A magyar EU- elnökség sikere egész Európa sikere lesz

„Make Europe great again!”, vagyis „Újra naggyá tesszük Európát!” lesz az uniós magyar elnökség jelmondata – jelentette be Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségének hivatalos prioritásait, közösségi oldalait és vizuális megjelenését bemutató sajtótájékoztatón kedden a Várkert Bazárban.

A miniszter úgy fogalmazott: a választott jelmondat aktív és cselekvő elnökségre utal, egyúttal azt is szimbolizálja, hogy „együtt erősebbek vagyunk, mint külön.”

Szavai szerint a jelmondat megjeleníti azt a felfogást, hogy Európa önálló globális szereplővé tud válni. Képes stratégiai érdekeit hatékonyan képviselni, nemcsak partnerekkel és szövetségesekkel együttműködve, de önállóan is, ha kell – magyarázta.

Bóka János hangsúlyozta, Magyarország rendkívüli helyzetben látja el az elnökségi feladatokat július 1. és december 31. között. „Európát a szomszédunkban zajló háború, a globális versenytársaktól való leszakadás, a sérülékeny biztonsági helyzet, az illegális migráció, a természeti katasztrófák, a klímaváltozás hatásai és a demográfiai helyzet egyaránt közös kihívás elé állítják” – fogalmazott.

Emellett 2024 az átmenet éve az unióban – folytatta, megjegyezve: a magyar elnökségnek az újonnan felálló Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal együttműködve kell biztosítania az intézményi átmenet zavartalanságát. Az elnökségnek Európa békéjét és biztonságát kell szolgálnia – jelentette ki, hozzátéve: a magyar elnökség Európa valódi problémáira valódi megoldásokat keres.

„Elnökségként tisztességes közvetítők leszünk, akik lojálisan együttműködnek majd minden tagállammal és intézménnyel”

– szögezte le. Felidézte azt is: Magyarország húsz éve tagja az EU-nak, 13 évvel ezelőtt pedig elnökölte már az EU tanácsát, „tapasztalatunk tehát van.”

A miniszter ismertetése szerint a fél év során körülbelül 1500 tanácsi munkacsoportülést fognak lebonyolítani, 37 formális tanácsülést terveznek Brüsszelben és Luxemburgban, továbbá 230 elnökségi rendezvényt szerveznek Magyarországon.

Utóbbiak között 16 informális tanácsülést, egy informális Európai Tanács-ülést és az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját. Bóka János közölte: összesen hét prioritást határoztak meg az elnökség számára, ezek azok a területek, amelyekkel kiemelten szeretnének foglalkozni.

Az EU versenyképességének és gazdasági növekedésének ösztönzésére új európai versenyképességi megállapodást fogadnak el – ismertette. Hozzátette: támogatni fogják az európai védelmi ipar és innováció megerősítését, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködést. Partnerségi megállapodásokat kötnek a külső határok védelmére és a migrációt kiváltó okok kezelésére – mondta.

Jelezte azt is: „érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles” bővítési politikát folytatnak, melynek során a Nyugat-Balkán minden tagjelölt országának bővítési folyamatában „tesznek egy lépést előre”.

Mindemellett stratégiai vitát indítanak a kohéziós politika jövőjéről, gazdaközpontú agrárpolitikát támogatnak, „ami garantálja Európa élelmezés-biztonságát és tisztességes megélhetést biztosít a gazdáknak”.

A demográfiai kérdéseket pedig minden tanácsi formációban napirendre tűzik – tudatta a miniszter, aki szerint a magyar elnökség nem ígér csodát, de a továbblépés és a változás lehetőségét hordozza magában. A magyar elnökség sikere egész Európa sikere lesz – húzta alá.

Kovács Zoltán, az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos közölte:

a hivatalos elnökségi naptárban 177 esemény szerepel, köztük 16 miniszteri ülés és 2 nagy csúcstalálkozó.

Elmondta, az események fő helyszíne a Várkert Bazár lesz. Várhatók rendezvények többek között a Bálna rendezvényközpontban, egyetemeken, minisztériumokban, de a Néprajzi Múzeumban vagy a Puskás Arénában is.

A miniszteri szintű külföldi delegációkat a Liszt Ferenc repülőtér T1 elnökségi terminálján fogják várni, amit mintegy 40-60 napig vesznek majd igénybe – jelezte Kovács Zoltán, megjegyezve: igyekeznek „a lehető legkisebb zavart kelteni a város életében.”

Elmondta: a magyar elnökség logóját díszítő Rubik-kocka a magyar találékonyságra és problémamegoldó képességre, valamint az európai ügyek bonyolultságára utal. Rámutatott: a kocka 27 elemből tevődik össze, pont ahány tagállama van az EU-nak.

„Bár sokszor sokféleképpen gondolkodunk, a kocka lehetőséget ad arra, hogy amikor kirakják, egyszerre jelenjen meg benne az európai egység és a tagállamok, a nemzetek akarata, érdeke. A kettő dolog igenis összeegyeztethető” – fogalmazott a választott szimbólum kapcsán Kovács Zoltán.

