3 ok, amiért tényleg nindzsakormánya van Magyarországnak

Azonnal futótűzként kezdett terjedni a közösségi oldalakon Orbán Viktor azon mondata, miszerint "a mi kormányunk: nindzsakormány". A miniszterelnök a Fidesz jubileumi, 30. tisztújító kongresszusán beszélt erről, majd egyből utána hozzátette:

Eleinte a hallgatóság képzelőerejére volt bízva, hogy miként képzelik el az említett nindzsakormányt. Pár nappal később a kormányfő a legnagyobb közösségi oldalakon közzétett egy videót, amiben a mesterséges intelligencia segítségével bemutatja az új szerepkörbe bujtatott kormánytagokat:

A teljes videót itt tekintheted meg:

De mire is gondolhatott Orbán Viktor, amikor nindzsakormányról beszélt? Az Orbán-kormánnyal kapcsolatban sokszor hangzanak el azok a jelzők, miszerint szuverén, különutas vagy szabadságharcos. Ami ezzel kapcsolatban elmondható, hogy a 2010-es kormányváltás óta jó pár olyan eset volt, amikor nem volt biztos, hogy a magyar kormánynak igaza van a nyugati mainstreammel szemben. Ezekben a sorsdöntő kérdésekben aztán rendszerint kiderült, hogy Orbán Viktorék politikája volt a helyes, és ezt akaratlanul is, de a Nyugatnak is el kellett ismernie.

Migrációs válság: A 2015-ös nagy migrációs válság jelei már 2014-ben megmutatkoztak, és Orbán Viktor többször is jelezte, hogy a következő generációk nagy kihívása lesz az illegális bevándorlás. 2014-ben a hazai baloldal még fittyet hányt a felvetésre, és azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy nem létező problémával riogatja a magyarokat. A 15'-ös válság azonban mindenkit felébresztett, a Keleti pályaudvarnál lejátszódó jeleneteket látva mindenki számára világos lett, hogy ez nem csak üres mellébeszélés. 

Orbán Viktor Európában elsőként beszélt arról, hogy a tömeges migrációt meg kell állítani, és ha ez máshogy nem megy, akkor határkerítéssel. Nyugat-Európa őrületes támadásba kezdett, hallani nem akartak arról, hogy a főként egyedülálló fiatal férfiakból álló muszlimokat feltartóztassák. Az Angela Merkel által – történelmi okokból is tanúsított – Willkommenskultur mögé állt be a liberális média, és Magyarországot idegengyűlölettel vádolták. 

Ma már jól tudjuk, hogy a migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár. 2015 óta számtalan terrortámadást hajtottak végre dzsihadisták, akiknek a jelentős része a 2015-ös migrációs válság vagy azután érkezett Európába. A migránsok integrációja elbukott, a nyugati nagyvárosok utcáin Hamász-párti szélsőségesek tüntetnek és zsidó ellenes jelszavakat skandálnak.

De említhetnénk Berlint, Párizst vagy Brüsszelt is, ahol olyan no go - zónák alakultak ki, ahova a rendőrök már be sem mernek menni erősítés nélkül.

Orbán Viktor migrációs politikáját az elmúlt nyolc évben végül több nyugat-európai ország is átvette, de még ez sem elég ahhoz, hogy eltántorodjon Brüsszel a kötelező migrációs paktumtól. A kötelező migránskvótával azt akarják elérni, hogy minden uniós tagállamba fogadjanak be olyan muszlim migránsokat, akikkel egyébként egy adott ország lakossága nem akar együtt élni.   

Pandémia:

A 2020-as koronavírus-járvány olyan társadalmi és egészségügyi válságot hozott világszerte, amire száz éve nem volt példa. A pandémia kellős közepén Brüsszelnek nem az volt az első, hogy az emberek életét megmentse, hanem az, hogy háttéralkuk segítségével megtömjék a Brüsszel-barát gyógyszercégek zsebét. Az Európai Bizottság saját hatáskör alá vonta a vakcinabeszerzést, és a tagállamok nevében Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke tárgyalt a gyógyszercégek vezetőivel. Ezek a megállapodások azonban nem haladtak elég gyorsan. Izraelben már hetek óta oltották a lakosságot, amikor Európában megkaphatta az első ember a vakcinát.

Orbán Viktor azonban ekkor is az élre állt, és közölte, hogy a magyar emberek élete az első. Ezért nem várt a tétlen Brüsszelre, megbízta Szijjártó Pétert, hogy tárgyaljanak orosz és kínai cégekkel is annak érdekében, hogy Magyarországon minél hamarabb és minél nagyobb mennyiségben elérhető legyen a koronavírus elleni oltás. Ennek is köszönhető az, hogy Magyarország végig az élmezőnyben volt a lakosság átoltottságának tekintetében. 

Orosz-ukrán háború:

A háború tavaly februári kitörése óta a magyar kormány a békét szorgalmazza, és többször is összetűzésbe került emiatt a brüsszeli bürokratákkal. Brüsszel ugyanis finanszírozza a háborút, amit ráadásul úgy akarnak megoldani, hogy az eddiginél is több pénzt akarnak beszedni az uniós tagállamoktól. Ezt az összeget azonban nem a kontinenst sújtó, évtizedek óta nem látott infláció enyhítésére vagy a gazdasági válság legyőzésére fordítanák, hanem úgy nyújtanak kölcsönt Ukrajnának, hogy azt jó eséllyel soha nem látjuk viszont.

Ezenkívül olyan szankciókat vetettek ki Oroszországgal szemben, amivel Európa saját magát lőtte tüdőn. Az energiaárak a szankciók következtében elszálltak egész Európában, és a havi rezsiszámlák a többszörösére nőttek. Másfél évvel a háború kitörése után az azonban már megint jól látható, hogy a mihamarabbi fegyverszünet és békekötés lenne a legjobb megoldás, Ukrajna ugyanis - a nyugati fegyverszállítmányok és a pénzügyi segélyek ellenére is - csődöt mondott az ellentámadás során.