Az Európai Uniónak Európa békéjét kell szavatolnia

Az Európai Uniónak (EU) mindenekelőtt Európa békéjét és biztonságát kell szavatolnia, egykor az alapító atyák is ezzel a céllal hozták létre az európai államok közösségét, és ma is ezt várják az európai emberek – hangsúlyozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn a Facebookon.

Sajtótájékoztató az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségéről Fotó: Lakatos Péter

Bóka János a közösségi oldalára feltöltött videóban azt mondta: a 2024-es magyar EU-elnökségre válságos időkben kerül sor. A miniszter a kihívások között említette a szomszédságunkban dúló háborút, a hanyatló európai versenyképességet, az EU kereskedelmi kapcsolataiban erősödő feszültségeket, a migrációs válságot, a forrongó európai agráriumot, valamint a demográfiai kihívásokat is.

– jelentette ki Bóka János.
Rögzítette: a magyar elnökség ezekért a célokért fog dolgozni.

Magyarország olyan európai uniós elnökségi időszakot szeretne lebonyolítani, amely valóban képes arra, hogy feltámassza és a padlóról felállítsa az Európai Uniót – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Orbán Balázs szerint az uniós elnökség olyan lehetőség, amit ki kell használni, hogy Európa erősebb legyen és a magyar nemzeti érdeket minél jobban tudják uniós szinten is képviselni.

Az igazgató Orbán Viktor miniszterelnöknek a napokban Rómába, Párizsba és Berlinbe tervezett látogatásáról azt mondta, az elnökséget megelőzően minden elnökségi vezetés intenzív konzultációt folytat a legfontosabb tagállamok vezetőivel, tájékoztatja őket az elnökségi programról, politikai támogatást kér.

Ez az Európában bevett diplomáciai kör része, és az, hogy Párizsban, Berlinben és Rómában is fogadják a magyar kormányfőt, azt mutatja, sokan számítanak a magyar elnökségre, arra hogy sikerül új irányt szabni az uniónak – mutatott rá.

Orbán Balázs hozzátette: vannak egyetértési pontok és vannak olyan pontok, amelyeket máshogy látnak az állam- és kormányfők, „de a dolog lényege az, hogy Magyarország egy egyértelmű felhatalmazást kapott a június 9-i választásokon”, a magyar választók egyértelműen elmondták, milyen jövőt szeretnének Európának, véleményt nyilvánítottak az elmúlt ötéves intézményi teljesítményről, meglehetősen lesújtó véleményt fogalmaztak meg.

Kiemelte,

az uniós elnökség előkészítésének felelősei úgy állították össze az elnökségi programot, hogy annak kérdéseiben lehetőség szerint minden tagállam képes legyen együttműködni, ez az eredményes elnökségi időszak feltétele.

„Az elnökségi prioritásoknak egy közös célja van, az, hogy Európát újra megerősítsük, újra naggyá tegyük Európát, ez is az elnökségi szlogenünk, ami jól kifejezi a céljainkat” – mondta. Orbán Balázs szerint Magyarország számíthat rá, hogy Európa meghatározó politikusai segítik a magyar elnökséget, mert mindenki érdekelt Európa megújításában.

A magyar elnökség kiváló lesz, mert Magyarország az elmúlt öt évben sok tapasztalatot gyűjtött, mi és miért nem működik, a magyar megközelítések mindig innovatívak, figyelembe veszik az eltérő érdekeket is, mert ha valaki, akkor Magyarország sokat szenvedett az elmúlt öt évben a kettős mércétől, az elhallgattatásra tett kísérletektől, tudja, hogyan kell és lehet kompromisszumra jutni az uniós döntéshozatalban – mondta.

Hozzátette: az év második felében az Amerikai Egyesült Államokban is választásokat tartanak, és ha a republikánus politikai erők kerülnek hatalomra, a magyar elnökség komoly konstruktív szerepet játszhat az új elnöki adminisztráció és az európai intézmények közötti kapcsolatok felépítésében.

A magyar-német kapcsolatokról azt mondta, Magyarország és Németország nagyon hasonlóan látja Európa jövőjét az átalakuló világrendben. Olyan Európát szeretnének, amelyik nyitott és egyre intenzívebb kapcsolatokat, gazdasági kapcsolatokat tart fenn a világ többi részével, mert Európa a világ többi részéhez képest kis piac, az értékesítés az Európán kívüli piacokra kitörési lehetőséget jelent.

Orbán Balázs kiemelte: az elmúlt évek elhibázott brüsszeli politikája miatt bekövetkezett versenyképességromlás olyan kihívás, amelyre mindenki szeretne válaszokat találni.

Mindenki olyan Európát szeretne, amely nem nehezíti, hanem könnyíti az európai cégek, vállalkozások életét és a versenyt, olyan pénzügyi intézményrendszert szeretne, amely támogatja és nem visszahúzza például a hitelezést vagy a növekedést – tette hozzá.

