Ma átvesszük az Európai Uniós soros elnökségét: kemény csaták várnak ránk Brüsszelben

Durva heteken van túl az Európai Unió és Brüsszel: a június 9-i európai parlamenti választások után múlt csütörtökön és pénteken kétnapos csúcstalálkozón alkudoztak az európai vezetők - és a vége egy szégyenletes alku lett. Mint Orbán Viktor fogalmazott: létrejött a háborúpárti koalíció, és az európai vezetők elárulták a szavazóikat. A Néppárt a jobboldali szavazatokat átvitte a baloldalra, és így osztozkodtak a hatalmi pozíciókon - miközben háborúpárti vezetőket választottak Európa élére, és gyorsítják az EU sodródását a háború felé.

Ebben a nehéz helyzetben jött el ma az a pillanat, amikor Magyarország fél évre átveszi az EU tanácsának soros elnökségét. Ezt a szerepet legutóbb 2011-ben vállalhatta hazánk, így ismét lehetőség nyílik arra, hogy a magyar kormány hat hónapra a kontinens politikai fókuszába kerüljön. De mit is jelent pontosan az elnökség, és milyen tervekkel készül Magyarország erre a feladatra? 

Az EU Tanácsának elnöksége fontos szerepkör, hiszen az elnökséget betöltő ország képviselője vezeti a Tanács üléseit, biztosítja a jogalkotás szabályszerűségét és az uniós politikai program folyamatosságát. Ezen kívül a tagállamok közötti együttműködéseket is segíti, és koordinálja a többi uniós intézménnyel való együttműködést. Az elnökség együtt dolgozik az Európai Tanács elnökével és az Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselőjével is. Fontos megjegyezni, hogy bár a nevek hasonlóak, az Európai Tanács és az EU Tanácsa két különböző szerv: mi az EU Tanácsát fogjuk vezetni.
Magyarország tehát 2024. július 1-től december végéig irányítja az EU Tanácsát.
A magyar kormány hét prioritást határozott meg a fél éves elnökség időszakára.
1. Az új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadása: Magyarország célja, hogy Európa gazdasági erejét és innovációs képességeit megerősítse, hogy versenyképesebbé váljon a globális piacon.
2. Az európai védelempolitika megerősítése: A biztonság fokozása érdekében Magyarország nagyobb hangsúlyt helyez a közös európai védelem és biztonsági politikák fejlesztésére.
3. Az illegális migráció megfékezése: Az illegális bevándorlás megállítása továbbra is kiemelt cél, a határok védelmének megerősítésével.
4. A nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának előremozdítása: Magyarország támogatja a nyugat-balkáni országok uniós integrációját, így hozzájárulva a régió stabilitásához és fejlődéséhez.
5. Stratégiai vita indítása a kohéziós politika jövőjéről: A kohéziós politika jövője kiemelt téma lesz, amely célja az uniós régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése.
6. Gazdaközpontú agrárpolitika: Magyarország támogatja a mezőgazdasági termelők érdekeit védő, fenntartható agrárpolitika kialakítását.
7. Demográfiai kihívások kezelése: A demográfiai problémák megoldása érdekében Magyarország a családpolitikák és a szociális rendszerek fejlesztésére koncentrál.
A magyar kormány az elnökség mottójának a „Make Europe Great Again”, azaz „Tegyük újra naggyá Európát” jelszót választotta, ami kifejezi a törekvést egy erősebb és egységesebb Európa megteremtésére.
Az elnökség szerepe közvetlenül hat 450 millió európai állampolgár életére, hiszen az EU Tanácsának döntései rengeteg ember mindennapjait befolyásolják. A soros elnökségek rendszere az európai integráció bölcsőjéhez vezethető vissza és lehetőséget ad arra, hogy minden tagállam fél évre a kontinens politikai középpontjába kerüljön, segítve az Unió zökkenőmentes működését. Az előttünk álló fél év izgalmas és kihívásokkal teli időszak lesz - különösen a mai, háborús környezetben...