Korrupciós botrányok miatt megbukhat az ukrán védelmi miniszter

Elméletből gyakorlattá válhat Olekszij Reznyikov ukrán védelmi minisztert leváltása - írja kormányzati forrásokra hivatkozva az Ukrainska Pravda ukrán hírportál. A lap beszámolója szerint a kulcsfontosságú tisztségét Alekszandr Kubrakov infrastrukturális minisztert, vagy Alekszandr Kamyshin stratégiai ipari miniszter veheti át. Volodimir Zelenszkij állítólag már döntött a kérdésben, és csak idő kérdése, hogy bejelentse a minisztercserét. 

Az Ukrainska Pravda értesülései szerint Olekszij Reznyikov bukása egyértelműen egy februárban kirobbant korrupciós botránysorozatra vezethető vissza. Ahogy arról a hazai sajtó is széles körben beszámolt, az év elején kiderült: a katonáknak szánt ellátmány brutálisan túlárazva, a kiskereskedelmi áraknál akár háromszor magasabb áron vásárolta meg a védelmi tárca a beszállítóktól, akik  később feltehetően visszaosztották a pénzt a megfelelő zsebekbe. Azt a tojást például, ami az üzletben 7 hrivnyáért volt kapható, a minisztérium 17 hrivnyáért szerezte be, de problémákat tártak fel a generátorok és a golyóálló mellények vásárlásánál is.

A botrány kirobbanása után a hadsereg és védelmi minisztérium több magas rangú tisztségviselőjét is leváltották. Kezdetben arról szóltak a hírek, hogy Olekszij Reznyikovot is menesztik, és a helyét a katonai hírszerzés vezetője, Kirill Budanov veszi át, később azonban Zelenszkij úgy döntött, mégis a helyén tartja a minisztert. Döntését akkor nem indokolta az ukrán elnök, de a most napvilágot látott hírek szerint csak a totális kormányválságot előzte meg.

Reznyikov 2021 novembere óta tölti be a védelmi miniszteri pozíciót, mindössze négy hónappal Oroszország támadása elött nevezték ki a tárca élére. A háború alatt igyekezett jó kapcsolatokat fenntartani a nyugati országok védelmi tisztviselőivel, továbbá szerepet játszott a több milliárd dolláros katonai segélyek fogadásában is.

A nyugati sajtóban Reznikov többször is kulcsszereplőként beszélt magáról a nyugati fegyverbeszerzések kapcsán. 2022 októberében például azzal dicsekedett a Politico hírportálnak, hogy megfejtette a Pentagon fegyversegélyezési logikáját. Mint fogalmazott, folyamatosan emelni kell a tétet, egyre többet kell kérni Washingtontól, és egyszer csak beadják majd a derekukat.

Érdekesség, de Reznyikovot a bukása után sem hagynák az út szélén. A sajtóban megjelent hírek szerint Zelenszkij őt nevezné ki Ukrajna új londoni nagykövetének. A tisztség azt követően üresedett meg, hogy az ukrán elnök visszahívta Vadim Prisztajko korábbi nagykövetet, miután a Sky News-nak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy "nem egészéges Zelenszkij NATO-csúcson mutatott szarkazmusa". 

Felmentik az összes regionális sorozóbizottság vezetőjét Ukrajnában – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) erről szóló döntését ismertetve a Facebookon.

„Leváltjuk az összes megyei sorozóbizottság vezetőjét. Ezt a rendszert olyan embereknek kell irányítaniuk, akik pontosan tudják, mi a háború, és hogy a háború alatti cinizmus és vesztegetés miért hazaárulás”

– hangsúlyozta az államfő. Hozzátette, hogy olyan katonákat tart alkalmasnak erre a pozícióra, akik megjárták a frontot, illetve a frontszolgálat közben hadirokkanttá váltak.

Közölte, hogy Valerij Zaluzsnijnak, az ukrán hadsereg főparancsnokának végre kell hajtania a védelmi tanács erről szóló döntését, a sorozóbizottságok új vezetőit pedig még kinevezésük előtt átvilágítja az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).. Zelenszkij a július 23-i haditanácsülésen sürgősséggel elrendelte az összes ukrajnai sorozóbizottság vezetőjének átvilágítását, és már akkor személyi döntéseket is kilátásba helyezett – emlékeztetett az ukrán hírportál. A döntés előzménye az volt, hogy számos esetben a bizottságok vezetői által elkövetett korrupciós visszaélésekre derült fény, főként olyan esetekre, hogy kenőpénzért segítettek hadköteleseknek elkerülni a behívást.

Az ukránok elsöprő többsége, szám szerint 77,6 százaléka gondolja úgy, hogy Volodimir Zelenszkij közvetlenül felelős a kormányt és a katonai közigazgatást behálózó korrupcióért -  derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány (Democratic Initiatives Foundation - DIF) legfrissebb közvélemény-kutatásából, amit az Interfax ukrán állami hírügynökség szemlézett. A felmérésben résztvevők szerint az ukrán elnök leginkább azért hibáztatható, hogy az ígérete ellenére nem lép fel kellő hatékonysággal az állami korrupcióval szemben, sőt, sok esetben még szemet is huny felette.

Burkovszkij Petro, a DIF ügyvezető igazgatója szerint a hatóságok részéről eddig gyakran ismételt érv volt, hogy a háború miatt nincs idejük és energiájuk a korrupciót üldözni, de ezt egyre kevesebben fogadják el. Mint fogalmazott, 16 hónap háború után egyszerűen nem működik ez a széles körben elterjedt érv. 

- mondta a szociológus, aki hozzátette, hogy az emberek győzelmébe vetett hitét aláásó korrupció megoldásáért közvetlenül Zelenszkij a felelős.