A politikai igazgató az illegális migrációról azt mondta, hogy az minden országot másként sújt.

Vannak országok, amelyeknek már integrációs problémáik vannak, Magyarország nem szeretne ilyen problémákat, ezért határvédelmi intézkedésekben gondolkodik, de remélik, abban minden európai ország egyet tud érteni, hogy több illegális bevándorlót ne engedjenek be az európai kontinensre, és talán egységet lehet teremteni az ehhez szükséges külpolitikai, szabályozási, finanszírozási és egyéb kezdeményezésben – jegyezte meg.

Orbán Balázs utalt arra, hogy Magyarország az uniós választások utáni időszakra időzítve kapta meg azt a bírósági döntést, amely soha nem látott mértékű bírsággal sújtja a magyar határvédelmi rendszert.

Nemcsak arról van szó, hogy nem támogatják a magyar határvédelmi rendszert, amely az egyik leghatékonyabb az unióban, hanem még arra is köteleznék Magyarországot, hogy bontsa le, és ha ezt nem teszi, akkor az uniós forrásokkal összemérhető mértékű bírságot kellene fizetnie – mondta. Úgy vélte: ebből látszik, hogy a brüsszeli bürokrácia továbbra is migrációpárti maradt.

„Nekünk ebben az ellenszélben kell dolgozni, és ebben az ellenszélben kell azokkal a tagállamokkal együttműködni, amelyek szeretnék az illegális migrációt megállítani, és nyomást kell helyezni a brüsszeli intézményrendszerre, változtasson ezen a politikán, különben nagyon nagy baj lesz a végén” – fogalmazott.

Orbán Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy az unió elmúlt ötéves elhibázott politikájának felelősei továbbra is össze szeretnének fogni, kiszorítanák az együttműködésből a jobboldali erőket, és tulajdonképpen arra a folytatásra szavaznak, amely Európának versenyképességi romlást, elrontott zöld átmenetet, katasztrófába fordult migrációs politikát, elhibázott szankciós politikát jelentett.

Jelezte, azon fognak dolgozni, hogy képesek legyenek együttműködni az elmúlt választásokon előre tört jobboldali erők, ebben kulcsfontosságú Olaszország és Franciaország szerepe. Az együttműködés kereteinek kialakításában aktívan közreműködik Magyarország, amely a szuverenista erők fontos tagjaként meg fogja találni a helyét az újraformálódó jobboldali együttműködésben – mondta.

„Make Europe great again!”, vagyis „Újra naggyá tesszük Európát!” lesz az uniós magyar elnökség jelmondata – jelentette be Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségének hivatalos prioritásait, közösségi oldalait és vizuális megjelenését bemutató sajtótájékoztatón kedden a Várkert Bazárban.

A miniszter úgy fogalmazott: a választott jelmondat aktív és cselekvő elnökségre utal, egyúttal azt is szimbolizálja, hogy „együtt erősebbek vagyunk, mint külön.”

Szavai szerint a jelmondat megjeleníti azt a felfogást, hogy Európa önálló globális szereplővé tud válni. Képes stratégiai érdekeit hatékonyan képviselni, nemcsak partnerekkel és szövetségesekkel együttműködve, de önállóan is, ha kell – magyarázta.

Bóka János hangsúlyozta, Magyarország rendkívüli helyzetben látja el az elnökségi feladatokat július 1. és december 31. között. „Európát a szomszédunkban zajló háború, a globális versenytársaktól való leszakadás, a sérülékeny biztonsági helyzet, az illegális migráció, a természeti katasztrófák, a klímaváltozás hatásai és a demográfiai helyzet egyaránt közös kihívás elé állítják” – fogalmazott.

Emellett 2024 az átmenet éve az unióban – folytatta, megjegyezve: a magyar elnökségnek az újonnan felálló Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal együttműködve kell biztosítania az intézményi átmenet zavartalanságát. Az elnökségnek Európa békéjét és biztonságát kell szolgálnia – jelentette ki, hozzátéve: a magyar elnökség Európa valódi problémáira valódi megoldásokat keres.

„Elnökségként tisztességes közvetítők leszünk, akik lojálisan együttműködnek majd minden tagállammal és intézménnyel”

– szögezte le. Felidézte azt is: Magyarország húsz éve tagja az EU-nak, 13 évvel ezelőtt pedig elnökölte már az EU tanácsát, „tapasztalatunk tehát van.”

A miniszter ismertetése szerint a fél év során körülbelül 1500 tanácsi munkacsoportülést fognak lebonyolítani, 37 formális tanácsülést terveznek Brüsszelben és Luxemburgban, továbbá 230 elnökségi rendezvényt szerveznek Magyarországon.

