tóth gabi
Ami pár éve még elképzelhetetlen volt, az a jövő évi uniós választásokon valósággá válhat. Európában jobboldali előretörés tapasztalható.
Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában korábban úgy fogalmazott, hogy Magyarország egy dolgot kér: ne erőszakoljanak rá olyan politikát, amely a nyugati tagállamokat tönkre tette;
"nem akarunk mini Gázákat Budapest kerületeiben, meg terrortámadásokat, meg bandaháborúkat".
A miniszterelnök a Századvég konferenciáján is hangsúlyozta, hogy Brüsszelben változásra van szükség. Akkor úgy fogalmazott:
Ma Magyarország az európai emberek hangja. És mi békét akarunk. Ideje lenne, hogy Brüsszel is meghallja!
Az elmúlt hónapok politikai eseményei tükrében kijelenthető: nem kizárt, hogy a jelenlegi brüsszeli vezetés napjai megvannak számlálva. Vegyük sorra azokat az uniós országokat, ahol az elmúlt időszakban olyan fejlemények történtek, amelyek azt mutatják, hogy a jövő júniusi európai uniós választásokon a konzervatív jobboldali erők előre törhetnek:
A Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) a voksok legkevesebb 25 százalékát szerezte meg a Hollandiában szerdán tartott előrehozott parlamenti választásokon. A bevándorlásellenes Szabadságpárt eszerint megkettőzte támogatását a legutóbbi, 2021-es választási eredményéhez képest, közel 2,5 millió ember szavazott rá.
Robert Fico pártja, az Irány (Smer–SD) a megszerzett voksok 22,9 százalékával nyerte az előrehozott szlovák parlamenti választást szeptember végén. Az azóta kormányt is alakító Fico győzelmének egészen biztosan nem örültek Brüsszelben. A politikus a kampányban többször is hangsúlyozta, megválasztása esetén Szlovákia egy lőszerrel sem küld többet Ukrajnának, teljesen leállítják a fegyverszállításokat. Emellett Fico a migráció terén is keményebb fellépést szorgalmaz, ezen a két területen tehát Magyarország új szövetségest nyerhet.
A legfrissebb előrejelzések szerint egy most vasárnapi választáson az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kapná a legtöbb voksot. A közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a szavazatok 29,7 százalékát szerezhetné meg az FPÖ, ami történelmi sikernek számítana a jobboldali pártnál.
A franciáknál is készültek olyan felmérések, amelyek előrejelzésként szolgálnak a júniusi EP-választások tekintetében. Ezek a jobboldali Le Pen pártjának győzelmét és Macron elnöki politikájának kudarcát jelzik. Az október közepén publikált adatok szerint Le Pen pártja, a nacionalista és euroszkeptikus Rassemblement National (RN) Jordan Bardella EP-képviselőjelölttel áll az élen, míg Emmanuel Macron elnök centrista és Európa-barát pártja kevesebb voksot kapna a felmérés alapján. Le Pen pártja egész pontosan nyolc százalékos előnyben van jelenleg.
A Németországot vezető baloldali kormánykoalíció válságban van. A szakértők már előrehozott választásokról beszélnek, amit egy friss felmérés szerint a megkérdezettek fele támogatna is. A soron következő EP-választások várható győztese a jobboldali CDU/CSU pártszövetség (30%), majd őket követi történelmi eredménnyel a radikálisabb jobboldal képviselői, az AfD (21%). A friss számok szerint a három pártból álló baloldali kormánykoalíció jelenleg összesen 34 százalékon áll.
Az október közepén tartott lengyelországi választásokon a jobboldali PiS kapta a legtöbb szavazatot, ez azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy kormányt tudjanak alakítani. Ez az eredmény azonban kedvező lehet a jövő évi uniós választáson, ahol egyszerűen az dönti el a brüsszeli mandátumok sorsát, hogy mely pártokra szavaznak a legtöbben.