Mire vezet a végiggondolatlan energiapoltika?

Hiába tiltakoztak Nobel-díjas tudósok, klímakutatók a német atomerőművek leállítása ellen, az Olaf Scholz vezette német kormány elhitte a zöldpárti politikusok érvelését, ami úgy szólt, az atomerőművek leállítása olcsóbbá teszi az áramot. A zöldpárti politikus, Katrin Göring-Eckhardt még a múlt héten is azt mondta az MDR-nek,  hogy most az áramárak zuhanására lehet számítani. „A szél- és napenergiát ingyen kapjuk (...) az atomenergia előállítása viszont drága". Németország múlt szombaton leállította a még működő három atomerőművét, de az árzuhanás nem következett be. Mi több, fogyasztók ezrei kénytelenek többet fizetni az áramért, mert a piacvezető Eon június 1-től 45 százalékkal emeli az áram árát Észak-Rajna- Vesztfáliában (NRW).

 A Verivox összehasonlító portál számítás szerint ily módon egy háromfős NRW-beli háztartásban júniustól 2125 eurót kell fizetni évi 4000 kilowattóra áramfogyasztásért. 

A fogyasztóvédők aggódnak. "Drasztikusak az Eon által bejelentett emelések" - mondta Amelie Vogler, az NRW fogyasztói tanácsadó központ energiaszakértője. Ráadásul a szövetségi kormány által bevezetett árfékek csak mérsékelhetik az ársokkot. „A villamosenergia-árfék az előző évi fogyasztás 80 százalékáig 40 centre korlátozza a kilowattóránkénti árat, de a 20 százalékért a magasabb új árat kell fizetni” – magyarázta Vogler. 

Az év eleje óta 98 ​​áramáremelést jelentettek be vagy hajtottak végre az NRW alapszolgáltatói - átlagosan 45 százalékkal, mondta Thorsten Storck, a Verivox energetikai szakértője. 

A Bavarian Business Association több mint tíz éve elemzi a német energiaátállás helyzetét. Megállapítják: a magánháztartások áramárai rendkívül magasak, az ipari villamosenergia-árakat tekintve Ciprus után Németország a második legdrágább ország Európában. Emiatt minden, amit itt termelnek, automatikusan drágább, mint máshol.

Németország az elmúlt évtizedekben folyamatosan növelte a megújuló energiaforrások arányát, rohamléptékben épültek-nyertek teret a nap- és szélerőművek – idézte fel Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a Magyar Nemzetnek. Klímavédelmi célkitűzések teljesítése érdekében 2010 szeptemberében a német kormány hozzájárult a német atomerőművek üzemidejének átlagosan 12 évvel történő meghosszabbításához. Ekkor még a német politika is biztonságosnak, olcsónak és fenntarthatónak tartotta az atomenergiát, azonban a 2011-es fukusimai katasztrófa nyomán az álláspont megváltozott, bezárásra ítélték az atomerőműveket. A lakosság tartani kezdett tőlük, politikai oldalról pedig a megújulókat helyezték előtérbe, mindenáron – emelte ki Hárfás Zsolt. Mindezek mellett további döntések születtek szén- és gázerőművek építéséről, a német közszolgálati tévé pedig tavaly olyan hamisított képet tett közzé, amelyen füstöt retusáltak egy atomerőmű fölé.

A szakértő megjegyezte, a német döntés után jól jönne a Roszatom-érdekeltségű, németországi székhelyű Nukem Technologies tapasztalata, amely vállalat huszonkét országban (köztük: Ausztria, Egyesült Királyság, Csehország, Svédország, Svájc) aktív a radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek kezelése, a nukleáris létesítmények, a mérnöki megoldások és a tanácsadás területén.

Reneszánszát éli az atomenergia

Világszerte, így Európában is egy új nukleáris reneszánsz részesei vagyunk, amelyet az orosz–ukrán konfliktus miatt kivetett Oroszország elleni brüsszeli szankciók következményei tovább erősítenek. Egyre több uniós tagország jelenti be, hogy új atomerőművet szeretne építeni vagy meghosszabbítja a meglévők üzemidejét. De nukleáris váltóállítások is történtek, hiszen a korábban az atomerőművek leállításáról döntő Svédország ma már üzemidőket kíván hosszabbítani és új blokk építését is tervezi – mutatott rá a szakértő.

Eközben Németországban úgy állították le április közepén a három még működő atomerőművi blokkot, hogy a lakosság kétharmada már nem ellenezte, sőt támogatta az atomenergia használatát, Európa-szerte nőtt ugyanis a nukleáris energia társadalmi elfogadottsága és a politika sem maradt közömbös: Bajorország továbbra is saját felelősséggel akarja működtetni az atomerőműveket, ezt Markus Söder tartományi miniszterelnök jelentette ki. 

