Egyre több bűncselekmény Nyugat-Európában

Egyre gyakrabban robbantják fel az ATM-eket Németországban. 2021-ben országszerte több mint 390 esetet regisztráltak a rendőrkapitányságok. Egy évvel korábban „csak” 111 eset volt.  2021-ben csaknem 20 millió eurót loptak el Németországban ATM-ekből az elkövetők. Ez 2022-ben valószínűleg további néhány millióval bővült.  Rajna-vidék-Pfalzban hetente átlagosan egy-két ATM-et támadnak meg, amivel gyakran még az elvitt pénznél is nagyobb kárt okoznak a rablók. Ráadásul a bankfiókok közelében tartózkodó emberek is veszélyben vannak. 

Az elkövetők a robbanó gázkeverékek mellett szilárd robbanóanyagot, köztük házi készítésű robbanóanyagot használnak.

Korábban a Ripost idézett Bastian Kipping, a Rajna-vidék-Pfalz Állami Bűnügyi Rendőrség főfelügyelőjének beszámolójából. Ő elmondta, 

 A Focus online információja szerint sok bank korlátozza nyitvatartását. A takarékpénztárakban, a Raiffeisen bankokban, a Volksbankban és más vidéki pénzintézeteknél az ügyfelek már nem vehetnek fel készpénzt az automatákból este 23 és reggel 6 óra között. A fiókokat bezárják vagy biztonsági személyzet védi.

 – mondta Johannes Beermann, aki tavaly év végéig a Deutsche Bundesbank igazgatótanácsának tagja volt.

A kirendeltségvezetőknek a gépek felrobbantása mellett sok helyen vandalizmussal és a személyzettel szembeni agresszív fellépéssel is meg kell küzdeniük.  A "Nord24" regionális portál szóvivője azt mondta, hogy az ügyfelek és alkalmazottak zaklatása, valamint a fizikai támadások mára "szomorú valóságnak" számítanak.

Fényes nappal a nyílt utcán verekedtek össze a migránsok az észak-németországi Castrop-Rauxelben. Machetéval, baseball-ütővel, vasrudakkal és falécekkel estek egymásnak. Kaotikus állapotok uralkodtak. A rendőrök nagy erőkkel vonultak a helyszínre, de csak nehezen tudták megfékezni az indulatokat.

Egy 23 éves férfit súlyos állapotban szállítottak kórházba, miután többször hasba szúrták, valamint egy rendőr is megsebesült az összecsapásokban.

A német rendőrség információi szerint szír és libanoni bandák között történt leszámolás.

Az ilyen incidenseket nem toleráljuk az utcáinkon – mondta a tartományi belügyminiszter. Herbert Reul közölte: a hatóságok több embert is őrizetbe vettek és később ismét kivonultak a helyszínre, hogy megfékezzék a migráns-klánok tagjait.

Az összehangolt akcióban 116 embert ellenőriztek, akiknél a csütörtöki esethez hasonlóan machetéket, vasrudakat, késeket találtak és foglaltak le.

Nem ez volt az egyetlen migránsbalhé Németországban. Alig 24 órával később Essenben is több száz szír és libanoni csapott össze. Törtek, zúztak, ütötték, rúgták egymást. A rendőrség úgy véli, hogy a két eset között összefüggés lehet.

Szíriai és libanoni bűnszervezetek 500 tagja keveredett tömegverekedésbe – írta Twitter-bejegyzésében Georg Pazderski. Az Alternatíva Németországért (AfD) párt politikusa kemény kritikával illette Nancy Faeser szövetségi belügyminisztert, amiért még mindig az Angela Merkel volt német kancellár által meghirdetett nyitott határok politikáját képviseli, és nem lép fel keményebben a Németországot egyre inkább sújtó migráció ellen.

