A belga belügyminiszter elismerte felelősségét a terrortámadás miatt

Már egy éve ki kellett volna adniuk a svédeket legyilkoló terroristát. A minisztériumban nem "dolgozták fel" az iratokat.

Benyújtotta lemondását Vincent Van Quickenborne belga szövetségi igazságügyi miniszter péntek este, politikai felelősséget vállalva a belga fővárosban hétfőn történt terrortámadás kapcsán – közölte az RTBF belga közmédia.

A miniszter azért döntött a posztjáról való távozás mellett, mert egy pénteken napvilágra került információ szerint Tunézia valamivel több mint egy évvel ezelőtt a hétfői merénylet elkövetőjének, Abdesalam Lassoudnak a kiadatását kérte, a kérvényt azonban nem dolgozták fel a belga hatóságok.

„Ez egy személyes, ámde hatalmas és elfogadhatatlan hiba volt” – közölte a miniszter rendkívüli sajtótájékoztatóján, bocsánatot kérve egyben a mulasztás „drámai következményeiért.”

A hétfő esti merényletben a tunéziai elkövető agyonlőtt két svéd futballszurkolót, aki a svéd-belga Eb-selejtezőre érkezett Brüsszelbe, egy harmadik embert pedig megsebesített. A férfi menedékkérelmét 2020-ban elutasították, ennek ellenére továbbra is illegálisan Belgiumban élt.

Abdesalam Lassoudra a belga főváros Schaerbeek nevű negyedében, egy kávézóban találtak rá kedd reggel a rendőrök, és tüzet nyitottak rá. A férfi a kórházban belehalt sérüléseibe. A merénylő közösségi médiára feltöltött videójában azt állította, hogy Allahért harcol, és saját magát az Iszlám Állam tagjának nevezte.

Menedékjogi kérelmének elbírálása folyamatban volt – más források szerint viszont illegálisan tartózkodott Brüsszelben a kedden a rendőrökkel folytatott tűzpárbajban a belga fővárosban lelőtt Abdessalem Lassoued. A hétfő este Brüsszelben két svédet meggyilkoló terrorista kilétéről számos, egymásnak ellentmondó információ látott napvilágot, ám a Le Figaro még így életszerű portrét rajzol fel a lövöldözőről.

Feltehetően Brüsszel Schaerbeek nevű külvárosában élt és Slayem Slouma néven szerepelt a közösségi oldalakon – többek között ezekkel az információkkal rendelkeztek a hatóságok Abdessalem Lassouedről, a hétfő este

a belga fővárosban lövöldöző és többek között két svéd állampolgárt meggyilkoló terroristáról.

Az Iszlám Állam embere?

Lassoued a közösségi médiában közzétett videóban vállalta a felelősséget brüsszeli terrortámadásért. A merénylő Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet tagjaként nevezte meg magát.

A terrorista kijelentette:

„bosszút állt a muszlimok nevében”

– a svéd áldozatok okán egyértelműnek tűnik, hogy az iszlám világban nagy port fölvert Korán-égetésekre gondolt.

Lassoued a belga fővárosban, hétfő háromnegyed 8-kor több személyt üldözőbe vett a Bulevard d’Yprès sugárúton fluoreszkáló narancssárga kabátban és fehér sisakban. Egy automata puskával, valószínűleg Kalasnyikovval adott le lövéseket.

Illegális sejt tagja?

Kezdetben nem találta el a célpontként kiválasztott két svéd állampolgárt, így egy épületbe üldözte őket, és közvetlen közelről lőtt rájuk, miközben a földön feküdtek. Egy néhány perccel később közzétett másik videón az látható, hogy robogóval elhajt Brüsszel utcáin.

Több szemtanú szerint is az ismert „Allah Akbar” kiáltást hallatta, ami a merénylet iszlamista színezetét húzza alá.

A belga média beszámolói szerint Abdesalem. egy fekete színű taxira is rálőtt. Több lap is közzétette a taxin látható, golyó ütötte lyukak fotóját.

A 45 éves tunéziai Abdessalem Lassouedről több ellentmondásos információt is közöltek a belga és francia lapok:

egyes források szerint „illegálisan tartózkodott Belgiumban” és nem állt „radikalizálódás szempontjából megfigyelés alatt”, míg mások tudni vélik, így hogy beadott menedékjog kérelme elbírálás alatt állt.

