Háborúra készíthetik fel a német diákokat

Heves vita alakult ki Németországban Bettina Stark-Watzinger, a liberális Német Szabaddemokrata Párt (FDP) oktatási miniszterének szavai nyomán. A baloldali politikus úgy látja, hogy fontos lenne „polgári védelmi gyakorlatokat” tartani az iskolákban.

A miniszter továbbá azt is felvetette, hogy az iskoláknak és a hadseregnek kapcsolatokat kellene építeniük egymással, és „nem érti”, ez a felvetés miért ütközik akkora ellenállásba az országban. Stark-Watzinger úgy látja, hogy erősíteni kellene az oktatási intézmények és a fegyveres testületek közötti kapcsolatot is, és azt se bánná, ha katonai vezetők korlátozás nélkül látogathatnának iskolákat, hogy megismertessék a diákokkal a Bundeswehr munkáját. Arra utalva mondta ezt, hogy a Bundeswehr fiatal tisztjei jelen szabályok szerint csak tanárok vagy iskolaigazgatók meghívására látogathatnak németországi iskolákat.

A jobboldali Kereszténydemokrata Unió képviselői szerint az biztosan nem segít, ha félelmet keltünk a lakosság, különösen a fiatalok körében. A miniszter a szavaival pedig éppen ezt éri el. 

Háborús pszichózisban szenved Európa egy része

Brüsszelben, Párizsban, Berlinben Helsinkiben és Varsóban is arról megy a politikai párbeszéd, hogy miként lehetne az orosz-ukrán háborúban az ukránokat további harcra ösztönözni, ami a háború kiterjedéséhez vezethet. Ahelyett, hogy a béke lebegne a vezető politikusok szeme előtt, mindenki azt szajkózza, hogy még több pénzt, fegyvert és egyesek szerint már katonákat is Ukrajnába kell küldeni. 

Emmanuel Macron francia elnök február 26-án, egy Párizsban tartott informális csúcstalálkozón szólt először arról, hogy a jövőben nem zárható ki nyugati csapatok Ukrajnába küldése, hogy Oroszország ne nyerhesse meg az ukrajnai háborút. Ezután egy sor ország, az USA, Németország és a NATO-főtitkára is jelezte, nem áll szándékukba katonák küldése Ukrajnába. Orbán Viktor pedig március 15-i ünnepi beszédében is világossá tette: 

Macron azóta a saját álláspontja mellé állította a cseh elnököt, a lengyel miniszterelnököt, és már Finnország, de a balti államok sem zárják ki a belépést a háborúba.