Hárfás Zsolt hozzátette, nemrég két tucat tudós és Nobel-díjas nyílt levelet írt Olaf Scholz német kancellárnak a Replaneten keresztül, amelyben az energiaválságra, a klímavédelemre és az orosz gáz hiányára való hivatkozással felszólították, hogy folytassák az utolsó három atomerőmű üzemeltetését. Mindezek mellett felhívták a kancellár figyelmét arra is, hogy a három atomerőművi egység 2022-ben összességében 32,7 TWh klímabarát villamos energiát termelt, amely révén a német háztartások negyedét, szám szerint tízmilliót tudott ellátni árammal.

Ha a teljes életciklusra vetítve vizsgáljuk a most leállított Isar–2, Emstand és Neckarwestheim–2 atomerőművi egységek termelési adatait, a kevesebb mint 34 éves üzemidejük alatt átlagosan 93 százalékos kihasználtsággal működtették őket, azaz végig szinte csúcsra járatott blokkokat állítottak le, amelyek nem érték el a negyvenéves üzemidőt sem, ezért jó állapotban maradtak. Biztonságosan lehetett volna őket tovább használni, lett is volna mivel működtetni őket, a Westinghouse friss üzemanyagot ajánlott fel megvételre Németországnak.

Közben a baloldali német kormány rájött – bár nem ismerte be –, hogy a német embereknek és az iparnak akkor is kell áram, amikor az időjárásfüggő nap- és szélerőművek termelése a töredékére esik vissza. Mivel az atomenergiát jó ideje ellenzik, áramra pedig szükség van, a leállított atomerőművi blokkok helyét a fosszilis, döntően szén- és gázerőművek vették át. Az így okozott környezetszennyezés a német energiapolitika egyik legtragikusabb következménye, egy korábbi amerikai tanulmány szerint a szénerőművek okozta (többlet)légszennyezés évi 1100 ember idő előtti haláláért felelős – az ilyen erőművek szerepe pedig tovább nő. 

A háború és a szankcionált orosz gáz kiesése miatt ugyanis ma Németország döntő részben a szénre támaszkodik. A tervek szerint a klímagyilkos szénerőművek közül az utolsót csak 2038 végéig kívánják leállítani. 

A szénerőművek mellékhatásai

A szén- és gázerőművi termelés az elmúlt években tapasztalható növekedése következményeként csak tavaly harmincmillió tonnával több volt a német szén-dioxid-kibocsátás, mint 2020-ban, Németország folyamatosan bukja el a klímavédelmi célok teljesítését és persze szén-utánpótlásra is szükség van. Az orosz–ukrán konfliktus előtt a szénimport fele Oroszországból érkezett, de közben Brüsszel az orosz szenet is szankció alá vette. Ezért a német szénimportőrök dél-afrikai, ausztráliai, amerikai, indonéz és kolumbiai forrásokból szerzik be az erőművekhez a szenet. Közben természetesen a német belföldi, még nagy tartalékkal rendelkező lignitbányászatot is felpörgetik. A következő években további falvak eshetnek áldozatul a bányanyitásoknak. A hambachi lignitbánya szélén, Kerpen-Manheim határában már felsorakoztak a munkagépek.

Amikor a nap- és szélerőművek termelési a töredékére esik vissza, gázerőművekre is szükség van. Ennek megfelelően a németek 2030-ig a kieső kapacitások alternatívájaként akár 25 000 MW új gázerőművi kapacitást is létesíthetnek. Bár sok szakértő szerint a jövőben ennek a többszörösére lenne szükség. Adódik a kérdés, ezt az új, hatalmas kapacitást ki és milyen forrásból fogja megépíteni és honnan lesz az üzemeltetésükhöz szükséges olcsóbb és megfelelő mennyiségű földgáz, vagy hidrogén – emelte ki Hárfás Zsolt, megjegyezve, hogy eredetileg az Oroszországot Németországgal összekötő Északi-Áramlat II. földgázvezeték-rendszert is azért építették meg, hogy olcsó és nagy mennyiségű földgázzal lássa el a német embereket és ipart.
 

