kulcsár edina
Mit mond a katonai doktrina?
A háború első napján Vlagyimir Putyin elnök azt mondta, hogy „bárki, aki megpróbál minket akadályozni, nem is beszélve arról, hogy veszélyt jelent országunkra és népére, tudnia kell, hogy az orosz válasz azonnali lesz, és olyan következményekkel jár, amilyeneket még soha nem láttak a történelemben” – írja a brit lap.
Amióta Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát, Putyin és a Kreml más hangadói gyakran fenyegetik a Nyugatot nukleáris arzenállal, de mindez csak üres fenyegetés maradt – szögezi le bánatosan a szerző.
A nemzetközi hírügynökségek tudósítói júniusban találkoztak az orosz elnökkel, kérdésre válaszolva Putyin Oroszország úgynevezett nukleáris doktrínájára mutatott rá. „Nézze meg, mi van odaírva” – mondta az orosz vezető a szentpétervári ülésen. „Ha valakinek a cselekedetei veszélyeztetik szuverenitásunkat és területi integritásunkat, akkor lehetségesnek tartjuk, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt bevetünk”.
Most Oroszországban azt sürgetik, hogy változtassa meg a doktrínát, hogy csökkentse a nukleáris fegyverek bevetésének küszöbét, és Putyin szerint a dokumentumot módosítani lehetne a változó globális helyzet figyelembevételével. A hivatalosan „A nukleáris elrettentéssel kapcsolatos állami politika alapelvei” néven ismert dokumentumot Putyin 2020-ban írta alá, és felvázolja, hogy Oroszország mikor nyúlhat a világ legnagyobb atomarzenáljához.
A nukleáris fegyvereket „az elrettentés eszközeként” írja le, megjegyezve, hogy alkalmazásuk „szélsőséges és kényszerű intézkedés”. Kijelenti, hogy Oroszország „minden szükséges erőfeszítést megtesz a nukleáris fenyegetés csökkentése és az államközi kapcsolatok súlyosbodásának megakadályozása érdekében, amely katonai konfliktusokat válthat ki, beleértve a nukleárisakat is” – összegzi a lap.
A dokumentum szerint „a nukleáris elrettentés célja, hogy a potenciális ellenfél megértse, hogy az Oroszországi Föderáció és szövetségesei elleni agresszió esetén elkerülhetetlen a megtorlás”.
Eszerint a nukleáris fegyvereket a következő konkrét helyzetekben lehetne bevetni:
Washington engedélyezte Kijevnek, hogy nagyobb hatótávolságú, az Egyesült Államok által szállított fegyvereket használjon a határ menti orosz területen végrehajtott csapásokhoz. Ezek a támadások azonban korlátozott mértékűek voltak, és úgy tűnik, nem jelentenek olyan egzisztenciális fenyegetést, amely a nukleáris doktrína hatálya alá tartozna. A konfliktus során korábban számos ukrán támadást hajtottak végre olyan orosz légitámaszpontok ellen, amelyek nagy hatótávolságú, nukleáris képességű bombázóknak adnak otthont, valamint a közelmúltban a korai figyelmeztető radarok ellen. Azt mondják, hogy ezek a körülmények indokoltnak tűnnek a nukleáris fegyverek használatára, ahogy azt a doktrína lefekteti – figyelmeztet a lap.
A szentpétervári nemzetközi fórumon Szergej Karaganov, a Kreml tanácsadó külpolitikai szakértője is sürgette Putyint, hogy módosítsa a doktrínát az atomfegyver-használati küszöb csökkentése érdekében.
„Remélem, hamarosan módosul, hogy formális jogot adjon arra, hogy a területünket ért csapásokra nukleáris csapással válaszoljon” – mondta az orosz vezetőnek. Putyin óvatosan válaszolt, mondván, hogy jelenleg nem lát olyan fenyegetést, amely nukleáris fegyverek alkalmazását indokolná, de nyitva tartja a lehetőséget a politika felülvizsgálatára is.
