását semmilyen irányban nem akadályozó buborék kialakítású kabintető, az oldalra helyezett (botkormányt helyettesítő) joystick, a HOTAS (Hands On Throttle And Stick, kezek a gázkaron és botkormányon) rendszerű pilótakabin, és a nagy túlterhelés alatt a pilóta gerincére nehezedő nyomást könnyebben elviselni és a célt szemmel követni segítő, 30 fokban hátradöntött katapultülés.