Tovább drágulhat az áram Németországban
 

Az elmúlt években már nagyon sokszor előfordult, hogy a német rendszerirányítók arra utasították az egyes nagyipari fogyasztókat, hogy bizonyos időszakokban mérsékeljék vagy teljesen állítsák le a fogyasztásukat a rendszeregyensúly garantálása érdekében – emlékeztetett Hárfás Zsolt. Az ilyen esetek azért is történhetnek meg, mert az európai villamosenergia-rendszer kapacitáshiánya miatt egyes időszakokban egész egyszerűen az importlehetőségek korlátozottak. Németország eközben a franciáktól elfogadja a döntően az atomerőművekből származó import villamos energiát. Találó indoklást adott erre a ma nagyon közkedvelt ChatGPT. Eszerint 

Ha pedig a megújuló energiaforrások egyre olcsóbbak lennének (és az atomenergia drága, mint ahogyan azt a német kormány állítja), nem Németországban lenne az egyik legdrágább a háztartási villamos energia ára a csaknem 130 ezer MW-nyi nap- és szélerőművi kapacitás ellenére. Idén márciusban egy berlini fogyasztó egy kWh áramért közel 44 eurócentet fizetett, miközben egy budapesti – kedvezményes árként – csak kilenc eurócentet. Az atomerőművek leállításával tovább drágulhat a villamos energia Németországban, hiszen a szén és gázerőműveket működtetni, valamint a beígért további nap- és szélerőművi kapacitásokat is valakinek finanszíroznia kell.

A német Szövetségi Statisztikai Hivatal 2022-es adatai szerint az utolsó három atomerőmű a német bruttó energiatermelés hat százalékát adta (35 terawattóra, TWh villamos energiát termelve) – mondta el lapunk németországi áramtermelési módokkal kapcsolatos megkeresésére BauerBence, a Magyar–Német Intézet igazgatója, és Dobrowiecki Péter, a Magyar–Német Intézet kutatási vezetője.

Közös válaszukban ismertették: 2003 óta Németország évről-évre a saját szükségletét meghaladó mennyiségű elektromos áramot termel. Mindemellett piaci és ipari okok miatt Németország nemcsak exportál, hanem egyúttal importál is áramot. A külföldről behozott villamos energia mennyisége 2022-ben 4,8 százalékkal csökkent, míg a Németországból exportált villamos energia mennyisége 8,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Tavaly 62,05 TWh exportra 35,77 TWh import jutott. 

A szakértők az előbbiek fényében hangsúlyozták, rövid távon biztosított a német, ezáltal a magyar energiaellátás stabilitása is. Mindazonáltal az erőművek leállítása növelte a német gazdaság kitettségét, éppen ezért a német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) is élesen bírálta a döntést. A kamara meglátása szerint egy esetleges rendkívüli helyzetben, akár, technikai, akár időjárásbéli okok miatt a megújuló energiahordozók termelési hozama visszaeshet, ezáltal pedig Németország könnyen ellátásbéli gondokkal találhatja szemben magát.

Bauer Bence és Dobrowiecki Péter a németországi energiamix kapcsán kitért arra is, az összefoglaló statisztikák szerint a lignit és a kőszén felhasználása 31 százalékot tett ki a tavalyi évben, ugyanakkor felhasználásuk az atomenergia feladása miatt növekvő trendet mutat. 2023 márciusában a Németországban termelt energia pontosan egyharmadát állítottak elő lignit- és kőszéntüzelésű erőművekkel. Előrejelzések szerint ez az arány még növekedhet, és megközelítheti a lélektani negyvenszázalékos határértéket is, bár ennek meghaladása ugyanakkor a két szakértő szerint nem valószínű. 

Európai atomreneszánsz, német tiltakozás

Bauer Bence és Dobrowiecki Péter kérdésünkre elmondta: 2022 végén négy, Lengyelországgal szomszédos német tartomány, valamint a német szövetségi kormány is hivatalos közleményben tiltakozott a lengyel atomenergia-termelési kapacitás kiépítésével szemben. A német ellenkezés mögött alapvető politikai megfontolások állnak – mutattak rá –: a német kormány meggyőződése, hogy Európa elsősorban a megújuló energiaforrások mellett kell, hogy elkötelezze magát hosszú távon. Emellett a német fél (általa nem ellenőrizhető, nem szabályozható) biztonsági rizikóként látja a lengyel beruházásokat. 

Az atomenergia felhasználásának Közép- és Észak-Európában látható reneszánsza egyértelműen szembemegy a jelenlegi német kormány Európa energiabiztonságáról alkotott elképzeléseivel és a klímavédelemmel is, hiszen rövid és középtávon a széntüzelésű erőművek megnövekedett szerepe fokozza a környezetterhelést Németországban. A kormányzat elutasította az ezzel kapcsolatban megfogalmazott kritikákat, álláspontja szerint az atomenergia-termelés leállítása további pénzügyi forrásokat szabadít fel, amelyeket a megújuló energiaforrások részarányának növelésére lehet fordítani.