tóth gabi
A védelmi beruházás nagyjából 60 millió euróba (24 milliárd forint) fog kerülni.
Több száz katonai bunkert telepít az Oroszországgal közös határára Észtország - jelentette hétfőn az ERR észt közszolgálati hírcsatorna. A portál beszámolója szerint az építési munkálatok legkésőbb ősszel kezdődnek meg, és ha minden tervek szerint alakul, jövő nyárra be is fejeződnek.
Az észt kormány tájékoztatása szerint a 294 kilométeres orosz-észt határra egy 600 bunkerból álló erődrendszert húznának fel. A létesítmények pontos helyét egyelőre nem határozták meg, ugyanakkor a bunkerek beszerzési eljárása már lezárult. A hatósági dokumentáció szerint három különböző bunker-modell van versenyben, melyeken terheléses teszteket fognak elvégezni, hogy kiválasszák a legalkalmasabbat. A prototípusokat többek közt 155 milliméteres tüzérségi ágyúval is célba veszik, hogy megvizsgálják az ellenállóképességüket.
Az Állami Védelmi Beruházási Központ infrastrukturális osztályának vezetője azt mondta, hogy a bunkereket elsősorban állami tulajdonú földterületen húznák fel, de az év végéig tárgyalni fognak a magántulajdonosokkal is, ha az ő területüket választanák ki. Az ügynökség közlése szerint a védelmi beruházás nagyjából 60 millió euróba (24 milliárd forint) fog kerülni.
- fogalmazott Hanno Pevkur észt védelmi miniszter, aki átgondolt projektnek nevezte a bunkerek építését.
Észtországnak nem ez az első kísérlete arra vonatkozóan, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben. Tavaly novemberben a helyi hatóságok betonakadályokat építettek az orosz-észt határon található Narva város köré.
Január elején az ellenzéki Konzervatív Néppárt országgyűlési képviselője, Leo Kunnas azt javasolta, hogy az orosz határnál létesítsenek védelmi aknákat is.
A litván főváros, Vilnius önkormányzata pedig a múlt héten jelentette be, hogy az év végéig az egész várost páncéltörő akadályokkal veszi körbe. Valdas Benkunskas vilniusi polgármester azt mondta, hogy a város „az egyik fő katonai célpont, ezért a katonai intézkedések mellett mindent meg kell tenni annak védelme érdekében. ”
Moszkva korábban többször is hangoztatta, hogy nem jelent fenyegetést az észak-atlanti szövetség egyetlen országára sem, azonban nem fogja figyelmen kívül hagyni az érdekeit potenciálisan veszélyeztető lépéseket. A Kreml álláspontja szerint nyitott a párbeszédre, de ehhez a Nyugatnak fel kell hagynia az Európa felfegyverzésével. Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy nem szeretne közvetlen katonai összecsapást a NATO-val, de ha a másik fél ezt tervezi, akkor készen áll rá.