Amerika kiadta az ukázt: Ukrajna nem támadhatja ezeket az orosz célpontokat

Az Egyesült Államok felszólította Ukrajnát, hogy azonnal állítsa le az orosz energetikai infrastruktúra, azon belül is elsősorban az olajfinomítók elleni támadásait, mert ezek a csapások felemelik a nyersolaj világpiaci árát - írja titkosszolgálati forrásokra hivatkozva a Financial Times online kiadása.

A Financial Times beszámolója szerint a Fehér Ház mindenekelőtt amiatt aggódik, hogy az olajárak éppen a novemberi elnökválasztás kampányhajrájában emelkednek majd meg, ami jelentősen lerontaná Joe Biden újraválasztási esélyeit.

Washington továbbá attól tart, hogy az ukrán csapások veszélyébe sodorják a amerikai cégek által is használt orosz energiainfrastruktúrát, köztük a Fekete-tengert és a Kaszpi-tengert összekötő CPC-olajvezeték. A Financial Times szerint ezen a vezetéken keresztül ExxonMobil és a Chevron is aktívan kereskedik.

Az amerikai figyelmeztetés azután érkezett, hogy az ukrán hadsereg több dróntámadást is végrehajtott nyugat-oroszországi olajfinomítók ellen az elmúlt időszakban. A kijevi katonai hírszerzés egy tisztviselője szerint tavaly 12, idén pedig már legalább 9 nagyobb támadást hajtottak végre orosz olajfinomítók, terminált és raktárt ellen. Kijev célja ezekkel a csapásokkal, hogy csökkentse Oroszország olajfinomítási kapacitását, jelentős károkat okozva ezzel a gazdaságának. 

A dróncsapások fokozását az tette lehetővé, hogy Ukrajna az elmúlt hónapokban jelentősen megnövelte a pilóta nélküli légi járműveket előállításához szükséges technológia gyártását. Az ukrán hadsereg egy korábbi közleménye szerint olyan drónokat sikerült kifejleszteniük, amelyeknek a hatótávolsága meghaladja az 1000 kilométert.

Egy meg nem nevezett ukrán tisztségviselő azt mondta Financial Timesnak, hogy a dróntámadásokkal Kijev szimbolikus csapásokat kíván mérni Oroszországra. "Közelebb akarjuk vinni a háborút Moszkvához, és meg akarjuk mutatni Oroszországnak, hogy a légvédelme áthatolható" - fogalmazott.

Az elmúlt időszak ukrán dróttámadásai kapcsán Helima Croft, a CIA egykori elemzője azt mondta: "Ukrajna bebizonyította, hogy képes csapást mérni a nyugat-oroszországi olajfinomítókra, amelyek az ország üzemanyagexportjának mintegy 60 százalékát teszik ki."

Az olajárak az idén mintegy 15 százalékkal, hordónként 85 dollárra emelkedtek. Tavaly év vége óta először fordult elő az Egyesült Államokban, hogy a benzinárak éves szinten emelkedtek. A tendencia az iparági szakértők szerint pedig a következő hetekben és hónapokban is folytatódhat, különösen akkor, ha az orosz olajipari létesítményeket továbbra is sikeresen veszik célba az ukrán drónok.

Mindez kellemetlenné válhat Joe Biden amerikai elnök számára is, mivel az üzemanyag drágulása zsigeri reakciókat vált ki az emberekből, egyebek között azokban az úgynevezett csatatérállamokban is, amelyeknek döntő szerepük lesz az elnökválasztáson, mivel csak az utolsó pillanatban dőlhet el a küzdelem Donald Trump és Biden között.

– fogalmazott Amerika utasítását kommentálva Bob McNally, a Rapidan Energy tanácsadó cég elnöke, a Fehér Ház volt energiaügyi tanácsadója.

A nyugati szövetségesek nyomására Ukrajna ugyancsak megszünteti „a háború nemzetközi szponzorainak" listáját, amit a kijevi vezetés arra használt, hogy "szégyenpadra" ültesse azokat a globális nagyvállalatokat, amelyek a háború ellenére gazdasági tevékenységet folytatnak Oroszországban. Volodimir Zelenszkij hivatala azzal indokolta a döntést, hogy "a lista negatív hatással volt az orosz agresszió megállítását célzó fontos nemzetközi döntések meghozatalára" - írja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.

A „háború nemzetközi szponzorainak" listáját közvetlenül a orosz-ukrán konfliktus kirobbanása után, 2022 februárjában vezette be az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Hivatal (NACP). A kormányzati ügynökség egy korábbi tájékoztatása szerint a listára olyan multinacionális nagyvállalatokat vettek fel, amelyek „közvetlenül segítették vagy hozzájárultak Oroszország háborús erőfeszítéseihez.” Megszűnése előtt a listán közel 40 nemzetközi márka szerepelt, köztük olyan nagyvállalatok, mint a német Metro, és a francia Auchan kiskereskedelmi áruházlánc, a szintén francia Bonduelle konzervgyártó vállalat, az osztrák Raiffeisen Bank és az amerikai Mondelez édességgyártó multi.

Szakértők szerint a "háborús szponzorok listája" egyfajta megszégyenítő mechanizmus volt, amellyel Kijev megpróbált reputációs károkat okozni az Oroszországban jelentős üzleti érdekeltséggel rendelkező vállalatoknak.

Az ukrán feketelista többször okozott diplomáciai feszültséget Kijev és a nyugati szövetségesei között. Többek közt Magyarország is összeütközésbe került az ukrán kormánnyal, miután tavaly májusban az NACP felvette az OTP Bankot a nemzetközi háborús szponzorok listájára, amit a bank oroszországi tevékenységével indokoltak. Az OTP akkor kategorikusan tagadta a vádakat, mondván, minden szankciós intézkedést és nemzetközi előírást betartanak. A bankot végül tavaly decemberben, a magyar kormány nyomására távolították el a listáról.

A lista miatt Ukrajna Ausztriával is összetűzbe került, miután az NACP háborús szponzornak nyilvánította a bécsi székhelyű Raiffeisen Bankot. A döntés miatt Ausztria sokáig megtagadta az Oroszország elleni uniós szankciók 12. fordulójának megszavazását.

A kijevi kormány honlapján megjelent közlemény szerint a lista most azért került törlésre, mert Ukrajna számos partnere aggodalmát fejezte ki miatta. Sajtóértesülések szerint több mint tíz ország – köztük az Egyesült Államok, Kína, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán – diplomatái, valamint az EU képviselői is nyomást gyakoroltak Ukrajnára a döntés meghozása érdekében.

- olvasható az ukrán elnöki hivatal indoklásában, amely szerint az ukrán igazságügyi minisztérium arra jutott, hogy „elfogadhatatlan olyan információkat terjeszteni nemzetközi vállalatokról, amelyeknek nincs jogi alapja".