Pánik tört ki az uniós ukrán nagykövetségeken

A háború miatt nyugatra menekült ukránok szó szerint megrohamozták az ukrán nagykövetségeket és konzulátusokat, miután a kijevi kormány bejelentette, hogy a határon túl élő állampolgárok katonai mozgósítását tervezi. 

Nemzetközi médiajelentések szerint Varsóban, Berlinben, Krakkóban, Prágában és Kölnben is tömött sorok alakultak ki az ukrán konzulátusoknál csütörtökön. Volt ahol 1000-1500 embert állt sorba, Valenciában pedig sokan az utcán töltötték az éjszakét, hogy másnap ne kelljen beállniuk a sor végére.

A pánikhangulatot a "nyilvántartásba vételről és a katonai szolgálatról" szóló ukrán törvénytervezet váltotta ki, ami a héten kerül a kijevi parlament elé. A jogszabály betűje szerint behívót kapnának a külföldön élő, de katonai szolgálatra alkalmas ukrán férfiak is, aki pedig nem tenne eleget ennek, szankciókkal sújtanák. Többek közt megtagadnák tőlük a konzuli szolgáltatásokat, ami azt jelentené, hogy nem tudnák megújítani az útlevelüket. Ebből pedig egyenesen következne, hogy a külföldön élő hadköteles ukránok egyszer csak elveszítenék a menekültjogi státuszukat a befogadó országban. 

A nyugatra menekült, de hadköteles ukrán férfiak mozgósítása már többször felmerült az elmúlt időszakban. Az ukrán kormánypárt szerint azok az ukrán állampolgárok, akik hamis katonai alkalmatlansági igazolással hagyták el Ukrajnát, és más országban kértek menedéket, kiadhatók Ukrajnának.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a német Bild-nek adott interjújában a héten azt mondta, hogy szeretné mozgósítani az Ukrajnából elmenekült hadköteles állampolgárokat is. Szerinte minden külföldön élő 25 és 60 év közötti ukrán férfit be kellene hívni, hogy jelenjen meg egy sorozási központban.

Az ukrán kormány terveire reagálva több uniós ország, köztük Magyarország és Ausztria is jelezte már korábban, hogy semmilyen körülmények között sem hajlandóak menekülteket kiadni Ukrajnának. 

Ezzel szemben Észtország nemrég azt mondta, hogy hajlandó kiadni azokat a területén tartózkodó hadköteles ukránokat, akiket érint a mozgósítás, amennyiben a kijevi vezetés ezt kérni fogja. Aktuális adatok szerint Észtországban jelenleg mintegy hét és fél ezer – kora alapján - sorkatonai szolgálatra behívható ukrán állampolgár él. Ez a szám csak egy töredéke annak, amennyi – vélhetően hadköteles - ukrán állampolgár az EU más tagországaiban például Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában él.

A hét elején Volodimir Zelenszkij elnök az év végi sajtótájékoztatójaán elárulta, hogy az ukrán hadsereg 450 - 500 ezer közötti további katonát kíván mozgósítani annak érdekében, hogy megállítsák az orosz előretörést.