Utóbbiak között 16 informális tanácsülést, egy informális Európai Tanács-ülést és az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját. Bóka János közölte: összesen hét prioritást határoztak meg az elnökség számára, ezek azok a területek, amelyekkel kiemelten szeretnének foglalkozni.

Az EU versenyképességének és gazdasági növekedésének ösztönzésére új európai versenyképességi megállapodást fogadnak el – ismertette. Hozzátette: támogatni fogják az európai védelmi ipar és innováció megerősítését, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködést. Partnerségi megállapodásokat kötnek a külső határok védelmére és a migrációt kiváltó okok kezelésére – mondta.

Jelezte azt is: „érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles” bővítési politikát folytatnak, melynek során a Nyugat-Balkán minden tagjelölt országának bővítési folyamatában „tesznek egy lépést előre”.

Mindemellett stratégiai vitát indítanak a kohéziós politika jövőjéről, gazdaközpontú agrárpolitikát támogatnak, „ami garantálja Európa élelmezés-biztonságát és tisztességes megélhetést biztosít a gazdáknak”.

A demográfiai kérdéseket pedig minden tanácsi formációban napirendre tűzik – tudatta a miniszter, aki szerint a magyar elnökség nem ígér csodát, de a továbblépés és a változás lehetőségét hordozza magában. A magyar elnökség sikere egész Európa sikere lesz – húzta alá.

Kovács Zoltán, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos közölte:

a hivatalos elnökségi naptárban 177 esemény szerepel, köztük 16 miniszteri ülés és 2 nagy csúcstalálkozó.

Elmondta, az események fő helyszíne a Várkert Bazár lesz. Várhatók rendezvények többek között a Bálna rendezvényközpontban, egyetemeken, minisztériumokban, de a Néprajzi Múzeumban vagy a Puskás Arénában is.

A miniszteri szintű külföldi delegációkat a Liszt Ferenc repülőtér T1 elnökségi terminálján fogják várni, amit mintegy 40-60 napig vesznek majd igénybe – jelezte Kovács Zoltán, megjegyezve: igyekeznek „a lehető legkisebb zavart kelteni a város életében.”

Elmondta: a magyar elnökség logóját díszítő Rubik-kocka a magyar találékonyságra és problémamegoldó képességre, valamint az európai ügyek bonyolultságára utal. Rámutatott: a kocka 27 elemből tevődik össze, pont ahány tagállama van az EU-nak.

„Bár sokszor sokféleképpen gondolkodunk, a kocka lehetőséget ad arra, hogy amikor kirakják, egyszerre jelenjen meg benne az európai egység és a tagállamok, a nemzetek akarata, érdeke. A kettő dolog igenis összeegyeztethető” – fogalmazott a választott szimbólum kapcsán Kovács Zoltán.

A kormánybiztos kitért arra is, hogy már elindult a www.hu24eu.hu oldal, ahol a magyar uniós elnökséggel kapcsolatos legfrissebb hírek érhetők el.

Bóka János elmondta: 2024 második felében Magyarország rendkívüli helyzetben látja el az unió soros elnökségét. A háború, a globális versenytársaktól való leszakadás, a törékeny biztonsági helyzet, a migráció, a klímaváltozás és a demográfiai helyzet egész Európát kihívás elé állítják.

Hangsúlyozta: A magyar elnökségnek az újonnan felálló parlamenttel kell biztosítania az átmenet zavartalanságát. Hazánk 20 éve tagja az EU-nak és voltunk már soros elnökök, így tapasztalatunk is van. Magyarország markáns Európa-politikát folytat és víziónk tükröződni fog a magyar elnökség munkájában is.

Elnökségünk alatt mindenekelőtt Európa békéjét és biztonságát kell szavatolnunk. A magyar kormány 7 pontban foglalta össze a legfontosabb elnökségi célokat:

1. Az EU versenyképességének és gazdasági növekedésének ösztönzésére új megállapodást fogadunk el.
2. Támogatni fogjuk az európai védelmi ipar és innováció megerősítését, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködést.
3. A külső határok védelmére és a migrációt kiváltó okok kezelésére külső partnerségeket alakítunk ki.
4. Kiegyensúlyozott és hiteles bővítési politikát folytatunk, külön figyelve a nyugat-balkáni térségre.
5. Stratégiai vitát indítunk a kohéziós politika jövőjéről, ami már évtizedek óta sikeres a válságkezelésekben és a növekedés elősegítésében.
6. Gazdaközpontú agrárpolitikát támogatunk, ami garantálja Európa élelmezés-biztonságát.
7. A demográfiai kérdéseket minden formában és fórumon napirendre tűzzük.
    

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét július 1-től betöltő Magyarország jó alternatívát kínálhat az EU jelenlegi politikájával szemben – mondta Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) elnöke a szervezésükben létrejött, Szuverenitás és integráció – Magyarország húsz éve az EU-ban című konferencián korábban, Budapesten.