A sudinfo.be című vallóniai lap pedig kijelenti: „a titkosszolgálat radikalizálódása okán ismerte” az elkövetőt, aki illegálisan élt Brüsszelben.

Al Kaida-harcos?

Néhány hete az Al-Kaida propagandamagazinjában terrortámadásokkal fenyegette meg Svédországot – emlékeztetett a Le Figaro a hétfői brüsszeli merényletet követően. A nemzetközi iszlamista terrorszervezet dühét a Korán elégetése váltotta ki, amely a királyság több közterén is megtörtént.

Vajon Abdessalem Lassoued is az iszlamista szervezet parancsára cselekedett?

– veti fel a kérdést a konzervatív lap.

Abdesalem L. a merénylet elkövetése előtt fölvett videóiban, közösségi oldalain vállalta a felelősséget tettéért. A Facebookon közzétett, mostanra fiókjához hasonlóan elérhetetlenné vált videóban kifejtette, hogy „a muszlimok nevében állt bosszút”.

A felvételeken a terrorista a felvételen többek között így fogalmaz: „Allah harcosa vagyok.

Az Iszlám Államhoz tartozom. Szeretjük, aki szeret minket, és gyűlöljük, aki gyűlöl minket.

A vallásunkért élünk és a vallásunkért halunk meg”.

Magányos „bosszúálló?”

Hozzátette: „Eddig három svédet öltem meg (az áldozatok száma jelenleg két halott és egy sebesült – a szerk.). Bocsássanak meg nekem azok, akikkel szemben valami rosszat tettem. Én pedig mindenkinek megbocsátok”.

A közösségi oldalakon igen aktív Abdesalem L. az elmúlt napokban több üzenetet is közzétett, köztük egyet a Hamász és Izrael közötti háborúval kapcsolatban. „Tegnap Amerika repülőgépekkel és rakétákkal, ma pedig Nagy-Britannia is minden erejével a zsidókat támogatja” – fogalmazott egyik bejegyzésében a terrorista.

Legutóbbi Facebook-sztorijában

megosztott egy fotót a romokban heverő Gázáról,

a következő felirattal kísérve: „A sebezhető muszlimok győzelme minden muszlim kötelessége”.

Egy harmadik posztja egy olyan gyilkosságra utal, amelyet az Egyesült Államok-beli Illinoisban, követett el egy Josph Cuba nevű férfi. Az abcnews által is közzétett információ szerint a férfi 26 késszúrással végzett egy Wadea Al-Fayoume nevű 6 esztendős muszlim kisfiúval és megsebesítette édesanyját, Hanaan Shahint is. Az amerikai igazságügyi minisztérium szövetségi szervei gyűlölet-bűncselekmények miatt indítottak az ügyben nyomozást.

„Erőszakos cselekményről beszélnek (a híradások), de ha egy keresztény gyerek lett volna, akkor terrorizmusról lenne szó” – írta, mielőtt felfüggesztették volna Facebook-fiókját.

„Hagyományos” öltözetben, egy fátyolt hordó nő és egy gyermek mellett – valószínűleg a felesége és a leánya társaságában is látható összeölelkezve a merénylő az egyik fotón.

A TikTok-on Abdesalem L. 166 fiókot követett.

Ezek nagy része muszlim prédikátoroké, olyanoké, akiket több százezer internetező követ. A felvételeken a Korán verseit olvassák és elemzik. A fiókok némelyikét vérrel festett pajzsokkal és kardokkal illusztrálták.

A brüsszeli merénylet körülményei – az, hogy azt a hatóságok látókörében lévő, köztörvényes bűncselekményeket elkövető, illegálisan az országban tartózkodó tunéziai állampolgár hajtotta végre – ismételten rámutatnak az európai migrációs és menekültügyi rendszer súlyos hiányosságaira – olvasható a Migrációkutató Intézet friss elemzésében.

Az elemzésben felidézték, hogy hétfőn újabb terrortámadás történt a belga fővárosban. A feltételezett elkövető, a 45 éves tunéziai Abdesszamad Lasszúd illegális bevándorlóként érkezett az országba, és bár menekültkérelmét 2019-ben elutasították, továbbra is Belgiumban maradt.