„Ez a doktrína egy élő eszköz, gondosan figyeljük, mi történik a körülöttünk lévő világban, és nem zárjuk ki a doktrína megváltoztatását” – mondta.
Ukrajna nem győzhet, sőt le kell mondania a területének körülbelül 20 százalékáról és persze a Krímről is – vélik a Welt német lap által megkérdezett szakértők, akik elkerülhetetlennek tartják nagyjából fél éven belül a tűzszünetet, a megállapodás azonban akár évekig is eltarthat. Ahogyan a tűzszünet is, kisebb megszakításokkal. A Welt cikkének beszédes címe: Ukrajna zord valósága, amelyről a NATO bennfentesei csak névtelenül akarnak beszélni.
Brüsszelben szinte senki sem várja már el, hogy Ukrajna visszaszerezze elvesztett területeit. De erről senki nem akar beszélni – legalábbis hivatalosan. A Welt számos bennfentes emberrel beszélt, akik borús kilátásaikat egy ténnyel indokolják, amely Európa saját hibája.
Az Oroszország elleni háború ugyanis rosszabbul alakul Kijev számára, mint ahogy az a közvéleményben lecsapódik. Az orosz támadók ismét elfoglaltak két falut a donyecki régióban, Prohresz és Jevhenivka falvakat. Az orosz fegyveres erők egyedül hat nehéz siklóbombát lőttek ki Vovcsanszk városára Harkivtól északra. Eközben Ukrajna úgynevezett gépesített brigádjai – a szám szerinti 31-es, 47-es és 110-es brigádok – egyre nagyobb nyomás alá kerülnek Ocseretyne közelében.
A Donbasszban pedig, az ország keleti részén egyik falu a másik után esik el. Egyre valószínűbb, hogy az oroszok áttörik Ukrajna második védelmi vonalát keleten. Moszkvának sikerült a Harkiv régióba is csapatokat küldeni.
Az ukránok bekapták a csalit
– fogalmaz Markus Reisner ezredes az osztrák védelmi minisztériumból.
Ráadásul az áramellátás egyre bizonytalanabbá válik. Millió ukrán háztartásban gyakran órákig nincs víz vagy áram.
Az EU és a NATO katonai személyzete és diplomatái egyre nagyobb aggodalommal kísérik figyelemmel a fejleményeket az ukrajnai hadszíntéren. Azonban nem beszélnek erről nyilvánosan, hogy ne gyengítsék a nyugati lakosság támogatását, és ne gyengítsék az ukrán katonák harci kedvét a fronton, az Oroszország elleni védekezésben.
A Welt által megkérdezettek azonban, akik a nevük elhallgatását kérték, további részleteket árultak el.
Egyetlen diplomata vagy katonai képviselő sincs, aki arra számít, hogy Ukrajna eléri az Oroszország által 2014 óta a nemzetközi jog megsértésével annektált félsziget, a Krím felszabadítására vonatkozó, saját maga által kitűzött célját.
A beszélgetőpartnerek többsége szerint „Ukrajna nem fog győzni”, ahogy az egyik katonai képviselő egyszerűen fogalmazott. Ez konkrétan azt jelenti, hogy nemcsak a Krím veszne el, hanem más, korábban meghódított területek is – különösen keleten. Ezek alig ötödét teszik ki az ország teljes területének.
A Nyugat célja, hogy Ukrajna ebben az évben még megtartsa pozícióit. Feltételezzük, hogy Oroszország 2025 tavaszán lassan kifogy a lendületből, az orosz offenzíva lassulni fog, és akkor viszont Ukrajna ismét katonai sikereket érhet el
– fogalmazott egy magas rangú közép-európai diplomata, aki saját bevallása szerint kollégáival a múltban számos megbeszélést folytatott a témáról. Ő azonban ezzel a véleményével kisebbségben van.
A legtöbb beszélgetőpartner számára sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a tűzszünet lassan közeledik, valószínűleg a következő hat-kilenc hónapban – függetlenül attól, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke januártól.
