Brüsszel fenyegeti a magyarok biztonságát: a migrációs paktum kinyitná a terroristák előtt Európa kapuját

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága csütörtökön nyilvánosságra hozta a titkosszolgálatok jelentését a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről. Az ebből kirajzolódó kép cseppet sem megnyugtató: a déli határ szerbiai oldalán rendszeressé váltak az erőszakos cselekmények és a fegyverhasználat, már jelen vannak az Iszlám Állam, az Al-Kaida és a Hamász emberei. Megérkeztek az afgán tálibok is a Vajdaságba, és a tálib titkosszolgálat irányítja az afgán embercsempészek tevékenységét. 

Egyértelmű, hogy a kialakult helyzetért az Európai Unió elhibázott migrációs politikája a felelős. A brüsszeli politikusok évek óta nem fogadják el, hogy az EU-ba belépő embereket már a külső határon meg kell állítani, és csak azokat beengedni, akik menedékkérelmét a befogadó országok jóváhagyják. Ehelyett Brüsszel a migránsok kötelező szétosztása mellett döntött, és a renitens országokat óhajtotta megbüntetni különböző jogcímeken. Az eredmény:  az Európába irányuló migrációs nyomás állandósult, a nyugat-európai országok biztonsági helyzete folyamatosan romlik. Most Brüsszel is belátta, hogy migrációs politikája megbukott, de a bukás okát nem értette meg. Ugyanis a nagy sietve áterőltetett migrációs megállapodástervezet  sem tartalmazza a külső határok lezárását az illegális migránsok előtt. 

A tervezet ugyan lehetővé tenné az érintett államok számára, hogy a menedékkérőket a menekültügyi eljárás időtartamára (maximum 20 hét) a határon feltartóztassák, az elutasított menedékkérőket 12 és 20 hét között elzárja, amíg a visszafogadási eljárásuk le nem zárul. Csakhogy borítékolható, a visszafogadási eljárás  nem fog lezárulni, a migránsok pedig maradnak, és tetszik, nem teszik, továbbmennek a gazdagabb országok felé, ahol már jelentős számban ott vannak a honfitársaik, rokonaik. Az unió egyes országaiban a kiutasítási döntések 86 százalékát nem hajtják végre. Ilyen sikertelen kiutasítás történt annál a tunéziai férfinál is, aki nemrég megölt két svéd turistát Brüsszelben.

 A migrációs paktum szerint Magyarországnak a határon kellene ellátnia a migránsokat, amíg a menedékkérelmüket elbírálják. Csaknem tízezer bevándorlót kellene egyidejűleg ellátnunk, ami egy közepes városnyi migránsgettó felállítást jelentené. A rendelkezés szerint, amennyiben egy tagállamban krízishelyzet áll elő,  szolidaritási hozzájárulást kérhet a többi tagállamtól, beleértve a migránsok szétosztását. Annak, aki nem fogadja be a ráosztott migránsokat, 22 ezer euró (nagyjából 8 millió forint) büntetést kell fizetnie minden migránsért vagy alternatív szolidaritási lehetőséget nyújthat a kiszabott értékben. Amennyiben Magyarország nem fogad be menedékkérőket, és az Európai Bíróságon sem tudja megvédeni az igazát, akkor az unió szankcionálni fogja. 

A magyar kormány a kezdetektől fogva ellenzi ezt az elosztási mechanizmust, most az a kérdés, hogy a kormány mit tud tenni a kötelező betelepítés ellen. Az induló nemzeti konzultációban ezért  kerül a migráció ügye is újra napirendre.  Jelenleg ugyanis úgy tűnik, hogy az új migrációs paktumot Brüsszel legkésőbb áprilisig el akarja fogadtatni.