A merénylő a Belgium-Svédország EB-selejtező mérkőzés idején csapott le, két, svéd szurkolói mezt viselő férfit megölt és egy taxisofőrt súlyosan megsebesítetett, majd elmenekült a helyszínről – tették hozzá.

A férfi az a médiahírek alapján nem először került összeütközésbe a törvénnyel: már Tunéziában is meggyűlt a baja a hatóságokkal, és Belgiumban is köztörvényes bűncselekményeket követett el, legutóbb például megfenyegette az egyik menekültközpont lakóját. Épp a támadást követő napon, kedden kellett volna megjelennie a rendőrségen, hogy kihallgassák – foglalták össze az elemzésben.

A támadó gépkarabéllyal hajtotta végre a merényletet, és mivel kedden hajnalban még szökésben volt, a hatóságok a legmagasabb, négyes szintű terrorkészültséget rendelték el Brüsszelben. A férfit azóta Schaerbeek egyik kávézójánál lelőtték a belga rendőrök – írták.

Azt feltételezik, hogy a merénylő szándékosan választott svéd szurkolókat áldozatul, mivel az ország a Korán-égetések miatt hónapok óta a szélsőségesek haragjának középpontjában áll – olvasható.

A közösségi médiában feltöltött videói alapján a férfi az Iszlám Államnak esküdött hűséget. Egyelőre nem látszik közvetlen kapcsolat a Hamász Izrael elleni támadása és a brüsszeli merénylet között – jegyezték meg.

Aggasztó fejleménynek nevezték, hogy az elmúlt évek nyugat-európai támadásaihoz képest, ahol a merénylők általában késeket vagy gépjárműves „ramming-módszert” (elgázolás) használtak, most a támadó gépkarabélyra tett szert, amivel sokkal nagyobb pusztítást végezhetett volna: ezt valószínűleg csak az gátolta meg, hogy nem volt megfelelő képzettsége a fegyver használatához.

Ugyanakkor az elmúlt évek titkosszolgálati eredményeit jelzi, hogy az európai hatóságoknak továbbra is zömében magányos elkövetőkkel kell szembenézniük, ami szintén csökkenti a támadások hatékonyságát – közölték.

A brüsszeli merénylet az intézet szerint arra is felhívja a figyelmet, hogy továbbra sem sikerült megnyugtató választ adni arra a problémára, amit az irreguláris migránstömegbe vegyült szélsőségesek érkezése okoz Európának. Hasonlóan a 2020 novemberi bécsi merénylőhöz, ez a támadó is régóta a hatóságok látókörében volt (igaz, egyelőre úgy tűnik, nem terrorgyanú miatt), ráadásul négy éve semmiféle jogalapja nem volt a belgiumi tartózkodásra, mégsem tudták kitoloncolni – áll az elemzésben.

„Az, hogy Európában olyan terroristák tudnak merényleteket végrehajtani, akik illegálisan tartózkodnak itt, akikről a hatóságok tudnak, és akiket mégsem sikerül hazaküldeni, rámutat az európai migrációs és menekültügyi rendszer súlyos hiányosságaira. Aggasztó, hogy ennek a problémának a megoldására az új Migrációs és Menekültügyi Paktum tervezete sem ad választ: ebből ugyanis nem látszik, mitől működne érdemben jobban az európai határvédelem, hogyan sikerülne jobban kiszűrni a szélsőségeseket, és miként lehetne hatékonyabbá tenni a hazatoloncolásokat” – fogalmaztak.

Az Europol által kiadott, terrorista bűncselekményeket elemző TE-SAT-jelentés is a probléma súlyosságára hívja fel a figyelmet. Tavaly a tagállamok hat dzsihádista akciót jelentettek, amelyből kettő támadást sikeresen hajtottak végre, egyet Belgiumban, egyet pedig Franciaországban. A szélsőséges iszlamista csoportokhoz köthető esetek száma csökkent 2021-hez (11) és 2020-hoz (13) képest – ez javarészt az elhárító szolgálatok munkájának köszönhető – ám látható, hogy bizonyos személyek esetében a radikalizálódás megakadályozhatatlan – áll az elemzésben.