Joe Biden folytatja a Trump-féle mexikói határfal építését

Joe Biden amerikai elnök kormánya szerdán bejelentette, hogy az illegális migránsok feltartóztatása érdekében határfalat épít Texas állam Mexikóval közös határa - írja a BBC. Az adminisztráció döntése homlokegyenest szembe megy az elnök eddig politikájával, hiszen Biden korábban többször is megígérte, hogy egyetlen centiméternyi falat sem fog építeni a mexikói határra, mondván, a fizikai határzár nem jelent megoldást a migrációs válságra. Arról nem is beszélve, hogy az érintett szakaszon Donald Trump korábbi elnök 2019-ben már megkezdte egy határfal építését, de az erre vonatkozó szerződéseket Joe Biden felmondta a két és fél évvel ezelőtti beiktatása után.

Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium (DHS) bejelentése szerint első körben a Texas államban található Starr megye Mexikóval közös határára építenek falat egy 32 kilométeres szakaszon. Ebben a szaktorban idén eddig 245 ezer illegális beutazást regisztráltak, ezért kezdik itt a munkálatokat - olvasható a tárca közleményében.

Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter azt mondta a döntés kapcsán, hogy "akut és azonnali szükség" van arra, hogy határfalat építsenek Dél-Texasban, ahol elképesztő mértékben megnőtt az illegális határsértések száma.

Hogy lehetővé tegye a határfal építést, a szövetségi kormány 23 környezetvédelmi törvényt, köztük a tiszta levegőről, a biztonságos ivóvízről, és a veszélyeztetett fajokról szóló törvényt ideiglenesen hatályon kívül helyezett. Ezeket a szabályokat még Joe Biden vezette be a beiktatása utáni napokat, mondván, a határfal káros hatással van a környezetre.

A falépítésről szóló döntés republikánus és demokrata körökben is hatalmas politikai vitát robbantott ki, hiszen Joe Biden korábban a határzár minden formáját hevesen ellenezte. Első hivatali munkanapján például visszavonta a mexikói határra tervezett fal költségvetési forrásait, leszögezve, hogy „az adófizetők egyetlen dollárját” sem költik többé rá. A demokrata politikus már kampányában sem csinált titkot belőle, hogy ha megválasztják, leállítja az építkezéseket.

Joe Biden korábban azt mondta, hogy a Trump-kormányzat alatt történt falépítés "csak egy példa arra, hogy az előző adminisztráció nem tudta biztonságosan, rendezetten és humánusan kezelni a migrációt".

Donald Trump, akinek az elnöki ciklusa alatt mintegy 450 mérföldnyi új határfalat építettek, azt mondta, hogy a Biden-kormányzat döntése egyértelmű beismerése annak, hogy bevándorláspolitikájuk megbukott.

Számos kutatás kimutatta, hogy a Biden-kormány idején csúcsosodott ki az amerikai migrációs válság az ország déli határánál.. Az amerikai Vám- és Határvédelmi Ügynökség (CBP) adatai szerint ebben a pénzügyi évben eddig több mint 2,8 millió, 2022-ben pedig mint 2,7 millió illegális bevándorlót fogtak el a mexikói határon.

Az elmúlt hetekben a napi 8 - 10 ezret is meghaladta a közép- és dél-amerikai migránsok száma a mexikói–amerikai határon. A bevándorlók a nap huszonnégy órájában folyamatos nyomást gyakorolnak az amerikai határőrségre, ami a teljesítőképessége határán működik.

Míg eddig csak a déli, republikánus vezetésű államokban okozott gondot az évi több százezer migráns érkezése, mára már több demokrata vezetésű nagyvárost is érint a tömeges bevándorlás problémája. New Yorkban a legvészesebb a helyzet, ahová 2022 óta összesen 110 ezer migráns érkezett. De hasonlóan rossz a helyzet Chicagóban és Bostonban is. Mindhárom nagyváros vezetése több száz millió dollárt költött már a migránsok elhelyezésére. Az érkezőket, szállodákban, templomokban, iskolákban, parkokban és rendőrkapitányságokon helyezik el, de ez sem elég, újabb és újabb helyekre lenne szükség.

Az Egyesült Államok legnépesebb városában közel másfél éve jelentenek komoly kihívást az oda érkező illegális bevándorlók. New York már tavaly október elején szükségállapotot hirdetett, és fenntarthatatlannak nevezte az illegális migráició okozta helyeztet. A legnagyobb gondot a bevándorlók elhelyezése jelenti, ugyanis a város által fenntartott befogadóközpontok már rég megteltek, így hoteleket bérelnek közpénzen a migránsoknak. 

A városvezetés egy korábbi becslése szerint a migránsokra fordított közpénz jövő év közepére a 4,2 milliárd dollárt is meghaladhatja. Ezt viszont New York csak úgy engedheti meg magának, ha olyan közszolgáltatásokon spórol, mint például az időseknek járó étkezés, illetve a könyvtárak nyitvatartási ideje.