A kormánybiztos kitért arra is, hogy már elindult a www.hu24eu.hu oldal, ahol a magyar uniós elnökséggel kapcsolatos legfrissebb hírek érhetők el.

Bóka János elmondta: 2024 második felében Magyarország rendkívüli helyzetben látja el az unió soros elnökségét. A háború, a globális versenytársaktól való leszakadás, a törékeny biztonsági helyzet, a migráció, a klímaváltozás és a demográfiai helyzet egész Európát kihívás elé állítják.

Hangsúlyozta: A magyar elnökségnek az újonnan felálló parlamenttel kell biztosítania az átmenet zavartalanságát. Hazánk 20 éve tagja az EU-nak és voltunk már soros elnökök, így tapasztalatunk is van. Magyarország markáns Európa-politikát folytat és víziónk tükröződni fog a magyar elnökség munkájában is.

Elnökségünk alatt mindenekelőtt Európa békéjét és biztonságát kell szavatolnunk. A magyar kormány 7 pontban foglalta össze a legfontosabb elnökségi célokat:

1. Az EU versenyképességének és gazdasági növekedésének ösztönzésére új megállapodást fogadunk el.
2. Támogatni fogjuk az európai védelmi ipar és innováció megerősítését, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködést.
3. A külső határok védelmére és a migrációt kiváltó okok kezelésére külső partnerségeket alakítunk ki.
4. Kiegyensúlyozott és hiteles bővítési politikát folytatunk, külön figyelve a nyugat-balkáni térségre.
5. Stratégiai vitát indítunk a kohéziós politika jövőjéről, ami már évtizedek óta sikeres a válságkezelésekben és a növekedés elősegítésében.
6. Gazdaközpontú agrárpolitikát támogatunk, ami garantálja Európa élelmezés-biztonságát.
7. A demográfiai kérdéseket minden formában és fórumon napirendre tűzzük.
    

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét július 1-től betöltő Magyarország jó alternatívát kínálhat az EU jelenlegi politikájával szemben – mondta Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) elnöke a szervezésükben létrejött, Szuverenitás és integráció – Magyarország húsz éve az EU-ban című konferencián korábban, Budapesten.

Felidézve Romano Prodi, az Európai Bizottság akkori elnökének beszédét, hozzátette: az új tagállamok felvételével az EU a kontinens öt évtizedes hidegháborús, majd ideológiai megosztottságát lezárva olyan közösséget akart létrehozni, amelyben a tagok osztályrésze azonos lesz; így az egységesebb közösség jobb válaszokat adhat majd az Európát érintő kihívásokra. Gladden Pappin megállapította, hogy húsz év elteltével ismét ideológia alapú harcok színterévé vált az európai kontinens.

A rendszerváltás után a magyar politikai elit megkérdőjelezhetetlen prioritásként kezelte az ország európai integrációját, az egyéni szabadságot és a szabad munkavállalás lehetőségét. Az uniós tagságtól a gazdasági fejlődést és az életszínvonal emelkedését remélték, mert a 2004-es csatlakozással a világ legnagyobb egységes belső piaca jött létre. Ez valóban pozitív hatással volt a közép-európai országok gazdasági teljesítményére és növekedésére, az innováció elősegítésére; Magyarország pedig sikeresen töltötte be ebben a folyamatban a Kelet és Nyugat közötti híd szerepét.

Ám eközben egy intézményi reform is kezdetét vette az EU-ban, ami mára már olyan föderális Európa kialakítását vette célba, amely egyre kevésbé veszi figyelembe nemcsak az egykori európai közösségi projekt alapvetéseit, hanem a tagállami sajátosságokat és elvárásokat is – emelte ki. Ezek pedig egykor arra épültek, hogy a kontinens dinamizmusa az erős nemzetállamokon alapszik, ezek fejlődését pedig csak lassíthatják a föderatív elképzelések korlátozó intézkedései. Ennek bizonyítéka, hogy Európa gazdasági versenyképessége az utóbbi években csökkent, a társadalmi és szociális kohéziója pedig jelentősen gyengült – mondta.

Ezért a magyar kormány 2010-től arra kényszerült, hogy saját nemzeti érdekeit védve önálló kezdeményezésekkel érvényesítse például az energiaszuverenitását és gazdasági növekedésének fenntartását. Az EU vezetése azonban mindezt egyre rosszabb szemmel nézte, majd később egy külön politikai cselekvési tervet dolgozott ki a fő kérdésekben önállóan gondolkodó tagországok ellen. Az eredmény pedig az lett, hogy a Magyarországnak alanyi jogon járó uniós források mintegy kétharmada egyfajta büntetésként jelenleg is be van fagyasztva.

Ez ellentétes a magyar elgondolással, amely olyan Európai Uniót képzelt el, ahol az erős nemzetállamok nem egymást zsarolva, hanem segítve tudnak úrrá lenni a nehézségeken – mondta. Gladden Pappin szerint az európai egyesült államok nem felelne meg az európai emberek elvárásainak, ezért pozitív változásokat remél a magyar uniós elnökségtől; hiszen úgy látja, az EU-nak olyan új koncepcióra és politikára lenne szüksége, amely erősebb és jelentősebb tényezővé tehetné a közösséget a világban.