A romló közbiztonság ellenére is ösztönzék a bevándorlást – írja a Magyar Nemzet online a németországi migránsbalhékkal összefüggésben. A portál szerint ezek az incidensek remek példái annak, hogy milyen hatása lehet, ha elfogadják a migránskvótát, amely értelmében a tagállamoknak meghatározott számú illegális bevándorlót kellene befogadniuk. Ha pedig nem teszik, hatalmas összeget kell fizetni.

A migránskvóta ellen több uniós ország, így hazánk is tiltakozik. Ez nem is meglepő – jegyzi meg a Magyar Nemzet, hiszen számok bizonyítják, hogy a nyitott határok politikája romló közbiztonságot, fokozódó erőszakot és terrorizmusfenyegetettséget hoz Európára.

Az Europol adatai szerint csak tavaly 380 személyt tartóztattak le terrorizmussal kapcsolatos ügyek gyanújával az Európai Unióban. Ebből 266 esetben iszlám dzsihadista volt az elkövető. A legtöbb eset pedig Franciaországban, Spanyolországban és Németországban történt.

Egészen megdöbbentő: a csoportos nemi erőszakok száma rekordot döntött 2022-ben Németországban. Az áldozatok többnyire német nők voltak. Egy kíméletlen politika kiszolgáltatottjai, amely a helyi lakosságot a prioritások listájának végére helyezi – írja a Junge Freiheit szerkesztője cikkében.  A rendőrségi adatokat Stephan Brandner, az AfD parlamenti képviselője kérte ki, s ennek megfelelően 2022-ben az előző évhez képest 16 százalékkal emelkedett, szám szerint 789-re nőtt az ilyen jellegű bűncselekmények száma. Ráadásul csak azokról az esetektől van szó, amelyekben egynél több elkövető volt. Nem meglepő, hogy a tömeges migráció kezdetekor, 2015 és 2016 között volt a legnagyobb a bűncselekmények számának növekedése (400-ról 749-re ugrott a bejelentett esetek száma). Az elkövetők összetételére vonatkozó adatok is egyértelműek, a gyanúsítottak közül 471-nek volt német útlevéle, szemben a 472 külföldivel, holott a teljes lakosságon belüli arányuk „csak” 14 százalék körüli. Az 50 százalékban azonban nincs benne a migrációs háttérrel rendelkező német gyanúsítottak száma! A külföldi gyanúsítottak fő származási országa a korábbi évekhez hasonlóan Szíria és Afganisztán volt.

A nők elleni kegyetlen támadások évről évre megismétlődnek, s a probléma az, hogy ebből semmi nem következik – ezt pedig a Bild írta meg 2021-ben, ugyanakkor a cikk újraközléséhez csak a növekvő számokat kellene frissítenie a lapnak. Christian Pfeiffer kriminológus szerint az elkövetők többnyire csalódott fiatal férfiak, akik férfidominanciájú kultúrából származnak, nem sikerül beilleszkedniük a német társadalomba, nem találnak párt. Mindezek következménye: frusztráció, agresszió, és a legrosszabb esetben hihetetlen erőszak.

Az is elgondolkodtató, hogy a belügyminisztérium szerint tavaly például Észak-Rajna-Vesztfáliában 2949 nemi erőszakot jelentettek – a bűncselekmények száma 600-zal nőtt 2021-hez képest! 246 esetben pedig több elkövető is bántalmazta az áldozatot. A belügyminisztérium azonban nem akarja „csoportos nemi erőszaknak” nevezni az ilyen eseteket, mondván: a kifejezés nincs „törvényileg rögzítve”. A bűnözési statisztikák pedig csak azt mutatják, hogy egynél több elkövető volt (hogy kettő, három vagy több, azt nem tartják számon).

A Junge Freiheit újságírója úgy véli, ha a politikusokat érdekelné a nők biztonsága, lezárnák a határokat, folytatnák a külföldi bűnelkövetők kitoloncolását. Az, hogy a kormány a rekordszámú csoportos nemi erőszak és a külföldiek masszív felülreprezentáltsága ellenére továbbra sem cselekszik, azt mutatja, hogy a német állampolgárok érdeke a prioritási listájuk utolsó helyén szerepel.

