Kijevben törvényi erővel betiltották az orosz kultúrát

A kijevi városi tanács betiltotta az orosz kulturális termékek, köztük a könyvek, filmek és zenék nyilvános felhasználását az ukrán fővárosban - írja az Interfax ukrán hírügynökség. A csütörtökön megszavazott moratóriumot 71 képviselő támogatta a 120 fős testületben. Többek közt a Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester nevével fémjelzett Európai Szolidaritás nevű párt tagjai is az orosz kultúra betiltása mellett voksoltak. A rendelet hivatalos indoklása szerint a korlátozóintézkedésre az Oroszországgal fennálló háború miatt van szükség.

– fogalmazott Vadim Vaszilcsuk, a városi tanács oktatási és kulturális bizottságának elnöke, aki hozzátette: az orosz nyelv az agresszió nyelve, amelynek nincs helye az ukrán főváros szívében.

A kijevi tanács döntése beleillik abba a szélesebb körű, államilag támogatott politikai kampányba, melynek célja az Oroszországhoz fűződő történelmi és kulturális kapcsolatok felszámolása. Ez a folyamat már a 2014-es kelet- és dél-ukrajnai konfliktus után megkezdődött, de a háború tavaly februári kirobbanása után gyorsult fel igazán. 2023 áprilisában pedig a csúcsára ért, amikor Volodimir Zelenszkij aláírt egy törvényt, amely betiltotta az Oroszországhoz kapcsolódó neveket és szimbólumokat. 

Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter néhány hónapja még a nemzetközi tilalommal is megpróbálkozott, és felszólította az ország nyugati szövetségeseit, hogy bojkottálják az orosz kultúrát, és a háború végéig állítsák le Csajkovszkij és más orosz zeneszerzők zenéinek előadásait. A miniszter a baloldali Guardianben jelentetett meg véleménycikket arról, hogy szerinte egy ilyen kulturális bojkott megfelelő válaszlépés lenne arra, hogy, mint írja, Oroszország aktívan megpróbálja elpusztítani az ukránok kultúráját és emlékezetét.

Vlagyimir Putyin az orosz kultúra eltörlésére tett ukrán kísérletekre reagálva azt mondta, hogy az orosz kultúra az európai kultúra elidegeníthetetlen része. “Amikor valaki megpróbálja elpusztítani az orosz kultúrát, az öngyilkossági kísérlet, mert saját magát pusztítja el” – fogalmazott a hónap elején az orosz elnök.

Ukrajna az információs háború megnyerésére törekszik, mondta a hírszerzés vezetője, aki szerint megvannak a csatornáik a Putyinhoz legközelebbi irodákban, ezért rendre tisztában vannak a Kreml terveivel.

Az Oroszországgal vívott háború idején az ukrán kémtevékenységét irányító hírszerzési főnökhöz képest a 37 éves Kirilo Budanov szokatlanul gyakorta jelenik meg a nyilvánosság előtt. Mindez tudatos stratégia a részéről, szerinte többek között az is feladata, hogy üzenetet közvetítsen. Manapság egy kémfőnök nem maradhat az árnyékban, magyarázta Budanov a Reuters munkatársainak, akiket saját irodájában fogadott.

Az ukrán katonai hírszerzési főcsoportfőnökség (GUR) vezetője szerint Ukrajna 2014 óta belátta, hogy üzenetet is tudnia kell közvetíteni. „2014-ben teljesen elvesztettük az információs háborút. A mostani, 2022-ben kirobbant háborút teljesen másképp kezdtük el. És most az oroszok veszítik el az információs csatát” – fogalmazott.

Pontosan megjósolta Oroszország invázióját, mielőtt tavaly kitört volna a teljes körű háború, jegyezte meg. Állítása szerint az orosz vezetés legfelsőbb köreiben is tevékenykednek:

„Megvannak a saját forrásaink. Úgymond a Putyinhoz legközelebbi irodákban. Ezért tudjuk általában, hogy mi történik.”

A 2020 augusztusában kinevezett Budanov népszerűsége a háború alatt jelentősen megugrott Ukrajnában, ahol a színfalak mögött az Oroszország elleni válaszcsapások ötletgazdájaként ábrázolják. Az orosz médiában is gyakran emlegetik nevét, nem éppen pozitív előjellel. A Kreml felháborítónak nevezte egy májusi megjegyzését, miszerint „oroszokat gyilkoltunk és fogunk gyilkolni a világon bárhol, amíg Ukrajna teljes győzelmet nem arat”.