A szombaton publikált „Ukrajna lakosságának társadalmi-politikai hangulata" című országos kutatás során összesen 2011 személyt kérdeztek meg személyes interjúk keretében. A válaszadók 72,9 százaléka támogatja a sebesült katonák elbocsátását az Ukrán Fegyveres Erők soraiból a rehabilitációjuk teljes megfizetése mellett. 46,3 százaléka pedig támogatta a katonai szolgálatra való tetszés szerinti áthelyezést.

A kutatás megjelenése előtt néhány nappal egyébként maga Zelenszkij is élesen kritizálta a korrupt tisztségviselőket. Az ukrán elnök felháborítónak nevezte azokat a korrupciós gyakorlatokat, amelyeket több sorozóközpontban júliusban tartott vizsgálatok tártak fel, és megígérte, hogy olyan emberekre fogják bízni a feladatot, akik tudják, hogy mi a háború.

Ahogy arról a hazai sajtó is beszámolt, egy odesszai sorozóközpont vezetője ellen vizsgálatot indítottak, aki a gyanú szerint 10 ezer dollár (3,6 millió forint) kenőpénz ellenében hamis igazolást adott arról, hogy a behívott férfi alkalmatlan katonai szolgálatra, és átlépheti az országhatárt. Erre reagálva az ukrán államfő elmondta: részletes megbeszélést tartott Ihor Klimenko belügyminiszterrel és Vaszil Maljukkal, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjével. Hozzátette, hogy a vizsgálatok részleteit és eredményeit nyilvánosságra fogják hozni, és eljárást indítanak a felelősök ellen.

Minden idők egyik legismertebb oknyomozó újságírója, a többszörösen Polk- és Pulitzer-díjas Seymour Hersh azt állítja egy szerdán megjelent cikkében, hogy Volodimir Zelenszkij és az ukrán kormány legfelső vezetése több százmillió dollárnyi amerikai támogatást sikkasztottak el. A Substack platformon közzétett írásában a szerző “egy jól értesült amerikai hírszerzési tisztviselőre” hivatkozva fogalmazta meg állításait. Mint ismert, Seymour Hersh legutóbb február közepén került a nemzetközi sajtó érdeklődésének homlokterébe, amikor egy leleplező cikkében az Egyesült Államokat vádolta meg az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával.

Hers legújabb írása szerint az ukrán elnök, valamint a kijevi vezetés prominens tagjai az amerikai üzemanyag támogatások köré húztak fel egy korrupciós hálózatot, melynek segítségével tavaly körülbelül 400 millió dollárt (136 milliárd forint) sikkasztottak el. Nagyon leegyszerűsítve a rendszer úgy működött, hogy Kijev olcsóbban vásárolta gázolajat, mint amennyi üzemanyag-támogatást kapott erre a célra a nyugati szövetségeseitől, elsősorban Amerikától. A publicista értesülései szerint a nyugatról érkező "benzinpénzeket" az ukrán vezetők olyan fantomcégeken keresztül vették fel, melyek Lengyelországban és Csehországban voltak bejegyezve, de nem zárta ki, hogy olyan adóparadicsomokban is létrehoztak hasonló pénzmosodákat, mint például a Kajmán-szigetek. A kijevi minisztériumok állítólag versenyeztek egymással, hogy ilyen fedőcégeket hozzanak létre, és minél nagyobbat szakítsanak. Külön érdekesség, hogy az Ukrajnába érkező üzemanyag egy jelentős része feltehetően Oroszországból származott, tehát az amerikai adófizetők pénze közvetetten Moszkvához kerülhetett.

A Hersh által idézett hírszerzési forrás az ukrajnai üzemanyag korrupció szintjét az Afganisztánban tapasztaltakhoz hasonlította, amikor Kabulban USA-szövetséges kormány volt hatalmon. A meg nem nevezett informátor azt állította, hogy az amerikaiak a legelejétől kezdve ismerték az ukrán pénzszivattyút, de inkább szemet hunytak felette, nehogy a sajtó felgöngyölítse az ügyet. Az év elejére azonban elfogyott a Pentagon türelme, és amikor William Burns CIA-igazgató január közepén titokban Kijevbe látogatott, lerakott Zelenszkij elé egy 35 főt tartalmazó listát azokról az ukrán tisztségviselőkről és politikusokról, akik a legtöbb amerikai pénzt loptak el. Mint ismert, a találkozó után másfél héttel Zelenszkij több magas rangú állami beosztottat is kirúgott, amiről a nyugati lapok "ukrán kormányválságként" tudósítottak. Hersh beszámolója szerint az ukrán elnöknek - amerikai utasításra - a 10 leghivalkodóbb tisztségviselőt kellett kirúgnia, akik nem "szégyelltek az új Mercedesükkel Kijev utcáin furikázni". De a CIA igazgatója állítólag Zelenszkijt is megdorgálta, mondván, túl sok pénzt tett zsebre az amerikai támogatásokból.

Ahogy arról Ripost is beszámolt, Seymour Hersh a háborúval kapcsolatban legutóbb februárban állt elő egy oknyomozó cikkel, amiben azt állította, hogy az Egyesült Államok robbantotta fel tavaly szeptemberben a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékeket egy titkosszolgálati akció keretében. A nagy visszhangot kiváltó írás szerint Joe Biden és közvetlen tanácsadói úgy vélték, hogy amíg Európa Oroszországtól függ az olcsó földgáz tekintetében, az olyan regionális nagyhatalmak, mint Németország, vonakodnak majd Ukrajnának pénzt és fegyvereket szállítani. Ezért a Fehér Ház úgy döntött, ezt a problémát az Északi Áramlat gázvezeték szabotálásával fogja megoldani.