Tovább nő a migránsbűnözés Svédországban is.

A The Spectator cikke szerint a 100 ezer fős Södertälje városában tavaly annyi embert lőttek agyon, mint egész Londonban. Alig telik el nap Stockholmban lövöldözés vagy robbantás nélkül. A napokban a város egyik részén a lakótelepek lakóit tájékoztatták arról, hogy mit kell tenniük, ha az épületük bombatámadás célpontjává válik – olvasható a The Spectator cikkében. A portálon azt írják: a svéd törvények szerint a tizenöt év alatti gyermekeket nem lehet büntetőjogi büntetésre ítélni, és az idősebb tizenévesek ritkán kapnak négy évnél hosszabb „kényszergyógykezelést”, így a maffiózók most fiatalokat toboroznak, felfegyverzik őket termoszos bombákkal vagy fegyverekkel, és katonaként küldik őket bandaháborúikba – számol be a Mandiner.hu.

Az ország liberális büntetőjogi rendszere és az a tény, hogy a rendőrséget soha nem képezték ki ilyen problémákra, kényelmessé tette az új bandák életét a bevándorló negyedekben. A Svédországot rémületbe ejtő legújabb történet a Stockholmtól délnyugatra fekvő Botkyrka külvárosához kötődik. Az ottani lakosság csaknem fele úgynevezett „veszélyeztetett területeken” él – a rendőrség udvariasan így nevezi azokat a helyeket, ahol többségben vannak a migránsok, és ahol a bűnszövetkezetek jelentős nyomást gyakorolnak a többi lakosra. Botkyrka sok, aránytalanul nagy arányban bevándorló hátterű gyermeke számít könnyű prédának a bűnbandáknak.

A cikk szerint kevés kezdeményezés sült el olyan rosszul, mint a svéd közpénzből finanszírozott ifjúsági központok. Botkyrkában ahelyett, hogy távol tartották volna a gyerekeket az utcáktól, inkább a bandabűnözők bázisává váltak. A rendőrség szerint a bandatagok – amikor éppen nem bűncselekményeket követtek el – éjszakáról éjszakára videojátékokkal töltötték az időt a központokban, és a gengszterek golyóálló mellényben jelentek meg. A központokban fegyvereket és kábítószert is találtak. A balközép szociáldemokratákhoz tartozó Ebba Östlin polgármester tavaly úgy döntött, hogy ezek a helyek a probléma részévé váltak, és be kell zárni őket.

Néhány hete aztán Östlin hirtelen lemondott a helyi pártja ülésén. Támogatói azt állítják, hogy a pártjába beszivárogtak azok, akik meg akarták büntetni, amiért kiállt a csoportos bűnözés ellen. A gyűlésen ötven új párttag jelent meg, akik közül többről kiderült, hogy kapcsolatban áll Botkyrka bűnbandáival. A szociáldemokrata párt tagadja a beszivárgást, és azt állítja, hogy egyszerűen belső elégedetlenség volt Östlin vezetésével szemben. Az újságírók nyomozásai azonban azt találták, hogy az új vezetés legalábbis olyan helyzetben van, hogy hálával tartozik a helyi bűnözőknek, amiért segítettek kiszorítani őt a hatalomból

– írja a Spectatorban az újságírónő. A cikk megjegyzi, hogy Svédország nemzeti kormánya egy bizottságot nevezett ki, hogy vizsgálja meg az ABF-hez (az ifjúsági központokat működtető csoporthoz) hasonló oktatási szervezetek működését, és azt, hogy mennyiben tartják be a társadalom „demokratikus értékeit”. Vagyis: melyikük állhat szövetségben a maffiával vagy iszlamista szélsőségesekkel.