Oroszország az ukrán titkosszolgálatokat tette felelőssé egy Putyin-párti orosz blogger és egy háborús újságíró meggyilkolásáért. Kijev tagadja az érintettségét. Egy moszkvai bíróság mindenesetre áprilisban terrorizmus vádjával távollétében elítélte Budanovot, aki most sokat sejtető módon így reagált a feltételezésekre:

„A Moszad arról híres, hogy likvidálja az izraeli állam ellenségeit. Mi is ezt tettük, és ezt is fogjuk tenni. Nem kell semmi különlegest kitalálnunk, ezek már bevett dolgok.”

Budanov a katonai karrierjét a különleges erők ügynökeként kezdte, és keleten szolgált, miután Oroszország annektálta a Krímet, és elfoglalta Ukrajna keleti peremvidékét. Háromszor sebesült meg.

Amióta átvette a kémszolgálat vezetését, számos sikertelen merényletet követtek el ellene, köztük egy olyan félresikerült autós robbantást, amelyben a támadó robbant fel. „Az egyetlen dolog, amit mondhatok, hogy nem hagytak fel a kísérletekkel, de hiába az igyekezetük” – mondta magabiztosan Budanov. Május végén egy orosz légicsapás érte főhadiszállását Kijevben, ami után az orosz média azt közölte, hogy súlyos sérüléseket szenvedett. Budanov szerint messze eltúlozták ennek mértékét. „Nem ez volt az első kísérletük. De mint láthatják, ismét itt vagyunk az épületben. Az emberek nyugodtan sétálnak az utcán, teszik a dolgukat. Minden úgy működik, ahogy kell” – magyarázta a kémfőnök.

Ukrajna esetleges NATO tagsága biztonsági fenyegetést hoz létre Oroszország számára, s az ukrajnai orosz „hadművelet” megindításának egyik indoka éppen Ukrajna NATO-csatlakozásának veszélye volt – jelentette ki csütörtökön az orosz elnök.

„Ami Ukrajna NATO-tagságát illeti, többször elmondtuk, hogy ez egyértelműen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Pavel Zarubinnak, a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsora készítőjének adott interjújában. „Lényegében a különleges katonai művelet egyik oka Ukrajna NATO-csatlakozásának veszélye volt” – tette hozzá.

Putyin elnök a Rosszíja 24 hírcsatornán is közvetített interjújában mindemelett azon véleményének adott hangot, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága nem növeli majd Ukrajna biztonságát, hanem jóval sebezhetőbbé teszi a világot, és további feszültséget fog okozni a nemzetközi porondon.

Az orosz elnök szót ejtett az Ukrajnának adott nyugati fegyverekről is. Mint mondta, látták, milyen nagy reményeket fűztek a nagyobb hatótávolságú rakétákhoz. „Igen, ezek okoznak károkat, de semmit nem változtatnak a harci helyzeten, csak kiélezik a szembenállást, mindenekelőtt az ukrán fél kárára” – tette hozzá.

Mint mondta, az ukrán katonák félnek használni a nyugati tankokat, mert tudják, hogy az orosz erők kiemelt célpontjai. „Elmondhatom, hogy az ukrán katonák gyakran megtagadják, hogy beüljenek ezekbe a tankokba, mert a mieink kiemelt célpontjai, amelyeket az elsők között semmisítenek meg a harctéren” – ismertette Putyin, aki úgy fogalmazott, hogy ez egy kevésbé kellemes körülmény. „Ugyanúgy égnek, mint az összes többi, sőt talán még jobban, mint a szovjet gyártmányú, jól ismert T-72-esek” – fűzte hozzá.

Beszélt arról is, hogy Ukrajnának joga van saját biztonságáról gondoskodnia, de nem Oroszország rovására. „Bármely országnak joga van arra, hogy szavatolja saját biztonságát, és persze arra is, hogy belátása szerint megválassza, miként éri el ezt a célját” – jelentette ki az orosz elnök. Mindazonáltal leszögezte: ennek egyedüli korlátja, hogy a biztonság elérése nem jelentkezhet fenyegetésként egy másik országra.

Felidézte, hogy a Moszkva és Kijev között az isztambuli megállapodás-tervezet részletes biztonsági garanciákat tartalmazott Ukrajna számára. Mint mondta, Moszkva összességében elfogadhatónak tartotta a dokumentumot, de a kijevi vezetés kidobta azt a szemétbe.

Putyin kijelentette még: Oroszország felfüggesztheti részvételét a fekete-tengeri gabonaegyezményben. Az egyezmény hatálya július 17-én ismét lejár. Az esetleges hosszabbítás kapcsán hangsúlyozta, hogy ez abban az esetben fog megtörténni, ha teljesítik a megállapodás Oroszországra vonatkozó részét.

Közölte: Moszkva kész várni, de már nem elégíti ki az a megoldás, hogy először a hosszabbítás, aztán az ígéretek teljesítése. „Először az ígéretek teljesítése, aztán a mi részvételünk” – szögezte le az orosz elnök.