Nem látok más lehetőséget, mint a mielőbbi tűzszünetet. Ez a helyzet aztán eltarthat évekig, a tűzszünet helyi jellegű megsértéseivel, amelyek újra és újra előfordulnak, aztán folytatódik újra a tűzszünet
– mondta egy magas rangú diplomata. Arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem használná-e ki a tűzszünet idejét csapatai megerősítésére, hogy aztán újra támadjon, a diplomata azt mondta: „A Nyugatnak arra is ki kell használnia az időt, hogy javítsa védelmi képességeit. Akkor az is lehetséges lesz, hogy elrettentse Oroszországot egy további előrenyomulástól”.
Vannak itt kérdések. Miért hitt a Nyugat Ukrajna győzelmében? És a tűzszünet a nyugati katonák és diplomaták számára miért tűnik egyre reálisabbnak?
– írják.
Brüsszelben azt feltételezik, hogy a Nyugat nem fogja olyan szintre emelni az Ukrajnának nyújtott katonai támogatását, amely lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy nagyszabású, sikeres hadműveletet indíthasson.
Washingtonban és Berlinben a háború eszkalálódásától és Putyin kiszámíthatatlanságától való félelem egyszerűen túl nagy
– vélekednek egyöntetűen katonai körök. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a kulcsfontosságú nyugati politikusok, mint Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár, attól tartanak a katonai szakértők szerint, hogy Putyin nyomás hatására taktikai atomfegyvereket vethet be, vagy hogy az Orosz Föderáció felbomolhat, így a több mint 6000 orosz nukleáris robbanófej terroristák vagy vérszomjas diktátorok kezébe kerülhet, mint például Ramzan Kadirov csecsen vezető.
Ez a vélekedés pedig egyfajta „érv” amellett, hogy a Nyugat továbbra is „arányérzékkel” kezelje a fegyverszállításait. Másrészt Brüsszel is elismeri, hogy Oroszország, Ukrajnával ellentétben, képes arra, hogy újra és újra új tartalékosokat mozgósítson.
Kijev szerint jelenleg 520 ezer orosz katona van az országban. Az év végére az ukrán főparancsnok, Olekszandr Szirszkij szerint akár 690 ezren is lehetnek.
Moszkva másik előnye az olajból származó milliárdos bevétel – a nyugati szankciók ellenére. A háború kezdete óta Oroszország – a finn Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont (CREA) szerint – 700 milliárd eurót keresett. Ebből könnyen finanszírozni tudja a háború növekvő költségeit, ráadásul a fegyvergyártás is teljes gőzzel folyik.
A NATO európai szövetséges főparancsnoka, Christopher Cavoli szerint Oroszország jelenleg évente hárommillió tüzérségi lövedéket tud előállítani.
Ez több mint háromszorosa annak, amit az Egyesült Államok tudott előállítani a háború elején, és több lőszer, mint amennyit a 32 NATO-szövetségesünk együttvéve tudott gyártani
– hívta fel a figyelmet Cavoli.
Az ukrán elnök nemrég mutatott először hajlandóságot arra, hogy közvetlenül tárgyaljon Oroszországgal a novemberi béketárgyalásokon. Néhány nappal ezelőtt azt is mondta: „Azt hiszem, mindannyian megértjük, hogy a háborúnak a lehető leghamarabb véget kell vetni”. A múlt hét végén aztán Zelenszkij látszólag visszalépett: nem tud belemenni a tűzszüneti követelésekbe, amíg Oroszország ukrán területeket tart megszállva – mondta az NHK japán műsorszolgáltatónak adott interjúban.
Az elnök tehát ingadozik – miközben az ukránok 44 százaléka úgy gondolja a Razumkov Központ felmérése szerint, hogy most van itt az ideje a tárgyalásoknak. Brüsszelben azt is beszélik: fennáll a veszélye annak, hogy a tűzszünettel esetleg Zelenszkij örökre „kiírja” magát a politikából.