Az újságíró szerint a történetben az igazán nyugtalanító az, hogy a svédek már láttak ilyet korábban is. Példaként említi Södertälje városát, amely Botkyrka közelében található, és amelynek lakossága alig éri el a 100 ezer főt. Södertälje városában tavaly annyi embert lőttek agyon, mint egész Londonban. A rendőrség megállapította, hogy a helyi politikába már 2011-ben bűnözői hálózatok épültek be. Másik példáként Göteborgot említi; Svédország második legnagyobb városában az önkormányzatra is nyomást gyakorolnak a bűnözők. Egy 2021 nyarán ötven tanácsi dolgozóval készített interjúkon alapuló jelentés kimutatta, hogy bűnöző családoknak és bandáknak sikerült rávenniük az önkormányzat alkalmazottait, hogy nézzenek félre, amikor nyíltan drogot árultak, vagy amikor fegyvereket és kábítószert tároltak az önkormányzati ingatlanokban.

Hogyan lehet tehát megbirkózni a bandák által elkövetett bűncselekmények egyre fenyegetőbbé váló veszélyével? Mennyire lesz rossz a helyzet? Rövid távon meglehetősen pesszimista vagyok

– mondta nemrég Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke.

Egyre több osztrák településen kénytelenek befogadóközpontokat létesíteni, olyan sok bevándorló érkezik Ausztriába. Van olyan tartomány, ahol több mint kétszáz százalékkal több bűncselekményt regisztráltak, amelyeket a központokban elhelyezett emberek követtek el.

Van olyan osztrák tartomány, ahol majdnem 220 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma

Az osztrák menekültügyi központokban élők által elkövetett bűncselekmények száma tavaly országszerte drámai mértékben, 57,5 százalékkal nőtt – derül ki a belügyminisztérium adataiból, amelyeket azért kellett nyilvánosságra hozni, mert a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) hivatalos kérdést intézett a kormányhoz, írja a V4NA hírügynökség.

Tavaly 1183, ilyen központokban élő menedékkérők által elkövetett bűncselekményt regisztráltak, ami több mint kétszerese a 2021-ben regisztrált számnak. Rendkívül sokszínű a bűncselekmények palettája, rengeteg példa volt okirat-hamisításra, csalásra, lopásra, nemi erőszakra, gyermekek szexuális zaklatására, testi sértésre és gyilkosságra is.

A számok nagy földrajzi eltérést mutatnak – hívja fel a figyelmet a hírügynökség. 

 A bűncselekményeket jellemzően fiatal férfiak követték el, mindössze 127 esetben volt 40 év feletti a gyanúsított. Négy esetben 10 év alatti személyek, öt esetben 10–14 évesek, 156 bűncselekményt pedig 14 és 18 év közötti kiskorúak követtek el.

Hannes Amesbauer, az FPÖ biztonsági szóvivője az adatokra reagálva elmondta, hogy a kormánypártok migrációs politikája teljes kudarc, ezek a számok pedig ismét ezt bizonyították be. Úgy véli, a bűnözési statisztikák növekedése megcáfolta azt a „közkeletű narratívát, hogy a szűkös osztrák munkaerőpiac miatt nagyszámú szakképzett munkaerő” érkezik Ausztriában. A kormány ugyanis igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a gazdaságnak jót tesz, ha minél több bevándorlót csábít Ausztriába. Az FPÖ szerint

Amesbauer ezzel összefüggésben ismét az FPÖ 23 pontos intézkedéscsomagjának gyors megvalósítását sürgette, amelynek az a célja, hogy Ausztria ne legyen olyan vonzó célország a migránsok számára.

– fogalmazott a konzervatív politikus. Az FPÖ felhívta a figyelmet arra is, hogy minél előbb meg kell kezdeni a jogtalanul Ausztriában tartózkodók deportálását is. Különösen a Szíriába történő kitoloncolásokat kell újra felgyorsítani, hiszen tavaly összesen csak 21 szíriai állampolgárt sikerült kiutasítani az országból.

Az osztrák belügyminisztérium egyébként a kitoloncolásokról csak állampolgárság szerint vezet statisztikát, a célország szerint nem, így nem tudni, milyen országokba és milyen számban történnek kitoloncolások.