Hogy enyhítsék a migrációs nyomást, a városvezetés nemrég elkezdett angol és spanyol nyelven elérhető szórólapokat osztogatni a még nem New Yorkban tartózkodó migránsoknak, arra kérve őket, hogy a magas megélhetési költségekre, a lakáshiányra és a feszített állami forrásokra való tekintettel ne utazzanak a menedékjog hatálya alá tartozó területre, inkább válasszanak egy másik úti célt maguknak.

A hatályos törvények értelmében New York köteles menedéket, élelmet és ellátást biztosítani mindenkinek, aki menedékjogot kér. Eric Adams - aki korábban rendőrkapitányként szolgált - már hónapok óta a szövetségi kormány segítségét kéri a válság kezeléséhez. „A New York-iak együttérzése talán korlátlan, de az erőforrásaink nem" - jelentette ki augusztusban a polgármester.

Eric Adams már áprilisban is szokatlanul ideges stílusban nyilatkozott a Biden-kormány határvédelmi politikájával kapcsolatban. A polgármester szerint a kialakult helyzet az „egyik legnagyobb humanitárius válság, amelyet a város valaha is átélt”. Mint fogalmazott, az újonnan érkezők segítésének költségei arra kényszerítették, hogy átfogó költségvetési megszorításokat hajtson végre, amely a város más szolgáltatásait érintette.

A válsághelyzet miatt New York város fontolóra vette korábban, hogy az állam más területeire telepítse a migránsokat. A lehetséges célpontként megjelölt megyék azonban számos eszközzel harcoltak a betelepítés ellen, és akadályokat gördítettek a migránsok áthelyezése elé, többek között szükségállapotot hirdettek, vagy pedig megtiltották a szállodáknak, hogy ideiglenes szállást nyújtsanak a migránsok számára. Sőt, legalább kilenc megye be is perelte New York városát a migránsok áthelyezésének megakadályozása érdekében.

Az afroamerikai városvezetők Washingtonban megrendezett panelbeszélgetésén Eric Adams New York-i polgármester korábban kijelentette, hogy a migrációs válság teljesen tönkre tette a városát, mivel az önkormányzatnak lassan semmire sem marad pénze az illegális bevándorlók ellátása mellett - írja a Fox News. A demokrata párti politikus elmondása szerint New York erőforrásai teljesen kimerültek, és hiába kértek már többször segítséget a szövetségi kormánytól, a Biden-adminisztráció eddig lényegében meg sem hallgatta őket. "A Fehér Ház hátat fordított és elhagyta a várost a valaha tapasztalt egyik legnagyobb humanitárius válság kellős közepén" - fogalmazott Adams, akinek a szavai hatalmas médiavisszhangot váltottak ki.

Belső városi feljegyzések szerint New Yorkba csak az elmúlt 8 hónapban 56 ezer illegális bevándorló érkezett, akinek az ellátására összesen 4,3 milliárd dollárt költött a város. A migránsokat 104 sürgősségi menhelyen és 8 humanitárius vészhelyzeti segélyközpontban helyezték el teljes ellátás mellett. A költségek enyhítése céljából az önkormányzat hónapokkal ezelőtt 654 millió dolláros FEMA-támogatásra pályázott, de ennek elbírálását még csak meg sem kezdték az illetékes szövetségi ügynökségeket. Eric Adams szerint a Joe Biden vezette amerikai kormány szándékosan aláássa New York város működését azzal, hogy teljesen elzárkózik a migrációs vészhelyzet kapcsán felmerülő kiadások finanszírozásától. Egyes hírek szerint New York állam demokrata kormányzója, Kathy Hochul egymilliárd dollár gyorssegélyt kíván folyósítani a városnak, de ez az összeg várhatóan csak menedékköltségek 29 százalékát fedezné.

New York városába elsősorban a republikánus vezetésű déli államokból, szervezetten érkeznek az illegális bevándorlók. A tavalyi év második felében Texas, Arizona és Florida kormányzói úgy döntöttek, hogy szembesítik a baloldali kollégáikat az illegális bevándorlás okozta vészhelyzettel, és tovább küldik a hozzájuk érkezett migránsokat a demokrata vezetésű nagyvárosokba. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Mexikó felől érkező embertömeget buszokra – egyes esetekben repülőre – ültetik, majd Washingtonba, New Yorkba és Chicagoba szállítják őket.

Ahogy arra számítani lehetett, a bevándorláspárti demokrata politikusok nem fogadták kitörő lelkesedéssel a városaikba érkező illegális migránsokat. Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője korábban például szégyenteljesnek és emberrablásnak nevezte a migránsbuszoztatást, mondván, hogy aki ilyen eszközhöz nyúl, az adófizetők pénzét pazarolja.