Kiszivárgott részletek: háttéralkuk dönthetik el Európa jövőjét

Az Európai Unió állam- és kormányfői nem hivatalos munkavacsorán vettek részt hétfő este. A cél az volt, hogy tisztázzák a jövő heti hivatalos uniós csúcsának legfontosabb kérdéseit.

Giorgia Meloni

Európai Tanács

háttéralku

Orbán Viktor

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben az éjszakába nyúló megbeszélés végén újságíróknak nyilatkozva közölte: noha megállapodás nem született az uniós csúcsvezetők személyéről, a soron kívüli munkavacsora jó alkalom volt a véleménycserére, az európai parlamenti választások eredményének áttekintésére és a tagállami vezetők hivatalos, jövő hét második felére tervezett brüsszeli csúcstalálkozójának előkészítésére.

Kik az esélyesek?

Információk szerint a tagállami vezetők legtöbbjének támogatását a legfontosabb pozíciókra a jelenlegi állás szerint a következő politikusok élvezik:

az Európai Bizottság elnöki tisztségét ismét Ursula von der Leyen töltheti be;

az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnök kerülhet;

az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet;

az Európai Parlament elnöke pedig Roberta Metsola maradhat.

Hétfő este első alkalommal ült össze az Európai Tanács az európai parlamenti választások után.

Orbán Viktor titkos alkukról posztolt

A magyar miniszterelnök késő éjszaka írt bejegyzést a legnagyobb közösségi oldalakra, ebben arról ír, hogy Brüsszelben semmibe vették az emberek akaratát:

Az európai választás eredménye egyértelmű: a jobboldali pártok megerősödtek, a baloldal és a liberálisok teret vesztettek. A Néppárt viszont ahelyett, hogy a választókra hallgatott volna, végleg összeállt a baloldallal és a liberálisokkal: a mai napon alkut kötöttek és leosztották egymás között az EU vezető pozícióit. Fittyet hánynak a valóságra, fittyet hánynak az európai választás eredményére, és fittyet hánynak az európai emberek akaratára. Ne legyünk naivak: tovább fogják támogatni a migrációt, és még több pénzt és fegyvert küldenek az orosz-ukrán háborúba. Mi ebbe nem nyugszunk bele! Egyesíteni fogjuk az európai jobboldal erőit, és küzdeni fogunk a migráció- és háborúpárti bürokratákkal.

A tegnap esti történésekkel a POLITICO információi szerint egy másik fontos szereplő, az Olaszországot vezető Giorgia Meloni is rendkívül elégedetlen volt.

Mikor születhet végleges döntés?

Egyelőre még nem lehet pontos dátumot mondani, Emmanuel Macron francia elnök távozásakor például úgy fogalmazott, hogy az uniós vezetői pozíciókról szóló döntésnek „még érnie kell.” Hozzátette, hogy bár nem akar túlzottan optimista lenni, úgy véli, közel van a megállapodás. Hangsúlyozta azonban, hogy a végleges megállapodásra nem biztos, hogy a június 30-án és július 7-én tartandó francia választások előtt sor kerül.

Az Európai Tanács elnöke úgy véli: a következő héten további egyeztetésekre lesz szükség, hogy az álláspontok közeledjenek, ugyanis a június 27-28-i EU-csúcson szükséges döntést hozni az uniós csúcsvezetők személyéről és előrehaladást kell elérni az Európai Unió stratégiai menetrendjéről, arról, hogy az EU milyen irányvonalat és célokat kövessen a 2024-2029-es időszakban.

Fontos megbeszéléseket folytatott Orbán Viktor Brüsszelben

Mindeközben Brüsszelben arra is fény derült, hogy alakul az európai jobboldali erők összefogása: a magyar miniszterelnök fontos megbeszéléseket folytatott Giorgia Meloni olasz kormányfővel, Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnökkel és Janez Jansával egykori szlovén kormányfővel is.

Szintén kétoldalú megbeszélésre került sor Orbán Viktor és Mark Rutte között, utóbbi a legesélyesebb személy a NATO-főtitkári címre. A magyar kormány korábban úgy nyilatkozott, hogy nem támogatják a leköszönő holland kormányfő jelöltségét, helyett egy közép-európai embert tudnának elképzelni a katonai szövetség élére.

A jelek szerint azonban Orbán Viktor a hétfői tárgyalást követően mégis támogathatja Ruttet, aki - sajtó információk szerint - akár írásba is adná, hogy a támogatásért cserébe, hogy Magyarországnak nem kell részt vennie az Ukrajnát támogató NATO-tevékenységekben, beleértve az ukrán csapatok kiképzését és Kijev hosszú távú finanszírozását.