Továbbra is hatalmas profitot termelnek a nyugati cégek Oroszországban

A B4Ukraine nevű, több mint nyolcvan civil szervezetet tömörítő nemzetközi koalíció által készített elemzés szerint a nyugati országok a vállalásaikkal és a szankciós politikáikkal ellentétben koránt sem tettek eleget annak az ígéretüknek, hogy a hazai vállalataik megszakítják a kapcsolataikat Oroszországgal. A szervezet jelentése szerint a 2022 elején Oroszországgal kapcsolatban álló nemzetközi cégek többsége továbbra is üzletel az országban. A G7-országok közül Franciaország, Németország, Olaszország és Japán vállalatai a legrosszabbak a kivonulásban - írja a Magyar Nemzet.

Azon vállalatok közül, amelyeknek az ukrajnai háború kezdetén volt helyi orosz leányvállalata, csak minden tizedik fejezte be az oroszországi üzletág felszámolását vagy eladását. A fennmaradó vállalatok 2021-ben legalább 18 milliárd dollárnyi adót fizettek Oroszországnak, ami elegendő ahhoz, hogy két hónapig finanszírozza az Ukrajna elleni háborúját a szervezet elemzése szerint.

 – mondta Eleanor Nichol, a B4Ukraine Koalíció ügyvezető igazgatója.

A jelentés szerint összehasonlítva a csoport segélyezési hozzájárulásával, a G7-kormányok minden egyes hét dollár után, amelyet a G7-kormányok segélyként adtak Ukrajnának, a vállalatai továbbra is egydollárnyi adót fizethetnek az orosz államnak.

A B4Ukraine felszólítja a G7-ek, az EU és Svájc kormányait, hogy ösztönözzék vállalkozásaikat az Oroszországgal való kapcsolatok megszakítására, és adjanak ki piaci iránymutatást, hogy figyelmeztessenek az ottani üzleti tevékenység folytatásának megnövekedett kockázataira.

– mondta Nataliya Popovych, a B4Ukraine tagja.

A megmaradó vállalatoknak most az orosz törvények azon változásaival is meg kell küzdeniük, amelyek megkövetelik tőlük, hogy megkönnyítsék a sorkatonai szolgálatot az alkalmazottak számára, és kérésre anyagi támogatást nyújtsanak az orosz hadseregnek, valamint azzal a fenyegetéssel, hogy a kormány kisajátítja a vagyonukat.

 – mondta Rich Stazinski, a B4Ukraine Koalíció tagja.

A B4Ukraine emellett arra hívta fel a kormányok és gazdasági ügynökségek figyelmét, hogy minden rendelkezésre álló hatáskörükkel élve ne támogassák az Oroszországgal folytatott kereskedelmi és befektetési tevékenységet, beleértve a közpénzek visszatartását azoktól a vállalatoktól, amelyek továbbra is üzletelnek Oroszországgal.

Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) felvette a londoni székhelyű Unilever multinacionális vállalatot „a háború nemzetközi szponzorainak" listájára hétfőn. A hatóság indoklása szerint a Baba szappan és a Flóraszept tisztítószer gyártójának bűne, hogy nem vonult ki teljesen az orosz piacról, és a termékei eladásai után továbbra is jelentős forgalmi adót fizet be a központi költségvetésbe, hozzájárulva ezzel Moszkva Ukrajna elleni háborújának folytatásához - írja a Guardian brit napilap online kiadása.

- írta közleményében a NACP. A hatóság azt is megjegyezte, hogy a korábbi állításával ellentétben az Unilever nem vonult ki az orosz piacról. Sőt, 2022-ben 4,8 milliárd rubelről (18,2 milliárd forint) több mint 9,2 milliárd rubelre (35 milliárd forint) növelte nyereségét az országban.

Az Unilever megközelítőleg 400 élelmiszer- és háztartási vegyszermárka, köztük a Knorr leves, a Magnum jégkrém, a Dove és Baba szappan, valamint a Domestos tisztítószer tulajdonosa. A londoni székhelyű vállalat volt az első a nagy nyugati vállalatok között, amely az orosz-ukrán háború tavaly februári kirobbanása után jelentősen korlátozta az oroszországi tevékenységét. Többek közt leállította az export- és import tevékenységét, a beruházásokat, a reklámköltéseit és további projekteket az országban. Ugyanakkor a cég úgy döntött "a létfontosságú élelmiszer- és higiéniai termékeket" továbbra is előállítja és értékesíti az orosz lakosság számára, de jelezte, hogy az eladásokból származó nyereséget teljes egészében Oroszországban hagyja. Idén februárban az Unilever azt közölte, hogy felülvizsgálja „az ukrajnai konfliktus pénzügyi következményeit”, és arra figyelmeztetett: lehet teljesen be fogja fejezni az oroszországi üzleti tevékenységét.

Az ukrán hatóság döntése minimum érdekes annak tükrében, hogy az Unilever márciusban bejelentette, hogy 20 millió eurós beruházással új sampon- és tusfürdőgyárat épít Ukrajnában, így megduplázza a dolgozóinak számát az országban. A cég közleménye szerint a Kijev régiójában megvalósuló beruházás célja, hogy támogassa a vállalat növekvő ukrajnai üzletágait, illetve demonstrálja hosszú távú elkötelezettségét az ország iránt. Az építkezés idén kezdődik, a gyár pedig várhatóan 2024-ben nyit meg. Az új gyártóközpontban samponok és tusfürdők készülnek majd, elsősorban az ukrán piacra, de a jövőben más európai országokba is exportálhatják a termékeket.

Mint ismert, az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség május elején háborús szponzornak minősítette Magyarország legnagyobb pénzintézetét, az az OTP Bankot is. Ezt a döntést a bank vezetésének az oroszországi tevékenység folytatására vonatkozó álláspontja, valamint az úgynevezett donyecki és luhanszki „népköztársaságok” tényleges elismerésével indokolták. Az OTP kategorikusan tagadta a vádakat, mondván, minden szankciós intézkedést és nemzetközi előírást betartanak.

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter korábban azt mondta, hogy a semmiféle jogszabályt meg nem sértő OTP listázása nevetséges, s amíg az ukrán hatóságok nem vonják vissza ezt a döntést, addig a magyar kormány „nagyon nehezen” tárgyal további áldozatokat kívánó szankciókról.

Az Unilever és az OTP bank mellett az ukrán hatóságok háborús szponzornak tartják a német Metro, és a francia Auchan kiskereskedelmi áruházláncot, a szintén francia Bonduelle konzervgyártó vállalatot, az osztrák Raiffeisen Bankot és az amerikai Mondelez édességgyártó multit is.